Célunk az oktatási intézmények háttérországává válni

Mióta dolgozik az oktatásban? Milyen meghatározó tapasztalatokkal gazdagadott ez idő alatt?

1988-tól ’97-ig biológia, informatika és technika szakos tanárként a balassagyarmati Kiss Árpád Általános Iskolában, majd a Váci Egyházmegye szervezésében és alapításában újonnan létrejött Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Gimnáziumban volt szerencsém tanítani. Mai napig hálával gondolok vissza erre az időszakra, a szeretetteljes és gördülékeny együttműködésre a diákközösséggel, a szülők támogató, ugyanakkor magas minőségi elvárásokat megfogalmazó hozzáállására. 1997 és 2012 között a balassagyarmati önkormányzatnál dolgoztam, először mint köznevelési referens, majd mint a Humán Szolgáltatási Osztály vezetője. 2012-ben azonban lezajlott a nevelési-oktatási intézmények állami fenntartásba vétele, az országos tankerületi rendszer kiépítése, amely során 197 kollégámmal az országban elsőként részesültünk tan­ke­rü­leti igazgatói kinevezésben. Legfőbb feladatként 2013. január elsejére kellett felállítanunk az önkormányzatokkal együttműködve a tankerületi központokat, valamint átvenni állami fenntartásba az intézményeket. Végül egyéves balassagyarmati tankerületi igazgatói tevékenységemet követően a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) elnöke – egyetértésben Hoffmann Rózsa államtitkár asszonnyal – felkért a 198 tankerületet irányító KLIK Köznevelés-igazgatási Főosztályának vezetésére.

Szakmai utam elejétől jellemző volt, hogy vezetői szerepben kellett meggyökereztetnem újonnan kidolgozott szervezeti struktúrákat, amihez mindig újult erővel kellett felvérteznem magam a szükséges tudással, nekem kellett ugyanis legtöbbször csapatot építenem a feladatok ellátására. Noha akkoriban sokat gyöngyözött a homlokom, ma már azt gondolom, hogy ezek az élmények edzik meg és viszik előre az embert. 2015 tavaszán aztán a korábbi megyei és fővárosi pedagógiai intézetek talapzatán megalakultak az OH megyei, vidéki szervezeti egységeiként a Pedagógiai Oktatási Központok (POK-ok). 2020-ig volt szerencsém ellátni a salgótarjáni POK vezetői feladatait. Megtiszteltetésként ért, amikor 2016-ban az akkori vezetőimtől két másik POK-vezetőtársammal együtt megbízást kaptunk a bázisintézményi hálózat kidolgozására. Büszkeséggel tölt el, hogy az akkor lefektetett szervezeti struktúra a mai napig képes biztosítani az oktatási munkához elengedhetetlen szakmai támogatást az OH bázisintézményi hálózatán keresztül. 2020 tavaszán azonban, pontosan ötéves hivatali tevékenységem után, vallásgyakorló, hívő keresztény ember lévén, a váci püspök megtisztelő felkérésének eleget téve a Váci Egyházmegyei Katolikus Iskolák főhatóságának főigazgatói feladatait láttam el. Az egyházi fenntartó abban az időben 28 köznevelési intézmény fenntartását látta el az Egyházmegyében. Nagy öröm, hogy az ott töltött közel négy évem alatt három óvodát és egy iskolát is alapítottunk.

2024 őszén azonban Brassói Sándor elnök úr felkérésére nagy örömmel tértem vissza a Pedagógiai Szakmai Szolgáltatások Koordinációs Főosztályának élén az OH-ba. Visszatekintve, az előző évtizedekben az oktatásirányítás területén különböző munkakörökben végzett tevékenységek mind-mind hasznomra váltak, számtalan tapasztalattal gazdagodtam, amit a mostani vezetői munkám szolgálatába tudok állítani. A salgótarjáni POK vezetőjeként megélt, támogatott szervezeti innovációk ma már sokkal előrehaladottabb szakaszukban járnak, ezek irányítása pedig azzal a felelősséggel is kiegészül, hogy már nem csupán egy, hanem mind a 15 POK-főosztály szakmai feladatellátását nekünk kell koordinálnunk, az egységes működés feltételeinek megteremtését és fenntartását tűzve ki célul. Az általam vezetett központi hivatali főosztály négy osztályával együtt tehát 19 szervezeti egység felelős szakmai vezetését, az ott folyó munka összehangolását bízták rám, ami óriási felelősség, de lehetőség is annak érdekében, hogy a lehető legszélesebb körben biztosíthassuk a szakmai szolgáltatásokat a köznevelési intézmények számára.

Milyen pedagógiai értékeket tart nélkülözhetetlennek a szakmai feladatellátás vonatkozásában?

Az önkormányzatnál töltött évek alatt elsajátított ismeretek és értékek közül – a szakmai élenjárás képessége mellett – elsőként emelem ki a toleranciát, mint az egyik legfontosabb emberi erényt. Elképzelhetetlen enélkül bármiféle szakmai, sőt, emberi együttműködés. Hivatali munkám során fontos volt megtanulnom, hogy a szakmaiságnak mindig első helyen kell állnia, kelljen bármilyen politikai irányultságú döntéshozói testülettel együttműködésben dolgozni. Nagy erénynek tartom, ha az ember képes átültetni egy szakmai hitvallást a döntéshozói munkába.

