Olvasási idő: 
18 perc

Biztos alapokkal

Az olvasás, írás, számolás sebességmérésének jelentősége

Szöveg: László Ágnes fejlesztőpedagógus, Budapest III. Kerületi Bárczi Géza Általános Iskola


A pedagógus és tanítványai munkájának eredménye nagyon sokféleképpen értékelhető: közösségformálás, személyiségfejlődés, alapképességek erősödése, kompetenciák, műveltségterületeken kialakult tudás. Az elvárásoknak való megfelelés, a manapság egyre több tanórán kívüli program eltereli a figyelmet az iskola alsó tagozatának legrégebbi, elemi feladatáról, az olvasni, írni, számolni tanításról.

Sokan idejétmúltnak tartják ezt a tudást, mondván, hogy a modern technika pótolja a képességbeli hiányosságokat, ugyanakkor nem szabad szem elől téveszteni, hogy mivel az olvasni, írni, számolni tudás sok-sok képesség meglétét feltételezi, gyakorlásuk egyben ezeknek a fejlesztését is jelenti. Olyan képességekről van szó, melyek nélkül nem jöttek volna létre a digitális technológiák. A modern technikák kritikus, minőségi alkalmazásához is szükség van olvasni, írni, számolni tudásra. Az írás-olvasás elemi kultúrtechnika, alapkészségnek számít.

Az iskolába kerülő gyerekek szeretnének megtanulni dolgokat. Azt persze csak sejtik, hogy mit is valójában. A sikeresség alapja, hogy egyértelművé tesszük ezeket számukra. A tananyagtartalmaknál ez a legalaposabb felkészítésnél sem egyszerű. Van azonban három terület, amelyeken pontosan meghatározható, mit várunk el. Ez az olvasás, írás és elemi számolási sebesség. Mivel egzakt mérésről van szó, ha valaki számára nehézséget is okoz egy kategória elérése, az önmagához mért fejlődést sikerként élheti meg, ami gyakorlásra ösztönözi.

A mérések célja

  • a lemaradók, gyakorlásra szorulók kiszűrése
  • a tehetségek felismerése
  • a fejlődés nyomon követése
  • a tanulók motiválása.

Mit jelent a sebességmérés a gyerekeknek?

  • egyértelmű
  • konkrét a cél
  • az önismeret biztonságérzetet ad
  • az önmagához mért javulás sikerélményt jelent
  • irányíthatja a saját fejlődését
  • egészséges versengés alakul ki.

Az olvasássebesség mérése
Az olvasássebesség-mérés jelentősége

Az olvasás célja és lényege természetesen a szövegértés. A hangos olvasás minősége, érthetősége szintén fontos tényező. Az olvasás tempója ráadásul ronthat mindkettőn: akkor miért fontos?

  • A mai világban nagyon nagy mennyiségű írott anyaggal találkozunk. Minél lassabban olvas valaki, annál kevésbé van türelme végigbogarászni egy szerződést, amin emiatt esetleg sok minden múlhat.
     
  • A kijelzőkön, televízión felvillanó szövegek gyorsan eltűnnek, még mielőtt elolvashatnánk. Ez a feliratozásra is igaz. Mivel a beszédtempó az utóbbi években felgyorsult, a feliratok megjelenése ezt követi, egyre gyorsabban váltják egymást a szövegek.
     
  • A tanulás során annak, aki lassan olvas, több időre van szüksége a tanuláshoz, de a dolgozatok, vizsgák utasításainak megértéséhez is. Minél lassabban olvas valaki, annál hamarabb adja fel. Nem az értelmi képességei miatt morzsolódik le, hanem egyszerűen azért, mert úgy ítéli meg, túl sok időt és energiát kell az olvasásra fordítani. Bár nemcsak olvasva tanulunk, de az írott források nehezen megkerülhetőek.

Az olvasástempó jelentősége a tanulásban

  • a tanulók képessé válnak hosszabb szövegek elolvasására
  • ismeretében jobban tudják tervezni a lecke elolvasásához szükséges időt.

A hangosolvasás-mérés gyakorlata

Az olvasás valódi tempójáról csak hangos olvastatással győződhetünk meg. Bár van olyan gyakorlat, hogy a gyerekek némán olvasnak magukban, és adott idő elteltével a tanító jelzésére húznak egy vonalat, ahol tartanak. Ez azonban elég bizonytalan visszajelzés. Valóban odakerült a jelzés, ahol tartott a tanuló? Minden szót elolvasott? Vajon azt olvasta, ami le van írva? 

Az olvasás tempóját csak idegen szöveggel, egyénileg, és hangosan olvasva lehet reálisan mérni.

