Olvasási idő: 
7 perc

Cél a bántalmazásellenes normák erősítése

Az ENABLE egy iskolákban alkalmazható program, amelynek célja az online és offline zaklatások és agresszív megnyilvánulások csökkentése. A program két modult tartalmaz, a SEL anyagai segítenek abban, hogy a bántalmazás és az áldozattá válás mértéke csökkenjen, így javítják mind a bántalmazó, mind a bántalmazott gyerekek pszichés, szociális, kognitív és fizikai fejlődését. Az antibullying-modulban az osztálytermi foglalkozások kifejezetten a bántalmazás jelenségéről szólnak, a cél a közösség bántalmazásellenes attitűdjének megerősítése, bullyingellenes csoportnorma képzése, védelmi stratégiák kidolgozása. Az ENABLE tapasztalatairól és a hozzá kapcsolódó programokról Dr. Jármi Évával, az Oktatási Hivatal adaptációs szakértőjével és az ELTE PPK Tanácsadás- és Iskolapszichológia Tanszék adjunktusával beszélgettünk.

Mi az ENABLE-foglalkozások koncepciója, hogyan zajlanak ezek a foglalkozások?

Osztálytermi foglalkozások jelentik a program gerincét, amelyeket elsősorban az osztályfőnökök vagy az iskolapszichológusok tartanak, esetleg együtt közösen. Emellett egyre több olyan helyszín van, ahol az iskolai szociális segítő a program elsődleges motorja, aki egy pedagógussal karöltve vagy az iskolapszichológussal párban tartja a foglalkozásokat. Mindenképpen fontos elem, hogy olyan ember vezeti a foglalkozásokat, aki az iskola része; a legjobb, hogyha az osztályfőnök is bevonható.

Kétféle foglalkozássorozat közül választanak a résztvevők. A SEL-modul koncepciója, hogy fejlesztjük a gyerekek társas érzelmi készségeit, érzelmi intelligenciáját, önismeretét, önirányítását, társismeretét, társas tudatosságát, illetve kapcsolatkezelését. Ha a gyerekek ezen készségei fejlődnek, az azt is eredményezi, hogy jobban bánnak egymással, javul a közösség minősége, az osztály légköre, és ezen keresztül csökkennek a bántalmazási esetek. Emellett a SEL-modul is tartalmaz néhány foglalkozást, amelyek kifejezetten a bullyingot célozzák. A másik modulban, az AB (antibullying) -foglalkozások során pedig olyan tartalmakat visznek végig, amelyek célzottan a bullyingra fókuszálnak már az első alkalomtól kezdve. Itt elsődleges cél a bullyingellenes normák megerősítése egyéni és közösségi szinten, ami nemcsak azt eredményezi, hogy kevesebb az incidens, hanem azt is, hogyha bántalmazás történik, a szemlélő aktívan beavatkozik, és kiáll a bántalmazás ellen. Mindkét modulnál hangsúlyos a szemlélők mozgósítása; ők mindig a többséget képviselik az osztályban. Ezek kötött foglalkozások, tehát a résztvevők elvégzik a teljes programot, nem csak egyes elemeit válogatják ki maguknak.

Kiknek ajánlják a különböző modulokat?

A SEL-foglalkozások módszertanilag sokkal közelebb állnak a klasszikus osztálytermi munkavezetéshez, ezért ismerősebbek lehetnek a pedagógusok számára, mint az AB-modul foglalkozásai. Ha valaki kevésbé dinamikus játékokban gondolkozik, a komfortzónáján belül szeretne maradni, annak a SEL-gyakorlatokat javaslom. Az AB-modul alapvetően interaktívabb, dinamikusabb gyakorlatokat tartalmaz sok-sok filmmel, ezért vagy olyan helyszíneken működik sikeresen, ahol a gyerekek és a pedagógusok is szívesen vesznek részt aktívan, vagy – érdekes módon – azokban az iskolákban, ahol a gyerekek nagyon kevéssé vonhatók be hagyományos osztálytermi foglalkozásokba, mert így örülnek annak, hogy valami olyasmi történik, ami nem emlékezteti őket a hagyományos tanórákra.

Hogyan épül fel a projekt? Van lehetőség monitorozásra, utánkövetésre?

