Cél, hogy a diákok érdekeltek legyenek kompetenciáik fejlesztésében

Milyen feladatokat lát el a Köznevelési Mérés Értékelési Osztály a mindennapokban?

A mérés szó hallatán a legtöbben a tanulók által minden évben megírt országos kompetenciamérésre gondolnak, amely valóban az egyik legfontosabb területünk. Ezt ma már „digitális országos kompetenciamérésnek” hívjuk, hiszen az eleinte papíralapú mérés sok év után átköltözött az online, digitális térbe. A Köznevelési Programok Főosztályának részeként ugyanakkor a mi feladatunk a köznevelés egész területén zajló mérések megszervezése és az eredmények kiértékelése, így a hazai kompetenciamérések mellett a nemzetközi méréseket is a mi osztályunk bonyolítja le (pl. PISA-, TIMMS-, PIRLS-, ICILS-mérések). Ezek persze más metódus alapján zajlanak, mint az országos kompetenciamérés. A külföldi mérések esetében mi csak azok megszervezésében, lebonyolításában vállalunk szerepet, hiszen a mérések összeállításával és kiértékelésével a nemzetközi központok foglalkoznak. A hozzájuk visszaérkező eredményekből egy átfogó nemzetközi jelentés készül, amit alapul véve már a mi feladatunk elkészíteni azokat a hazánkra vonatkozó, komparatív jelentéseket, amelyekből kiderül, hogyan is teljesítenek a diákjaink szélesebb, nemzetközi viszonylatban.

Legfőbb feladatunk azonban a tanulók teljesítményét 4.-től 11. évfolyamig évente mérő digitális országos kompetenciamérések megtervezése és lebonyolítása. A folyamat szerteágazóbb, mint azt elsőre gondolnák, hiszen a mérések megszervezéséhez és kiértékeléséhez több társosztály szoros együttműködésére van szükség. A TehetségKapun megjelenő tesztverziók és feladatsorok összeállítása például a Köznevelési Mérés Értékelési Osztály feladata, a hozzánk befutó mérési eredmények statisztikai feldolgozása viszont már a Köznevelési Elemzési Főosztályon zajlik. Miután a mérésekből visszaérkező adatokat feldolgoztuk, a társosztály visszaküldi nekünk a feldolgozott eredményeket, és ekkor kezdődhet meg azok alapos kiértékelése. Ilyenkor derül ki számunkra, hogy mely feladatok mértek jól, melyek kevésbé, és hogy mely feladatok szorulnak javításra, legvégül pedig mindezek fényében kell döntést hoznunk arról, hogy mi maradjon benne a következő évi feladatsorban, és minek kell kikerülnie, illetve milyen új feladatok kerüljenek a tesztekbe.

A feladataink ennek megfelelően több szakaszra bomlanak: a feladatírói szakaszban általában külsős munkatársak állítanak össze számunkra feladatokat, a belsős kollégák pedig tartalmi, mérésmetodikai és egyéb szempontok alapján szerkesztik, javítják ezeket. Amint lezárul ez a szakasz, kezdetét veszi a tavaszi mérési eredmények kiértékelése, a jövő év elején pedig már az új tesztverziók és feladatsorok összeállítása fogja tematizálni a mindennapokat, hiszen márciusban indul a következő évi kompetenciamérés. Egyfajta ciklikusság jellemzi tehát a munkánkat.

Milyen területeken és milyen eszközökkel zajlanak a mérések? Melyik évfolyamnál mire figyelnek?

A hazai kompetenciamérés célja azt felmérni, hogy a NAT és a kerettantervek alapján elsajátított ismereteket milyen hatékonysággal tudják a gyerekek átültetni a mindennapi életbe. Ezzel szemben a nemzetközi felmérések mindig egy adott korosztályt vizsgálnak (a PISA pl. csak a 15 éves korosztályt vizsgálja). Az ilyen nemzetközi mérések eredményei alapján tehát azt tudjuk megállapítani, hogy a magyar diákok egy korcsoportja milyen sikerrel képes hasznosítani a megszerzett tudást széles nemzetközi viszonylatban.

