Családi életre nevelés az iskolában

Hogyan indult a Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskolában a családi életre nevelés? Milyen pozitív tapasztalatokat szereztek?

A fiatalokat nagyon sokféle hatás éri napjainkban, ezért, ha segíteni szeretnénk őket a harmonikus családi élet felé, nekünk is több oldalról kell közelednünk feléjük. Ennek egyik lehetséges útja a családi életre nevelés megjelenése az iskolában. A Kecskemét-Széchenyivárosi Közösségépítő Egyesület család-munkacsoportjának a tagjai látogattak el iskolánk felső tagozatos tanulóihoz, hogy Családi életre nevelés címmel „családórákat” tartsanak. Az osztályfőnöki órák kereteiben megvalósuló foglalkozásokon a tanulók képzett személyek segítségével, életkori sajátosságaiknak megfelelően kapnak bevezetést az önismeret, a jellemnevelés, a serdülőkor, a szerelem, a párválasztás, a házasságra való felkészülés kérdéseibe. A „családórákon” könnyebben megnyílnak a gyerekek, és sok új információt tudunk meg egymásról (tanuló – tanuló, pedagógus – tanuló). Ezáltal mélyebb érzések kerülnek felszínre, és teljesebb képet tudunk alkotni a gyerekekről, családjukról, és esetleg jobban megértjük a megnyilatkozásaikat, viselkedésüket. Bátrabban fordulnak a pedagógusokhoz kérdéseikkel, már néhány alkalom után. Az itt kialakult jó kapcsolat pozitív hatással van a mindennapi iskolai élet egyéb területeire is.

Heti hány órában foglalkoznak ezzel?

Az előző tanévben kezdtük a felső tagozaton, havonta egy osztályfőnöki órán vezettük be a „családórákat”. A plébániai nyári napköziben szerzett kétéves tapasztalat alapján – ahol 6–16 éves korosztállyal foglalkoztunk – indítottuk el a foglalkozásokat az alsó tagozatban is, havi egy órában, az idei tanévtől. Az órákat mindig két pedagógus vezeti, ezt a formát tartjuk igazán hatékonynak.

Hogyan fogadták a diákok, hogy foglalkoznak a a családi életre nevelés témájával?

Igénylik, várják a „családórákat”. Sajátos módszerei által válik élményszerűvé a gyermekek számára.

Melyek a családi életre nevelés főbb irányelvei?

Megfelelő szintű önismeret, pozitív jellemformálás, önnevelés, egészséges személyiség kialakítása, családmodellek bemutatása.

Milyen szinten kell az iskolának átvállalni azt, amit a szülőknek kellene megtanítani a gyermeknek?

Az értékadó normákat közösen kellene megalapozni, és megteremteni a családdal együtt, viszont az a tapasztalat, hogy nagyon sok esetben az iskolára hárul ez a feladat. Gyakran az alapvető ismeretekkel kell kezdenünk a munkát. Emellett egyre több a csonka család, ahol egyrészt hiányzik valamelyik szülői minta, de a meglévő sem klasszikus, hiszen tartalmaz olyan szerep-elemeket is, amelyek általános esetben a másik fél repertoárjába tartoznak. Ez megnehezíti a gyermek számára a nemi szerepekkel való azonosulást. Ezért, ha megoldható, arra törekszünk, hogy női és férfi csoportvezető is közreműködjön a „családórai” munkában.

Ha egy szülő nem foglalkozik, vagy valamilyen okból kifolyólag nem tud eleget törődni azzal, hogy felkészítse az életre a gyermekét, képes pótolni egy iskola az elmaradt odafigyelést?

Az iskola segítséget nyújthat ebben, irányt mutathat, de a családból hiányzó értékeket nem pótolhatja. Csak remélhetjük, hogy ilyen esetekben az iskolában hallottak, tapasztaltak hatással lehetnek a család életére, szokásaira. Természetesen nem arról van szó, hogy a gyermek mutatkozik otthon nevelő szerepben, de viselkedésével, ismereteinek, tapasztalatainak átadásával elgondolkodásra késztetheti családtagjait, formálhatja gondolkodásukat.

Elvárható egyáltalán teljes mértékben a szülőtől, hogy mindenre felkészítse a gyermekét, vagy szakemberekre van szükség? Mi az oka annak, ha egy szülő nem képes ezt a feladatot betölteni? Nem tartják fontosnak, nem félnek, esetleg elfogultak?

Tulajdonképpen a probléma gyökere ott van, hogy tanulóink közül sokan már kisgyermek korban nem kapják meg a törődést, a társas kapcsolatok alapjait (szeretet, helyes-helytelen viselkedés, együttélési szabályok, tiszteletadás, egymáshoz alkalmazkodás), amivel elindulhatnának. Manapság az is tapasztalható, hogy maga a szülő sem kapta meg annak idején ezeket a nevelő hatásokat. Célszerű a munka kezdeti fázisában olyan nagy tapasztalattal rendelkező, mintát adó szakemberek bevonása, akik már régóta foglalkoznak az ismeretterjesztéssel. Ezt követően már azok a pedagógusok is meg tudják oldani a feladatot, akik erre speciális képzésben részesültek. Fontos ez azért is, mert ők vannak napi kapcsolatban a gyerekekkel. Iskolánk 10 pedagógusa vett részt a „Boldogabb családokért” Családi Életre Nevelés 20 órás módszertani bemutatón. Programunk jelenleg az ő vezetésükkel, az osztályfőnökökkel együtt folytatódik.