Mivel közel harminc éve dolgozom vezetői feladatkörben, volt időm belátni, hogy a precíz, szakmai feladatellátáshoz elengedhetetlen az alázat. Úgy a munkavállalóknak, mint az irányítószerveknek tartozik egy vezető azzal, hogy ne csupán megállapítani tudja egy adott feladat fontosságát, hanem kezeskedjen is azért, hogy azt mind szakmai, mind jogi szempontból a lehető legprecízebb módon dolgozzák ki, valósítsák meg. Fontos, hogy egy vezető ne csak kiadja és ellenőrizze a feladatokat, hanem képességei által példát is adjon azok megoldására, hogy maga is részt vegyen a kidolgozás folyamatában, noha sokszor csupán iránymutatóként, így fontos az együttműködési készség mint a hétköznapokban és a pedagógiában egyaránt elengedhetetlen érték. A vezető felelőssége, hogy a hozzá tartozó munkacsoportok milyen attitűddel állnak hozzá egy feladathoz, és a feladat elvégzése során azokhoz a személyekhez, akikkel együtt kell működniük. Szinte minden esetben már a puszta közelítésmód eldönti a feladatellátás és a munkafolyamat végeredményének minőségét.

Mindezek mellett – jelenlegi munkámban is – elengedhetetlen az integrációs készség, hiszen az egyes főosztályok, osztályok koordinálásához nagyon sok kollégával kell együttműködni. Könnyen előállhat, hogy ahány főosztályvezető, annyi megoldási javaslat érkezik egy adott probléma kezelésére, az adott ügy előre vitelére. Ilyenkor a vezetőnek kell tudnia kiszűrni, hogy a javaslatok közül melyik képes leginkább előmozdítani az adott munkafolyamatot. Mindazok az erények tehát, amik egy vezetőt kiemelkedővé tehetnek – az eljárásrendekben való jártasság, az integratív szemlélet, az alázat, a megfontoltság, de éppígy az önismeret, az önkritika és a reflexió képessége –, mind egyfajta vezetői bölcsességben ötvöződnek. Az ezt megérlelő személyiségfejlődéshez pedig csakis a felelősségek magunkra vétele tud hozzásegíteni. Mint szakmai szolgáltatásért felelős szervezetnek mégiscsak a közjót és a jóllétet kell szolgálnunk, hogy azok a gyermekek, akik a közoktatásba bekerülnek, érezzék, hogy az állam nem csupán a jogalkotásban, a végrehajtásban, hanem a szakmai támogatásban is mellettük van és a fejlesztésüket, a fejlődésüket igyekszik elősegíteni.

Milyen irányelvek mentén szervezik az egyes szakmai szolgáltatásokat és hogyan zajlik az oktatási intézmények szakmai támogatása?

A hozzám tartozó négy osztály közül elsőként említeném a Szakmai Szolgáltatások Osztályát, amely legfontosabb feladata a köznevelési intézmények támogatása az erre létesített szaktanácsadói hálózaton keresztül. Ebben a folyamatban erősen támaszkodunk a POK-okra, hiszen ők ismerik a legjobban az általuk ellátott vármegyék regionális szükségleteit. Feladataink közé tartozik még a pedagógiai tájékoztatás, aminek részeként igyekszünk a diákságról sem megfeledkezni: egyaránt támogatjuk a diákönkormányzatok (DÖK-ök) működését, valamint a DÖK-ök tevékenységét koordináló pedagógusok munkáját, de ugyanígy szerepet vállalunk az iskolai közösségi szolgálattal kapcsolatos feladatok elvégzéséhez szükséges tudás megosztásában is. Ugyanide sorolható a diákparlamentek működtetése, ami a diákjogok megjelenítésében és közvetítésében jelent kiemelkedően fontos feladatot. Sokak számára kedves feladat az egyes tehetséggondozó programok és tanulmányi versenyek szervezése, meghirdetése és koordinációja. Nagy örömöt jelent továbbá a folyamatosan bővülő ökoiskola- és örökös ökoiskola-hálózat működtetése, de ugyancsak hozzánk tartozik a digitális kompetenciafejlesztéssel kapcsolatos szaktanácsadói tevékenységek koordinációja is.