A magyar köznevelésben 2001 óta létezik kompetenciamérés. Ekkoriban még nem volt általános a mérési kötelezettség az évfolyamok egészén, és kevesebbeket is érintettek a mérések: eleinte csak az 5. és 9. évfolyamból vontak be 20-20 tanulót a mérésbe, és ezeknek a diákoknak még csak matematikai és szövegértési feladatokat kellett megoldaniuk. Mindez azóta alaposan megváltozott: ahogy teltek az évek, úgy kerültek be más-más évfolyamok és tárgyak is a mérésbe. A 2021–22-es tanév például két szempontból is jelentősnek bizonyult: azon túl, hogy természettudományos tárgyakkal is bővült a mérési tartomány, ebben az évben vezettük be az országos kompetenciamérés új digitális platformját, a TehetségKaput. Idén, 2024-ben pedig két kísérleti mérés formájában a történelemmel és a digitális kultúrával is kiegészült a kompetenciamérés. Ennek köszönhetően mára a 6.-tól a 11. évfolyamig a skála teljes terjedelmén mérni tudjuk a diákokat matematika, szövegértés, digitális kultúra, történelem, természettudomány és idegen- illetve célnyelvi területeken. A 4. évfolyamon matematika és szövegértés, míg 5. évfolyamon a matematika, szövegértés, történelem és digitális kultúra területeket mérjük.

Mivel a 6.-tól a 11. évfolyamig már hat mérési területen mérnek, az érintett évfolyamok esetében a tehereloszlás érdekében egy nap csak két mérés valósulhat meg. Az 5. évfolyamon két napon zajlik összesen négy mérés (szövegértés, matematika, digitális kultúra és történelem tárgyakból), a 4. évfolyam pedig egy mérési napon mér két területet: szövegértést és matematikát. 12. évfolyamon azért nem beszélünk ilyesmiről, mivel ez már az érettségi éve.

Jóllehet az általunk összeállított, megszervezett és lebonyolított mérések alapvetően a diákság kompetenciáira fókuszálnak, az országos digitális kompetenciamérésekhez kapcsolódnak olyan háttérkérdőívek is, amelyeket a családoknak közösen (gyerekek és szülők együttes bevonásával) kell kitölteni. Ehhez hasonlóan egyes nemzetközi méréseknek is részét képezik olyan háttérkérdőívek, amelyek intézményvezetőket, tanulókat és pedagógusokat szólítanak meg. Az országos digitális kompetenciamérés háttérkérdőíveinek statisztikai elemzése megint csak a Köznevelési Elemzési Főosztály feladata, ahogy a nemzetközi háttérkérdőívek elemzésével a nemzetközi központok foglalkoznak. A kétfajta háttérkérdőív adatait a feldolgozást követően azonban mind a társszervünk, mind a nemzetközi központok küldik nekünk.

Milyen szakaszokból áll a mérések lebonyolítása és kiértékelése? Hogyan épül fel a Köznevelési Mérés Értékelési Osztály egy éve?

A kompetenciamérések március végétől május végéig zajlanak a következő évben. Igyekszünk mindig úgy beosztani az egyes évfolyamokat, hogy egy általános és egy középiskolai évfolyam egyszerre tudja írni a rá vonatkozó feladatsort. Amint túljutottunk a mérési időszakon, és minden iskola lezárta a maga felületét, a Köznevelési Elemzési Főosztály elkezdi a beérkező adatok statisztikai elemzését. Ilyenkor azt figyelik a letöltött adathalmazokban, hogy az egyes feladatok és feladattípusok hogyan viselkedtek a mérésben, a mérés szempontjából ugyanis nem jó sem az, ha túl könnyűnek, sem az, ha megoldhatatlannak bizonyulnak a feladatok, hiszen sem a túl egyszerű, sem a túl nehéz feladatok nem alkalmasak egy adott korosztály kompetenciáinak feltérképezésére. Az egyes tesztverziókban igyekszünk elhelyezni olyan feladatokat is, amelyekkel évről évre össze tudjuk kötni az egyes diákok teljesítményét, hogy monitorozni lehessen a fejlődésüket.

A mérések során igyekszünk minden technikai környezeti adottságot kihasználni, így nagyban számítunk azokra a digitális eszközökre, laptopokra is, amelyeket egyre több intézményben, egyre szélesebb körben osztanak ki a diákok között. Sok terhet le lehet venni ilyenkor a digitáliskultúra-termekről, hiszen sokszor ezek az egyetlen számítógép-felszereltséggel rendelkező termek egy intézményben. Végül a munkaciklus utolsó fázisába érve, túl a feldolgozott adatok kiértékelésén, valamint a tesztverziók esetleges módosításán, megkezdődik a következő év tesztverzióinak összeállítása.

