„Célunk a pályaválasztás előtt álló fiatalok segítése”

Hogyan épül fel a Diplomás Pályakövetési Rendszer?

A Diplomás Pályakövetési Rendszer célja a felsőoktatásban tanuló és végzett hallgatók munkaerőpiaci életútjának nyomon követése, elemzése. A magyar pályakövetés egyedülállóan komplex, több kutatási modulból álló összetett rendszer, amelynek különleges értéke az adatintegrációs és kérdőíves vizsgálatok együttes, egymást kiegészítő jelenléte. A DPR adatintegrációs moduljai nem a személy megkérdezésén alapulnak, hanem a személyről különböző hatósági adatbázisokban tárolt információk anonim módon történő összekapcsolásán és azok elemzésén. 2019-ben közel 600 ezer felsőoktatásban tanult és végzett hallgató adatai alapján elemeztük, hogy például a diplomaszerzést követően a fiatal álláskereső státuszba került vagy elhelyezkedett, és ha elhelyezkedett, milyen munkakörben (van-e a munkájának kapcsolata a végzettségével), milyen ágazatban dolgozik. A végzettek esetében 7 éves nyomonkövetést végzünk; ez már elég hosszú idő ahhoz, hogy elemezhessük a pályakorrekciót, pályaelhagyást, karrierút-mintázatokat is (például azt, hogy átlagosan a fiatalok milyen gyakran váltanak állást stb.).

Az online kérdőíves megkeresésen alapuló kutatások célja olyan attitűdök, vélemények és motivációk feltárása, amelyek adatalapon nem megismerhetők és elemezhetők. A kérdőívek kérdései a tanulmányok és a munkaerőpiaci jelenlét kapcsolatának feltárására, a hallgatók munkaerőpiaci várakozásainak feltérképezésére, illetve a frissdiplomások státuszának, munkaerőpiaci helyzetének megismerésére fókuszálnak. 2019-ben bevezetett módszertani újítás, hogy évente összeállítunk egy-egy tematikus blokkot, amely az adott témát mélyebben járja körül. 2019-ben a diploma utáni továbbtanulásra, egyéb tanulási formákra és utakra kérdeztünk rá (life long learning blokk), 2020-ban pedig a munkavállaláshoz szükséges kompetenciák önértékelését és azt vizsgáltuk, hogy az általunk felsorolt 26 kompetencia közül melyekre van szükségük a végzett fiataloknak a jelenlegi munkájuk során és milyen mértékben rendelkeznek azokkal.

Már elérhetők a frissdiplomások 2019. decemberi munkaerőpiaci adatai. Milyen tendenciák olvashatók ki az adatokból, vannak a korábbi eredményektől jelentősen eltérő irányvonalak?

A diplomantul.hu portálon már elérhetők, szemlézhetők a legfrissebb adatok, a gyorsjelentés 2021 márciusára készül el. A legfrissebb vizsgált célcsoport, a 2017/2018-ban végzett hallgatók esetében például elmondható, hogy átlagjövedelmük 345.468 Ft volt, mely 29%-kal magasabb, mint a lakóhely megyéje szerinti átlagjövedelem nagysága a teljes hazai munkavállalói körre vetítve. A végzettek 74,49%-a felsőfokú végzettséget igénylő munkakörben dolgozik, az átlagos elhelyezkedési idő 2018 nyarán 1,7 hónap volt. A végzettek közül a tanulmányokat még folytatók aránya 14%, 75,3% pedig azok aránya, akik dolgoznak vagy tanulmányaik mellett dolgoznak is. A vizsgált időszakban rendkívül alacsony, 0,92% volt körükben az álláskeresők aránya.

A tavalyi évben a Felsőoktatási Információs Rendszerben (FIR) tárolt egyéni szintű adatokhoz anonim módon hozzákapcsoltak más államigazgatási rendszerekben tárolt adatokat. Milyen adatbázisokat kapcsoltak össze és ezáltal milyen összefüggések olvashatók ki az Adminisztratív Adatbázisok Egyesítése (AAE) keresőfelületén?

Az adatokat a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) kapcsolta össze egy kétlépcsős titkosítási eljárással, tehát az adatok nem vezethetők vissza személyekre. Mindössze az látható, hogy a különböző rendszerekben azonos személyekre vonatkozó adatok összekapcsolása történt meg, és az Oktatási Hivatal a már anonim adatbázison végez elemzéseket. A több hatósági adatbázis integrálásának és összeállításának célja az, hogy minél teljesebb képet kaphassunk a végzést követő életútról, a pontos helyzetükről (arról, hogy dolgoznak-e és ha igen, milyen munkakörben, ha nem dolgoznak, akkor vajon álláskeresők, vagy külföldre mentek, gyermeket vállaltak, vagy továbbtanultak stb.). A felsőoktatási tanulmányi életútadatok mellé ezért integrálták a köznevelési életút bizonyos jogviszony jellegű adatait, eredményeit (mint például az érettségi eredményeket), az adóhatóság adatbázisaiból a személyi jövedelemadó, társasági adó, egyéni vállalkozói, őstermelői és a KATA-adatokat. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől például a külföldi tartózkodással összefüggő adatokat, az ITM nyilvántartásából pedig az álláskereséssel, munkaerőpiaci képzésekkel kapcsolatban kaphatunk információkat.