Fontos, hogy a szöveg lehetőség szerint ismeretlen legyen. Egy ismert szöveg olvasásánál nem lehet elhatárolni az olvasásképességet a jó emlékezőképességtől. Vannak olyan tanulók, akik olvasási nehézségüket sokáig képesek azzal kompenzálni, hogy figyelnek, és könnyen megjegyzik a már hallott szöveget. Akiknek fejlett a nyelvi kultúrája, könnyebben megjegyzik a nyelvi fordulatokat. Ezért az a gyakorlat, hogy a gyerekek az osztályteremben a házi feladatként begyakorolt olvasmányt olvassák fel egymás után, nem az olvasási képességüket mutatja.

A hangosolvasás-mérés feltételei és korlátai

A szöveg tartalmának életkorhoz igazodónak kell lennie. Az olvashatóságát még ekkor is meghatározzák az egyéni különbségek, az általános tájékozottság, a szociokulturális háttér. Minél fejlettebb valakinek a nyelvi intelligenciája, annál könnyebben boldogul az ismeretlen szövegekkel is.

  • Van, aki a hangos olvasását nehezebben érti, ezért bár az olvasástechnikából következtetni lehet a szöveg megértésére, nem célszerű a szöveg megértését e módon számonkérni.
  • A néma olvasási képességekre csak következtetni lehet.
  • A tempó függ a habitustól, a beszédtempótól is.

A mérés gyakorlata 
A hangosolvasás-mérés menete

  • a gyerekek úgy olvasnak, hogy nem hallják az előttük olvasót
  • ismeretlen szöveget olvasnak 1 percig
  • az elolvasott szótagszámot értékeljük, a hibákat utólag beszéljük meg
  • akinél szükséges, további vizsgálatot végzünk a tévesztés jellegének pontos behatárolására.

A mérés időpontjai

  • első osztályban a betűtanítás befejezésekor – itt kitűnik, ismerik-e a betűket a gyerekek, kialakult-e az összeolvasás képessége, mutatkoznak-e esetleg technikai hibák (diszlexiára utaló tünetek)
  • első osztály végén
  • másodiktól nyolcadikig év elején és év végén
  • motivációs céllal időszakosan.

Az olvasásmérés során tapasztalt tévesztések
Jellemző hibák:

  • újrakezdés: nagy lendülettel kezd egy szó olvasásába, közben jön rá, hogy mást olvasott, és ezt javítja
  • betűtévesztés
  • téves értelmezés, pl.: hazát – házat, az olvasott szó ismeretlen, vagy nem része az aktív szókincsének, egy számára ismerttel váltja ki.

Ritkábban előforduló hibák például
(a teljesség igénye nélkül):

  • kihagyás, betoldás, reverzió
  • szóroncs, sorkihagyás.

Szövegértésre utaló hibák:

  • következetesen mást olvas
  • sokat hibázik, és nem javítja
  • helytelen hangsúly – már a szavak, szószerkezetek szintjén is megjelenhet a szokatlan hanglejtés.

OLVASÁSI NEHÉZSÉGRE UTAL A SOK HIBA, ÉS HA ISMÉTLŐDIK EGY HIBATÍPUS.

Az olvasási nehézségért számos képesség gyengébb szintű működése a felelős. Leggyakrabban a vizuális észlelés, a téri tájékozódás éretlenségét és a figyelemzavart tudtuk beazonosítani.

A gyors beszédtempójú gyerekeknek gondot okozhat, hogy az olvasástempójuk nincs szinkronban a beszédtempójukkal, így a kevésbé ismert szövegbe belezavarodnak, mert ezt is gyorsan szeretnék kimondani.

Diszlexia vagy olvasási nehézség?

A hétköznapi szóhasználatban „diszlexiás”-nak nevezzük a nehezen olvasókat, diszlexiáról azonban csak súlyos esetben beszélhetünk, és ez egészségügyi kategória. Csak az tekinthető diszlexiásnak, akit a szakszolgálat vizsgálata során annak minősítenek és a betegségek nemzetközi osztályozása alapján BNO F 81.0 kódot kap.

Az iskola feladata itt elsősorban az, hogy a korai szűréssel, fejlesztéssel és nyomonkövetéssel megakadályozza az olvasási nehézség zavarrá, tényleges diszlexiává alakulását.

Az olvasástempó alakulása 
(több év adatainak átlaga, és a legjobb, illetve leggyengébb eredmény):

1. évfolyam május:
átlag 70 szótag/perc (43–173)

2. évfolyam május:
átlag 130 szótag/perc (46–268)

3. évfolyam május:
átlag 151 szótag/perc (70–293)

4. évfolyam szeptember:
átlag 195 szótag/perc (112–352)

5. évfolyam szeptember:
átlag 205 szótag/perc (80–320)

6. évfolyam szeptember:
átlag 210 szótag/perc (158–300)

7. évfolyam szeptember:
átlag 210 szótag/perc (85–320)

8. évfolyam szeptember:
átlag 275 szótag/perc (150–345)

Az élvezhető, érthető hangos olvasás tempója 200 szótag körüli. Sokban függ az artikuláció egyéni sajátosságaitól, hogy milyen ez a tempó. A tanulás szempontjából fontos néma olvasás, ami nyilván sokkal gyorsabb a hangosnál, tapasztalataink szerint az ilyen tempójú hangos olvasás mellett már jó ütemű, nem hátráltatja a szövegfeldolgozást.

