– Eddig is sokat tettünk a köznevelés színvonalának emelése érdekében, de a legutóbbi PISA-felmérés eredményei is azt mutatják, hogy további intézkedésekre van szükség. Az esélyteremtő, a felzárkózást támogató, tehetségsegítő, méltányos köznevelési rendszer megteremtésén túl egyik kiemelt célunk – az EU-s céloknak megfelelően – a korai iskolaelhagyás csökkentése. Erre vonatkozóan külön stratégia is készült.
De specifikus célok is találhatók a köznevelés-fejlesztési stratégiában. Kiemelten fontos például a pedagógushivatás vonzóvá tétele, hiszen a pedagógusok kulcsszerepet játszanak a köznevelési rendszer színvonalának emelésében. Ezt szolgálja többek között a pedagógusminősítési, a tanfelügyeleti és a szaktanácsadási rendszer fejlesztése is. A specifikus célok közé sorolhatjuk a köznevelési rendszer irányításához kapcsolódó fejlesztéseket, vagy a tartalmi szabályozókban szereplő követelmények megvalósításának támogatását.
Fontos, hogy a forrásokat a megfelelő helyre irányítsuk, hogy tényleg ott történjenek intézkedések, ahol arra szükség van.
– Milyen forrásokból finanszírozzák a fejlesztéseket?
– Az elmúlt 2-3 évben igyekeztünk az európai uniós forrásokat egyértelműen a magyar köznevelési rendszer szolgálatába állítani. Ennek érdekében, ha kellett, már elindult projekteket is átalakítottunk, hogy hasznosulásuk és fenntarthatóságuk biztosított legyen. A 2014–2020-as EU-s költségvetési periódusban is olyan fejlesztéseket fogunk támogatni uniós forrásból, amelyek valós megoldást tudnak nyújtani a magyar köznevelési rendszer legnagyobb problémáira. A köznevelés-fejlesztési stratégiában azonban olyan elemek is találhatók, amelyek nem, vagy nem egészen európai uniós forrásokból, hanem hazai források felhasználásával valósulnak meg.
Nagyon fontos, hogy a forrásokat a megfelelő helyre irányítsuk, hogy tényleg ott történjenek intézkedések, ahol arra szükség van. Ilyenek például az alacsonyabb teljesítményt nyújtó intézmények felzárkóztatása, az infrastrukturális beruházások, valamint a pedagógusok módszertani képzése is. Utóbbi fontos elem, hisz új tartalmi szabályozás lépett hatályba 2013. szeptembertől felmenő rendszerben.
– Az iskola, a pedagógusok és a diákok mit fognak érzékelni a változásokból?
– Sok mindent érzékeltek, érzékelnek, és úgy látom, sikerrel kezdtük el a valós igényekhez igazítani a fejlesztéseket. A pedagógusokat célozza meg az új pedagógus-előmeneteli rendszer, a tanfelügyeleti és a szaktanácsadói rendszer fejlesztése. Ezen túl nagyszámú módszertani és egyéb továbbképzésre van lehetőségük, ugyancsak EU-s forrásból. A délutánig nyitva tartó iskolákkal kapcsolatos fejlesztések, a mindennapos testnevelés, az infrastruktúrafejlesztés, és számos más intézkedés eredményét a pedagógusok mellett viszont a diákok is érzékelik. A tartalmi szabályozás egységesítése, vagyis az új Nat bevezetése megkönnyíti az intézmények közötti átjárhatóságot. Reményeink szerint a korai iskolaelhagyás megelőzését szolgáló konkrét intézkedések jótékony hatásait szintén érzékelni fogják a családok.
– Az EU mennyire ellenőrzi, hogy miként valósulnak meg a célok?
– Új típusú ellenőrzések várhatók, melyek módjáról még nem tudunk részleteket, de az biztos, hogy a korábbinál szigorúbban kontrollálják majd a stratégia megvalósulását. Ez egyébként abszolút szinkronban van a mi elképzeléseinkkel. Nekünk is az az érdekünk, hogy a kitűzött célokat a lehető legteljesebben megvalósítsuk.