A DPR AAE minden releváns államigazgatási és kutatói kérdésre képes választ adni. A teljesség igénye nélkül például:

• Mennyi az átlagbére az egyes szakokon, képzési területen végzetteknek?
• Mennyi idő alatt helyezkednek el a végzett hallgatók és milyen munkakörökben?
• Milyen a végzettek munkaerőpiaci státusza? (Dolgozik, tanul, gyermeket nevel, külföldön van stb.)
• Merre mozognak a végzettek? (Belföldön vagy külföldön tartózkodnak?)
• Mennyire gyakori a vállalkozóvá válás?

A DPR AAE 2020-ban a 2011/2012-es és 2017/2018-as tanévek között abszolvált és lemorzsolódott hallgatók adatait is tartalmazza (minden képzési szinten és minden munkarendben), így az adatbázisban egészen pontosan 599.805 fő munkaerőpiaci életútját elemezhetjük. A pályakövetés időtartama a képzés végétől követően legalább 16 hónap, maximum 100 hónap, de átlagosan 58 hónap a végzés évétől függően; a legutolsó vizsgálható munkaerőpiaci hónap 2019 decembere volt.

Támogatják a köz- és felsőoktatás közötti átmenetet, a pályaválasztást és a pályaorientációt is. Milyen kérdésekre kaphatnak választ az érdeklődők a pályaorientációt támogató modul használatával?

Az interaktív online keresőfelület célja, hogy a pályaválasztás előtt álló fiatalok számos, szabadon választható összetételű, pontosságú és részletességű adatkört megismerhessenek. A felsőoktatással és a végzést követő munkavállalással kapcsolatban számos eltérő vélemény, várakozás, tévhit létezik. A pályaorientációt támogató modul tényadatokkal válaszol a pályaválasztás előtt álló fiatalok legfontosabb kérdéseire, például, hogy milyen lehetőségeik lehetnek majd a diplomájukkal, várhatóan lesz-e állásuk, mennyi idő alatt helyezkedhetnek el, mennyit kereshetnek egy adott képzési terület vagy szak végzettjeiként, hogyan nézhet ki a karrierpályájuk diplomásként. Nagyon fontos kérdés szokott lenni a beszélgetéseken, hogy alapszak után megéri-e továbbtanulni mesterszakon, vagy nincsen jelentősége ennek az ő szempontjukból.

A válaszokat a www.diplomantul.hu felületen találhatják meg az érdeklődők, ahol egy kattintással megnézhetik az adatokat, összehasonlíthatják, hogy például a különböző intézményekben, ugyanazon szakon végzettek munkaerőpiaci adatai között van-e különbség (ez segítheti az intézményválasztást), illetve akár azt is, hogy mekkora bértöbbletet jelent a mesterszakos diploma az alapszakoshoz képest ugyanazon szak esetében.

2020 januárjától elérhetővé vált a Diplomás Pályakövetési Rendszer frissdiplomás és aktív hallgatói kutatás modulja, melyekhez 2010 óta gyűjtenek adatokat. Milyen újdonságokkal szolgálnak ezek a felületek, kiknek ajánlja elsősorban a használatát?

A kérdőíves kutatási modulok adatai eddig csak adatkérések keretében voltak megismerhetők, illetve a gyorsjelentések engedtek bepillantást az adatokba. A kérdőíves kutatási modulok használatát azon fiatalok számára javasoljuk, akik arra kíváncsiak, mi vár rájuk a munka világában: a végzett válaszadók beszámolnak arról, mennyire tudták hasznosítani a tanulmányaikat a munkájukban, mennyire elégedettek a munkájuk különböző elemeivel (szakmai tartalma, előmenetel lehetőségei stb.) és általában.

Külön vizsgálják az informatika képzési terület hallgatóinak tanulmányi és munkaerőpiaci életpályáját. Miért kap megkülönböztetett figyelmet ez a terület?

Az informatika egyike azon szektoroknak, ahol jelentős munkaerőfelvételre van lehetőség a piacon, ezért nagyobb az érdeklődés a képzési terület, annak kibocsátása, jellemzői iránt. Egy önálló adatintegrációban megvizsgáltuk az informatika képzési területi szakokon végzett és lemorzsolódott hallgatók munkaerőpiaci életútját, és nagyon jelentős különbségeket találtunk. A fiatalok gyakran találkozhatnak azzal a vélelemmel, hogy egy informatikusnak nem is kell diploma, ezért körükben sokan nem fejezik be az egyetemet. Adatainkból az látható, hogy ezen a képzési területen rendkívül jelentős a különbség a diplomások és nem diplomások bére között (hét év után a diplomások bértöbblete megközelíti a bruttó 200.000 forintot), valamint a diplomások nagyobb arányban töltenek be vezető szerepet.