Az olvasástempó fejlesztése, az olvasás gyakorlása

A nehezen olvasóknak rendszeres gyakorlásra van szükségük. A számos olvastatási módszer, játékos feladat mellett a kitartó olvasás gyakoroltatása is elengedhetetlen. Néhány sor hangos elolvastatása kevés a technika fejlesztéséhez. A legintenzívebb gyakorlásnak a szósorok olvastatását tartjuk. Itt minden szóra oda kell figyelni, nem segít a szöveg szerkezete, a történet logikája a szavak kitalálásában. Egy-egy oldal hangos elolvasása nem jelent nehézséget a gyerekeknek, ha fokozódó nehézségű oldalakkal találkoznak. Azt is gyakran tapasztaljuk, hogy az oldal végére nemhogy elfáradnának, hanem lendületesebben olvasnak.

A gyakorlásban leggyakrabban használt szószedetek

Meixner Ildikó: Játékház; Játékvár; Olvasógyakorlatok

Szótagoló olvasókönyvek

  • Adorján Katalin: Gyakorlóanyag dyslexiás gyermekeknek I–III.
  • Adorján Katalin: Gyakorlóanyag az olvasásmegértés fejlesztéséhez
  • Részképesség – „borítékos” feladatok

Írássebesség mérése
Az írástempómérés jelentősége

Írás a digitális világban? Az írástudás az emberiség fejlődésének egy állomása. Szükség van-e még a kézírás fejlesztésére, hiszen az agyagba vésést is elhagyhattuk, papiruszra sem festegetünk? A digitális eszközökön tárolt információk előhívása energiát igényel, a hozzáférés kódolt, vagy adott lépésekkel érhető el. Az adathordozók változnak, elavulnak, fennáll a veszélye annak, hogy eltűnnek, törlődnek. Ha csökken is a papíralapú írásosság aránya, jelentősége nem. Egyszerűsége miatt a kézírás része életünknek, és bizonyára az is marad.

Az írástanítás nem csak önmagában az írás kialakítását szolgálja. Az írás összetettsége miatt számos készség fejlesztését igényli, tehát az írástanulással ezek a képességeink is fejlődnek. 

Az írás sebessége, hasonlóan az olvasáséhoz, a tanulást támogatja. A lassabban írók nem készülnek el időben az órai munkával, nem írják fel, mi a lecke, és a kevés írásbeli feladatot is aránytalanul soknak tartják.

Az írástempó az írásképhez hasonlóan egyedi, de a túl lassú tempó nehézséget okozhat.

Elvárható írástempó az egyes évfolyamokon:

  • előkészítő szint: 0–10 betű/perc (az 1. évfolyamos tanulókat jellemzi)
  • kezdő szint: 11–30 betű/perc (a 2–3. évfolyamos tanulókat jellemzi)
  • haladó szint: 31–50 betű/perc (a 4–5. évfolyamos tanulókat jellemzi)
  • befejező szint: 51–80 betű/perc (a 6–7. évfolyamos tanulókat jellemzi)
  • optimum: 80 feletti betűszám (az írást eszközként használó felnőtteket jellemzi)

A mérés gyakorlata 

Egy kiválasztott szöveget hangos felolvasás után 5 percig másolnak a gyerekek.

Értékelés

Az írástempó számításánál a leírt betűk számából le kell vonni a hibák számát és elosztani öttel. A külalakot csak szóban érdemes értékelni, mivel most a gyorsaság a szempont. A hibaszámot ugyan már levontuk a sebességnél, de érdemes elkülönülten is feltüntetni. Tudatosodnia kell a gyerekekben, hogy a tempó nem mehet a minőség rovására.

Az elemi számolási sebesség mérése

A matematikatanításnak az elemi számolási képesség csupán egy területe. A számológépek korában van, aki felesleges tudásnak gondolja. Kialakítása több lépésben történik, a megértés, az elsajátítás egyéni tempója szélsőséges határok között mozog. A látszólag egyszerű műveletek elvégzése összetett gondolkodási tevékenység eredménye. A számolási képesség kialakítása nem csak öncél, a háttérképességek fejlesztését is eredményezi.