Mit jelent pontosan a családi életre való alkalmasság?

Családon belül a szülők adják át a gyerekeknek a mintát (szeretet, őszinteség, elfogadás). Igazából a minták átvétele, interiorizálása által válik valaki képessé arra, hogy hasznos és tartalmas családi életet éljen. Ezért nagyon fontos a minták minősége. Tudjuk, hogy ez az átadás-átvétel a családon belül jórészt tudattalanul, nem előre eltervezett formában zajlik. A szülő néha nem is sejti, hogy bizonyos élethelyzetben modellt ad gyermekének – legyen ez egy kellemes élményt nyújtó közös program, vagy egy súlyos feszültségekkel teli konfliktushelyzet megoldása. Ennek a folyamatnak a tudatosítása is fontos feladatunk a szülőkkel történő együttműködésben.

A családi életre nevelésen belül milyen arányban oszlik meg a nemiség témaköre és az érzelmi kultúra alakítása?

A szerelmi élettel kapcsolatos „családórákat” (nemi érettség, védekezési módok) külsős előadók, dr. Hortobágyiné Nagy Ágnes és munkatársai vállalták fel a 6–8. osztályokban. Mi az érzelmi kultúra alakításában vettünk részt. Az idei tanévtől azonban a feladatok teljes spektrumát el kell látnunk, ami nagy kihívás számunkra, és igen alapos felkészülést kíván meg azoktól, akik ezt vállalják.

Milyen átalakuláson ment keresztül a családi életre nevelés a rendszerváltozás óta?

A rendszerváltás előtt direkt módon nem volt ilyen, mert a legtöbb gyermek teljes családban nőtt fel, és érzésünk szerint a klasszikus értékek nem voltak ennyire sérülékenyek, mint manapság. A felgyorsult világ, a mai társadalom termelte ki ezt az új, fellazult helyzetet. Ezért érzi a pedagógustársadalom, hogy kell ezzel a témával foglalkozni, mert nincs megfelelő, közvetlen kapcsolat szülő és gyerek között.

Mikor kell elkezdeni a lelki és a testi nevelést? Bizonyára idomulni kell a pedagógusoknak ahhoz a tényhez, hogy a mai fiatalok korán kezdenek szexuális életet élni, amelyhez sok esetben lelki érettség és tudás még nem társul.

A gyermek megszületésével kezdődik el a testi és a lelki nevelés. A gyerekek koncentrikus módon, életkori sajátosságaikhoz mérten kapják meg a fejlettségi szintjüknek megfelelő információkat. Figyelembe kell vennünk a sokat emlegetett akcelerációs folyamatot, és számolnunk kell a média sokszor kedvezőtlen hatásaival is.

Milyen módszerei vannak arra, hogy a kamaszok komolyan vegyék, amiket mond, és ne váljanak ezek a rendkívül fontos témák nevetség tárgyává?

Alap a jó kapcsolat a gyerekekkel, valamint, hogy minden megnyilvánulásunkban hitelesek legyünk, hiszen a pedagógus egész életével példa a gyerekek előtt.

Melyik a legnehezebb része a családi életre nevelésnek egy pedagógus számára?

A nemiség, a szexuális életre nevelés. Legcélravezetőbb a fiúkkal és a lányokkal külön feldolgozni a témát, úgy bátrabban megnyilatkoznak, és mernek kérdezni.

Milyen hatása lehet az iskolai nevelésnek, ha a gyerekek mást látnak a környezetükben, a médiában, esetleg még otthon is?

Megzavarhatja őket a sok különböző tartalmú információ, így előfordul, hogy rosszul döntenek. Különösen, ha kortársaiktól kérnek tanácsot, és nem a felnőtt bizalmasaiktól. Ezért szeretnénk biztos támaszt jelenteni számukra, hogy érezzék: hozzánk bármikor fordulhatnak információkért, akár a legkényesebb témákban is.

A szakembereken kívül milyen külső segítséget vonnak be a családi életre nevelésbe?

A kollégák a továbbképzéseken kapott segédanyagokat használják fel tankönyv, DVD, ajánlott irodalmak, filmek formájában.

Milyen hibákat véthet egy pedagógus a nevelés során?

Fontos, hogy ne minősítsük a tanulók őszinte megnyilvánulásait. Alapvető, hogy megfelelő pedagógiai tapintattal forduljunk a gyermekek felé.

Mennyire befolyásolja a pedagógus személye a nevelés sikerességét?

Teljes mértékben. A gyermeknek is éreznie kell a pedagógus szakma iránti alázatát, és a gyermek iránti szeretetét.