Milyen szerepük van a mérések lebonyolításában a Pedagógiai Oktatási Központoknak? Milyen egyéb társosztályokkal kell szoros együttműködésben dolgozniuk?

Amíg papíralapú volt az országos kompetenciamérés, addig még természetesen támaszkodnunk kellett a POK-ok segítségére is, de mióta megtörtént a digitális átállás, már az ő közreműködésük nélkül zajlik a kompetenciamérés az egyes évfolyamokon, és már csak a nemzetközi mérések során van szükség szorosabb együttműködésre. A nemzetközi mérések mindig alapos megfontolások mentén, a nemzetközi központok által kialakított metódus alapján kiválasztott iskolákban zajlanak, és ezekbe az intézményekbe sokszor a POK-ok delegálják az egyes felmérésvezetőket, akik ilyenkor nagy örömmel töltenek el egy egész napot az adott intézmény tanulóival, felügyelve a mérések lebonyolítását.

Ami azonban a társosztályokkal való együttműködést illeti, a TehetségKapu létrehozásával és fejlesztésével például – lévén egy online felületről van szó – az informatikai Fejlesztési Iroda foglalkozik, de szoros együttműködésben dolgozunk a már említett Köznevelési Elemzési Főosztállyal és a Rendszerüzemeltetési és Dokumentációs Főosztállyal is. A mérési alkalmak pontos megtervezése során a Köznevelési Programkoordinációs Osztályhoz tudnak bejelentkezni az erre létesített online felületen az egyes iskolák, és dönthetnek arról, hogy melyik napokon, mely évfolyamok hány csoportjával akarják megíratni az egyes feladatsorokat. A beérkezett igények alapján pedig ez a társosztály felel azért, hogy kiossza a belépési azonosítókat az egyes intézmények diákjai számára. De a rendkívül sokrétű és szerteágazó feladatellátás miatt az említetteken kívül még számtalan más osztállyal kell viszonylag szoros együttműködésben dolgoznunk. Annyi bizonyos, hogy a mindennapi feladatellátást lehetővé tevő üzemeltetői háttér támogatása nélkül nem tudna megvalósulni hatékony, közös munka a társosztályok között.

A mérési eredmények alapján, a Köznevelési Mérés Értékelési Osztály vezetőjeként milyen reményekkel, célkitűzésekkel fordul a jövő felé?

Egy méréssel foglalkozó osztály kiemelt célja a mérések minél hatékonyabb megszervezése, lebonyolítása, ahogy az is, hogy minél pontosabb eredményeket tudjunk szolgáltatni úgy az intézményeknek, mint a tanulóknak és a szülőknek. Szülőként én is rendkívül kíváncsi vagyok, hogy a saját gyermekem milyen eredményeket ér el, illetve mit jelentenek az általa elért eredmények; de éppen ilyen fontos, hogy egy intézményvezető vagy igazgató is lássa, hogy az intézményében tanuló diákok, illetve maga az intézmény hol helyezkedik el országos, akár nemzetközi viszonylatban is, annak érdekében, hogy ha szükséges, a felmerülő igényekhez igazodva tudjon javaslatot tenni bizonyos intézményi fejlesztésekre. Épp ezért kiemelt célunk az eredmények minél gyorsabb visszaszolgáltatása az egyes intézmények, intézményvezetők, pedagógusok, szülők és diákok számára egyaránt.

Mindazonáltal, tekintve, hogy már 4.-től a 11. évfolyamig mérjük a diákok fejlődését, fontos számunkra, hogy a gyerekek érdekeltek legyenek nem csupán a kompetenciamérések elvégzésében, de kompetenciáik fejlesztésében is. Célunk, hogy minden lehetséges eszközzel motiváljuk nemcsak a diákokat, hanem a tanárokat és intézményeiket is a kompetenciák fejlesztésében és az ezt monitorozó mérések elvégzésében. Fontos, hogy ebben minden segítséget megadjunk nekik, és cserébe olyan információkat tudjunk szolgáltatni az iskoláknak, amiket hasznosítani tudnak. Ennek érdekében az elkövetkezendő években hatalmas célunk egy olyan adaptív méréstechnika kidolgozása, ami pontosabb eredményekkel szolgál és aminek kevesebb időt vesz igénybe a kitöltése, törekedve arra, hogy a mérések elvégzése az intézmények, pedagógusok és tanulók számára egyaránt élhető, könnyen kivitelezhető és hasznosítható feladat legyen.