*Az aritmetikai eljárások végrehajtása az agyban

  • A különböző aritmetikai eljárásokat az agy különböző területein hajtjuk végre.
  • Az összehasonlítást és a kivonást elsősorban a mentális számegyenesen, vizuálisan megjelenítve könnyű végrehajtani.
  • A szorzást a bal agyfélteke nyelvi centrumaiban végezzük – elvont, szimbolikus szinten dolgozunk.
  • Az összeadás és az osztás általában több agyi terület bonyolult együttműködésével jön létre.

Az agyi területek részvétele attól is függ, hogy az illető hogyan reprezentálja a feladatot: szavakban, szimbólumokkal, vagy térbeli diagramokkal.

(Jeager Péter: A matematika tanításának korszerű módszertana az 1–4. osztályban című online kézirat alapján)

Nyilvánvaló, hogy bár csak „számolásról” beszélünk, ez nem egyetlen mentális tevékenység, és csak azért tűnik egyszerűnek, mert már annyira beépült a mindennapi életbe.

Az elemi számolási készség mérése

A mérés gyakorlatának leírása csaknem 50 éves múltra tekint vissza. Valószínűleg azért nem vált elterjedtté, mert a kiértékelése időigényes. Látszólag más, érdekesebb tevékenységektől vonja el az energiát. Aki azonban a gyakoroltatásra időt fordít, azt tapasztalja, hogy a gyerekek könnyebben oldanak meg logikus gondolkodást igénylő feladatokat is.

A feladatlap szerkesztésének szempontjai

  1. 1Az összeadás, kivonás, szorzás, bennfoglalás műveleteit a maximális begyakorlottság szintjén kell tudni!
     
  2. A pótlásban az a+x=b típusnak van jelentős szerepe, mert az írásbeli kivonás és osztás végzéséhez ez kell.
     
  3. Az 500 elemi műveletből az egyszerűbbek elhagyhatók, így 375 db művelet mérésére van szükség, műveletrendszerenként 75 műveletre.

A feladatlap A, B, C, D változata 75–75 összeadás, kivonás, pótlás húszas számkörben (tízes átlépéssel is) és szorzás, bennfoglalás műveletet tartalmaz.

(Dr. Nagy József, 1971: Az elemi számolási készségek mérése és fejlettségének országos színvonala. Tankönyvkiadó Vállalat, Budapest.)

A vizsgálat menete

2. évfolyam: összeadás, kivonás, pótlás, a feladatokat 5-5 percig írhatják a gyerekek.

3–5. évfolyam: összeadás, kivonás, pótlás, szorzás, bennfoglalás, a feladatokat 2-2 percig írják a gyerekek.

Értékelés

A hibátlanul elvégzett feladatok számát osztjuk a megoldásra használt idővel, így kapjuk meg az 1 perc alatt elvégzett feladatok számát. 

Eredmények

2–5. évfolyam (több év adatainak összesítése alapján)

A sebességmérések értékelésének általános szempontjai

Minden pedagógiai mérésnél fontos a mielőbbi visszajelzés, és annak egyértelművé tétele, hogy az eredmény csak arra vonatkozik, amit mértünk, és nem az egész egyént minősítjük vele. Lényeges, hogy az értékelés a gyakorlás módját meghatározó ajánlásokat is tartalmazzon. Abban a helyzetben fontosabbak a kimondott szavak, jobban megértik a gyerekek, hogy csak gyakorlással érhetik el céljukat. A számszerű adatok mellett azt is észre kell venni, ki mennyi munkát fektetett az elért eredménybe. A gyakorlás mennyisége nem mindig hozza meg a kívánt eredményt. Ha nagyon lassú a fejlődés, technikát kell változtatni. Bár mindenki számára fontos egy optimális tempó elérése, ha ez nyilvánvalóan nem fog teljesülni, olyan egyénre szabott praktikákat kell javasolni a gyerekeknek, amivel áthidalhatják a nehézségeiket.  

Milyen motivációs lehetőség rejlik a sebességmérésben?

Egy dolgozat vagy felmérő megírása egy folyamat lezárása. A sebességmérés pedig maga a folyamatosság. Az értékelés után a következő szint elérése az új kihívás. Ez egy konkrét és elérhető cél. A gyerekek megtapasztalják, hogy az eredmény eléréséhez gyakorlásra van szükség. Ez is egy tanulási folyamat, amit nem könnyű tudatosítani, kézzelfoghatóvá tenni. Szükség van a folyamatos és rendszeres értékelésre, amíg el nem érik a tanuláshoz szükséges optimális szintet. A gyerekek kíváncsiak társaik teljesítményére, hozzájuk viszonyítva saját teljesítményüket is jobban megértik. Ez versengésre ösztönzi őket. Saját eredményük javítása és a társuk megelőzése elérhető cél, ösztönző hatással van rájuk.