Az EUROSTUDENT kutatás a magyarországi felsőoktatási intézmények hallgatóinak felsőoktatási intézményükről és képzésükről alkotott véleményét, munkaerőpiaci várakozását és nemzetközi tanulmányi mobilitási tapasztalatait teszi megismerhetővé. Milyen szempontokat, kérdéseket vizsgáltak az adatgyűjtés során?

Az EUROSTUDENT egy nemzetközi kutatás, amelynek során egy konzorcium egységes módszertannal méri fel az egyes országok felsőoktatási hallgatóinak szociális helyzetét, tanulmányi jellemzőiket, a hallgatói mobilitást és a tanulmányok melletti munkavégzést. A konzorcium vezetője egy németországi oktatáskutató intézet, a DZWH (Hannover), résztvevői az egyes országok szakmailag illetékes minisztériumai, illetve a megbízásukból eljáró szervezetek. Magyarországon az Oktatási Hivatal részéről a Felsőoktatási Elemzési Főosztály működik közre a kutatásban. A projekt célja a szakpolitika számára hasznos, országok közötti összehasonlítást lehetővé tévő, a felsőoktatás szociális dimenzióját meghatározó adatok gyűjtése és elemzése.

A szociálisan hátrányos helyzetű hallgatók részvételének növelése a felsőoktatásban európai szintű stratégiai kérdés. Az Európai Unió megújított felsőoktatási stratégiai programjában elérendő célként határozza meg, hogy a fiatalok 40%-a rendelkezzen felsőfokú végzettséggel. Felsőoktatás-stratégiai cél a befogadó felsőoktatás megteremtése, vagyis, hogy nyitott legyen a tehetségek felé, bármilyen háttérrel érkezzenek is, továbbá, hogy a felsőoktatási tanulmányokat megkezdő és elvégző hallgatók főbb jellemzőikben tükrözzék a társadalom összetételét. Jelenleg az országok többségére nem jellemző ez a fajta kiegyenlítődés: a szociálisan hátrányos helyzetű csoportok részvétele alacsony a felsőoktatásban, a társadalmi arányukhoz képest minden országban alulreprezentáltak. Jelenleg az EUROSUDENT VII kutatási hullámot zárjuk, 2021 első negyedévében jelenik meg a gyorsjelentés és ezt követően havonta szervezünk online konferenciákat az adatok megismertetése érdekében.

Az EUROSTUDENT kutatásban vizsgáljuk a felsőoktatásba való belépést, a hallgatók szociális hátterét, a hallgatói populáció jellemzőit, a tanulmányok típusait és módozatait, a munkavállalás és időgazdálkodás jellemzőit, a hallgatók anyagi forrásait, lakhatási körülményeit és tanulmányokkal kapcsolatos tapasztalatait, a nemzetközi tanulmányi mobilitást, valamint a jövőbeli tanulmányokra vonatkozó terveket. Az EUROSTUDENT ugyanakkor több mint egy kérdőíves kutatás: a részt vevő kutatók, oktatáspolitikai és szakmai döntéshozók, a felsőoktatási szakmai szervezetek és intézmények képviselői, szakemberek és más érintettek olyan szakmai hálózatot alkotnak, mely célul tűzte ki a felsőoktatás szociális dimenziójának megismerésére épülő, a szakpolitikai döntéshozatalt elősegítő, megbízható monitoringrendszerek kialakítását. A kutatás így ösztönzi az országok közötti összehasonlítást, az egymástól tanulást és a saját felsőoktatási rendszerek új nézőpontból való megismerését, valamint a létrejött adatbázisok és eredmények felhasználását az egyes országok felsőoktatási rendszerének fejlesztéséhez.

Készülnek még bármilyen fejlesztésre a jövőben?

2017−2020 között az EFOP 3.4.5 Rendszerszintű fejlesztések a felsőoktatásban című projekt keretében teljeskörűen megújítottuk az adatintegrációs és kérdőíves pályakövetési modulokat is, így adatfelvételi, illetve módszertani fejlesztéseket nem tervezünk. Egyre fontosabbá válik azonban a felsőoktatásban is a tanulmányi életút teljes támogatása, amelyet további kutatásokkal, életútelemzésekkel szeretnék erősíteni. A kutatási portfóliónkat szélesítik az államigazgatás számára készített tematikus kutatások is, amelyekre nagyobb fókuszt helyezünk a jövőben. Tematikus kutatások keretében kértük ki a duális képzésben tanuló fiatalok véleményét a duális képzést támogató és akadályozó tényezőkről, amelynek eredményeként képzésfejlesztési javaslatok fogalmazhatók meg. Most zártuk le a Digitális Tankönyvtár (dtk.tankonyvtar.hu) ismertségéről és használati szokásairól szóló kutatásunkat, melyet felsőoktatásban oktatók körében végeztünk el. A Digitális Tankönyvtár nagyon fontos felület a diákok számára, hiszen képzési területenként könnyen elérhetően, ingyenesen letölthetően tartalmazzák a szakterületek fontos szakirodalmait.