Cserkészet a diaszpórában

Los Angeles-i magyar cserkésztáborok

Cserkészcsapatok, magyar cserkészek nemcsak Magyarországon vannak, hanem a világ számos pontján, többek között Los Angelesben is. Magyar nyelven beszélnek, magyar történelmet, irodalmat, sőt magyar népdalokat is tanulnak. Működésükben sokkal jobban hasonlítanak a magyar cserkészcsapatokhoz, mint az amerikai cserkészekhez, sőt itt a családok is részt vesznek a táborokban, segítik a csapatvezetők munkáját. Balog-Sipos Évával, a 49-es számú Árpádházi Boldog Erzsébet lány cserkészcsapat vezetőjével beszélgettünk a jelenleg Los Angelesben működő három cserkészcsapat működéséről, hétköznapjairól és a táborokról.

Milyen cserkészszervezetek vannak jelenleg a városban és mióta? Ezeknek melyek a legfőbb céljaik?

Az első csapat 1959-ben alakult, ez volt a Los Angeles-i 8-as sz. Juliánusz Barát fiú cserkészcsapat, melynek vezetője Kass Pál. 1963-ban ezt követte a 17‑es sz. Könyves Kálmán – fiúkból és lányokból álló – vegyes cserkészcsapat, melyet Latkóczy László vezet, illetve 1968 óta működik a 49-es számú Árpádházi Boldog Erzsébet lányokból álló cserkészcsapat is, melynek pedig én vagyok a vezetője.

Legfőbb céljukat, mondanivalójukat talán úgy lehetne megfogalmazni, hogy „magyarabb magyar, emberebb embereket” és istenhívő, talpraesett gyerekeket neveljenek a cserkészet által, olyan fiatalokat, akik később az életben is megállják a helyüket.

Milyen értékeket kapnak a cserkészet által az Egyesült Államokban élő magyar gyerekek?

A cserkészet itt Los Angelesben is egy próbarendszerre épül fel, melyet világszerte használják a magyar cserkészek. Ez egy összetett tananyag, ami körülbelül 250 darab próbaanyagot tartalmaz korosztályokra bontva, melyekben a jellem, a nevelés, a gyakorlati cserkésztudás, vallás, magyar nyelv és irodalom, magyar történelem, néprajzi és földrajzi tudásanyagok szerepelnek. De ezeket az információkat a gyerekeknek nem iskolai módszerrel, padokban ülve tanítjuk, hanem őrsi rendszerben, játékosan, példamutatással, és jól kiképzett vezetők segítségével adjuk át a tudást a gyerekeknek.

Mennyiben más egy magyar cserkészcsapat működése, mint az amerikai cserkészcsapatoké, és hogyan kapcsolódnak a Külföldi Magyar Cserkészszövetséghez?

Mindhárom csapat tagja a Külföldi Magyar Cserkészszövetségnek (KMCSSZ), így mindegyik csapat a KMCSSZ alapszabálya szerint működik. A Los Angeles-i magyar cserkészcsapatokban kötelező a magyar nyelvtudás, tehát nem angolul beszélünk. Emellett az amerikai cserkészcsapatoktól eltérően kevesebb hangsúlyt fektetünk a termékek – például sütik – eladására, helyette mi inkább jótékonysági vacsorákat, illetve bált szervezünk az anyagiak gyarapítása érdekében. Ami a gyakorlati cserkész próbarendszert illeti, az hasonló az amerikaihoz, de a magyar cserkészetben fontos a magyar kultúra, a magyar irodalom és történelem, valamint a földrajzi és néprajzi ismeretek átadása, ezekre tanítjuk a gyerekeket.

Milyen programokat szerveznek? Milyen rendszerességgel találkoznak?

Kéthetente találkozunk, de rendszeresen szervezünk tavaszi, őszi és nyári csapatvezető képzéseket (VK) vagy körzeti táborokat, kenutúrákat. Aktívan részt veszünk a nemzeti ünnepeken, megünnepeljük a vallásos ünnepeket a székhelyeket adó templomokban. Van hagyományos évnyitónk és évzárónk is minden évben, az évzárót éppen a hónapban tartottuk meg.

Milyen gyakran szerveznek cserkésztáborokat, és ki vehet részt ezeken?

A táborokat általában azoknak a gyerekeknek szervezzük, akik aktívan részt vesznek a cserkészcsapat életében, de vendégeket is szívesen látunk a találkozókon, ha betartják a tábori szabályzatot.

Milyen pluszt ad az, hogy a szülők is aktív részesei a táboroknak?

Az, hogy a szülők is aktívan részt vesznek a táborokban, segít kialakítani és egyben tartani a magyar közösséget Los Angelesben. Ezekben a táborokban életre szóló barátságok kötődnek és évek múltán is szeretettel gondol vissza mindenki az ott szerzett emlékekre és élményekre.

Milyen céllal tartják a táborokat? Vannak-e olyan témák, amelyek köré épülnek a táborok?

Minden évben van egy központi téma, általában történelmi, amit egész évben próbálunk követni. Az idén például Sarolta és a magyarok sorsa volt az akadályverseny témája. Ezen kívül a rövidebb hétvégi táborokra a cserkésztörvények, népmesék vagy más irodalmi megemlékezések is adhatnak témát. Mindezt játszva adjuk át a gyerekeknek, a fontosabb jeleneteket keretmesébe foglalva, jelmezekkel, az esti tábortűznél mókázva. Ezzel az a célunk, hogy amikor a gyerekek hazamennek ezekből a táborokból, akkor már eleve gazdagabb szókinccsel térjenek haza, és bővüljön a magyar, a történelmi és a népdaltudásuk, és sok új emlékkel gazdagodjanak.