Két vonalon közelíthető meg a működésünk. Várnai Dóra kolleganőmmel egyrészt külső szakértőkként dolgozunk együtt az Oktatási Hivatallal, másrészt mindketten az ELTE PPK oktató-kutatói vagyunk, a hatásvizsgálatot az egyetem keretei között fogjuk végezni. 2017-ben volt a pilot évünk, akkor 60 helyszínen zajlott a projekt, és viszonylag részletes visszajelzéseket kaptunk. A 2020-as tanévben indítottuk el a nagy hatásvizsgálatunkat, ami a koronavírus-járvány miatt dugába dőlt, megszakadtak a foglalkozások, ezzel együtt a hatásmérés is. Meglátjuk, hogyan tudjuk folytatni a munkát ebben a bizonytalan időszakban, de mindenképpen adatokhoz kell jutni, én nagyon hiszek abban, hogy csak adatvezérelten, szakmailag megalapozottan lehet döntéseket hozni. Időközben elérhetővé vált a határon túli magyarok számára egy ehhez kapcsolódó programunk, amelyben mentoráltuk is az érintett iskolákat. Ez a program jó példaként és jó gyakorlatként megerősítette azt a szándékot, hogy a határon belüli iskolákat és pedagógusokat is fokozottan utánkövesse a Hivatal. Most úgy tűnik, lesz lehetőség és szándék, hogy szakmai támogatásokat és lehetőségeket kapjanak az iskolák, hogy ezt az innovatív munkájukat kommunikálják, erősítsék és terjesszék.

Az ENABLE évek óta országosan elérhető program, amelyben újabb lépcsőfokot jelentett a segítők megjelenése a köznevelésben. A programhoz kapcsolódó harmincórás pedagógus-továbbképzés nemcsak pedagógusok számára vált elérhetővé, hanem az iskolai szociális segítők számára is akkreditálták. Ezeket a továbbképzéseket az Oktatási Hivatal folyamatosan finanszírozza, volt olyan év, hogy hatvan képzést is tartottunk egy évben. A képzéseket a Pedagógiai Oktatási Központok szervezik, és lényegében minden megyében meg tudunk tartani évente kettőt. Tehát folyamatosan elérhetők a programok és a képzések, és bár az anyag letölthető az Oktatási Hivatal honlapjáról, szakmailag indokolt, hogy a programokat képzéssel kísérve sajátítsák el.

Az ENABLE mellett milyen kapcsolódó projektekben vehetnek részt az érdeklődők?

Tavaly indítottunk egy ENABLE-hez kapcsolódó projektet, amelyet a távolléti oktatás kényszere szült. Az Online az online bullying ellen című projekt keretében három különböző korosztályra fejlesztettünk módszertani anyagokat, pontosabban foglalkozásterveket állítottunk össze. Ezek jellemzően négy alkalmat felölelő foglalkozástervek, amelyek megvalósíthatók online is és osztálytermi környezetben is. Kifejezetten az online bántalmazásra fókuszáltunk, a foglalkozások összegyűjtik és rendszerezik a magyarul elérhető online segédanyagokat, amelyeket kiválogattunk és koncepcióba foglaltunk. Ennek a pilotja zajlott idén tavasszal, ősztől indítjuk a képzéseket. Ezek blended képzések lesznek, tehát nagyrészt online, némi jelenléttel talán.

Tavasszal elindítottuk a Kerekasztal az Iskolai Biztonságért (KERIB) szakmai összefogást is, amelyben több szakmai, szülői és pedagógusszervezettel működünk együtt annak érdekében, hogy a lehető legtöbb emberhez eljussanak ezek a módszertanok. Tartottunk három nagy online rendezvényt is, melyekbe rengeteg pedagógus és iskolapszichológus bekapcsolódott. Ha iskolák, pedagógusok – vagy akár szülők – elakadnak a témában, akkor ezen a felületen keresztül eljutnak azokhoz a tartalmakhoz, amelyek a leginkább segítik őket. A Kerekasztal az Iskolai Biztonságért azért jött létre, hogy összekapcsolja, és közös gondolkodásra, cselekvésre hívja a témában megoldást kínáló programok, módszerek szakembereit és a közoktatás világához kötődő egyéb szervezeteket.

Kerekasztal az Iskolai Biztonságért: www.kerib.hu