Másodikként a Módszertani Támogatások Osztályának feladatai közül a pedagógiai kultúra fejlesztését említeném, valamint a hivatal által kidolgozott, vagy külső fejlesztések nyomán akkreditált képzési programok nyomon követését, a továbbképzések folyamatos szervezését a pedagógusok szaktárgyi tudásának, pedagógiai kultúrájának fejlesztését megcélozva. Komoly erőforrásokat fordítunk mindemellett az iskolai lemorzsolódás csökkentésére is. Ennek kapcsán egy korábbi projekt keretében kidolgoztunk egy speciális jelzőrendszert, amire nagy szükség van az adott köznevelési intézményekben jelentkező esetleges problémák azonosításához. Ha az egyes intézmények feltöltik az erre vonatkozó adataikat, mi már könnyen monitorozni tudjuk, hogy hol és milyen jellegű támogatási szükségleteket kell kielégítenünk, valamint, hogy mely intézmények és intézménytípusok szorulnak leginkább támogatásra az adott régióban. Az OH másik fontos feladata az érettségi vizsgák megszervezése és koordinálása is, amiből mi a vizsgaelnöki továbbképzések szervezése és lebonyolítása kapcsán is kivesszük a részünket.

A harmadik osztályunk a Sulinet Osztály, ami egy olyan kiterjedt és megbízható információs felületet működtet, ami temérdek releváns hírrel, információval tud szolgálni a felületre ellátogatóknak a nevelés és oktatás világából. Éppúgy lehet itt tájékozódni hazai, mint nemzetközi oktatási trendekről és lehetőségekről. Ezen az osztályon zajlanak ugyanakkor a digitális kiadványokkal kapcsolatos szerkesztési, tartalomfejlesztési munkálatok is, ahogy ők képviselik hazánkat a European Schoolnet nemzetközi iskolahálózat irányító testületében is.

Negyedikként a Köznevelési Projektek Szakmai Koordinációs Osztályát említem, amely a hazai és nemzetközi projektek keretében zajló szakmai tevékenységek összehangolásáért felel. Az elmúlt években több jelentős európai uniós támogatású fejlesztés is végbement az oktatás területén, volt, ami a 10 milliárdos nagyságrendet is elérte (például az iskolai lemorzsolódás megelőzését célzó programunk). Az egyes szakmai projektek megvalósításának koordinációján túl azonban azok utóéletének, fenntartási időszakának monitorozása is nagy feladatot jelent. Ebben a fázisban azt figyelik a munkatársak, hogy végül mi lett a sorsa a fejlesztés során kialakított szakmai tartalmaknak és eljárásoknak, hogy ezek valóban az intézmények és a fenntartók céljait szolgálják-e, és megfelelő módon be tudnak-e épülni az oktatási intézmények gyakorlatába.

Mindemellett idén huszonöt éve, hogy létrejött az Arany János Tehetséggondozó Program, ami időközben kibővült az Arany János Kollégiumi Programmal is. Öröm látni, hogy sorjában valósulnak meg azok a célok, amelyeket még Pokorni Zoltán oktatási miniszter közreműködésével tűzött ki a kormány a jó képességű, de szociális szempontból hátrányos helyzetű gyermekek gimnáziumi oktatásának és kollégiumi nevelésének támogatására.

A Pedagógiai-szakmai Szolgáltatások Koordinációs Főosztályának vezetőjeként milyen célokkal, tervekkel tekint a jövő felé?

Az egész főosztály működésének fontos alappilére a konstruktív együttműködés. Végigtekintve az imént kibontott – de korántsem teljes – szakmai feladatstruktúrán, látni kell, hogy az egyes szervezeti egységek támogató folyamatai nem választhatók szét. Ezért is fontos számomra a nyílt, egyértelmű kommunikáció fenntartása és facilitálása a vezetőtársak és a POK-főosztályvezetők között. Csak akkor tudnak ugyanis teljes vállszélességgel segíteni a kollégák egyes feladatok és ügyek megoldásában, ha pontosan tudják az okát és célját a tőlem mint vezetőtől érkező intézkedésnek. Hasonlóan fontos számomra a kommunikáció rendszeressége: a hétindító vezetői értekezletek, amelyeken végigvesszük az osztályvezetőkkel az adott hétre kitűzött feladatokat, hogy majd a hétzáró, világi értelemben vett rekollekció keretében megállapíthassuk, mi mindent sikerült megvalósítani, hol volt elakadás, miben kell változtatnunk és milyen tervekkel induljunk neki a következő hétnek. Az általam követni kívánt alapértékek mind egyfajta szakmai rendszerszemléleten alapulnak, aminek alappillére, hogy ismerjük egymás feladatait, tudjuk, hogy kinek meddig terjednek a kompetenciái és hogy milyen eszközökkel kell segíteni, ha valahol megakad a munka.

Ez a fajta együttműködés, emberi és szakmai kooperáció elengedhetetlen ahhoz, hogy biztosítani tudjuk az általunk támogatott intézmények számára a színvonalas nevelő-oktató munka feltételrendszerét. Óriási teher van a pedagógus kollégákon, hiszen az információs társadalom egyre több feladatot és felelősséget ró rájuk. A mai világban csak akkor tudnak eligazodni a kollégák, ha szakmailag jól fel vannak vértezve és emberileg is érzik az irányító- szakmai támogató szervek részéről az együtt haladásra való törekvést, valamint partnerként kezelik őket. Ebben áll a legfőbb küldetésünk: hogy az egyes szakmai szolgáltatásokon keresztül többet nyújthasson az OH a pedagógusoknak és a diákoknak, háttérországaként minden hazai oktatási intézménynek.