Biodiverzitás – a Világ Legnagyobb Tanóráján jártunk

Ötödik alkalommal rendezték meg idén A Világ Legnagyobb Tanórája programot az Emberi Erőforrások Minisztériuma mint projektgazda megbízásából az UNICEF Magyar Bizottság, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága és a WWF szakmai támogatásával a PontVelem Nonprofit Kft. szervezésében, a technikai feltételek biztosítását a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány vállalta. Az idei program Magyarországon 2019. szeptember 30. és október 4. között valósult meg, kiemelt témája a biodiverzitás, a biológiai sokféleség volt. A szervezők a program lebonyolítását korosztályokhoz igazítható tanóravázlatokkal, animációs filmekkel segítették.

A Világ Legnagyobb Tanórájának nyitórendezvénye 2019. szeptember 30-án a Kőbányai Szent László Gimnázium dísztermében zajlott. Az online streameléssel közvetített tanórán az ország minden pontján valós időben vehettek részt a csatlakozó iskolai osztályok.

A megjelenteket Sárkány Péter, a Kőbányai Szent László Gimnázium intézményvezetője köszöntötte, majd elmondta, hogy gimnáziumuk több mint 50 éve tagja az UNESCO Társult Iskolák Hálózatának. Az UNESCO-célok az iskola életében mindig fontosak voltak, és fontosak ma is. A neveléssel, a fogyasztási szokások alakításával személy szerint is nagyon sokat tudunk tenni, hogy ne éljünk pazarlóan, ne költsünk feleslegesen – hívta fel a figyelmet a környezettudatos gondolkodásra Sárkány Péter.

Pálfi Erika, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) Köznevelési Tartalomfejlesztési Főosztályának vezetője a fenntarthatóságra nevelés kompetenciaterületre reflektálva elmondta: úgy látja, a fiatalok nagyon elkötelezettek és fogékonyak arra, hogy tegyenek a jövőért. Összefoglalta, hogy az EMMI mit tesz azért, hogy a folyamatokat pozitívan befolyásolja. Elmondta azt is, hogy 2020-tól minden pedagógusnak számot kell adnia a fenntarthatóságra nevelés érdekében a saját iskolájában végzett munkájáról. Az Ökoiskola Hálózathoz már több mint 1000 iskola csatlakozott, vállalva, hogy egész évben sokat tesznek a fenntarthatóságért. A Fenntarthatósági Témahét legkiemelkedőbb eredményeit is ismertette, majd egy közös drámajáték következett, amellyel a főosztályvezető megmozgatta az órán részt vevőket. A drámajáték során a diákok közös élményen keresztül tudatosíthatták a fenntarthatóság alapvető üzeneteit.

Matolcsy Miklós, a PontVelem Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója bemutatta a 2019. évi A Világ Legnagyobb Tanórája programot. Tudni kell, hogy ez egy olyan globális kezdeményezés, amelynek során több mint 160 ország iskoláiban tanárok és diákok közel egy időben beszélgetnek a fenntarthatóságról. Ez az első világméretű projekt, amelyen keresztül a diákok szerte a világon megismerhetik az ENSZ által kijelölt 17 globális célt. Idén a VLT fő témája a biodiverzitás védelme, a projekthétre pedig már több mint 600 iskola regisztrált, jócskán több mint 100 000 diákkal. A részt vevő iskolák a honlapról oktatócsomagokat tölthetnek le, amelyek a pedagógusokat segítik a kapcsolódó tanórák megtartásában. A VLT kapcsán három pályázaton lehet indulni, amelyek itt tekinthetők meg: https://www.avilaglegnagyobbtanoraja.hu/palyazatok/. Matolcsy Miklós előadása végén ismertette a PontVelem Nonprofit Kft. szelektív hulladékgyűjtési és jótékonysági akcióit is.

Ezt követően dr. Soós Gábor, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának főtitkára mutatta be a globális célokat. Felhívta a figyelmet a helyszín fontosságára is, hiszen a Kőbányai Szent László Gimnázium az UNESCO Társult Iskolák Hálózatának is tagja – jelenleg 21 ilyen iskola van Magyarországon. New Yorkban 2030-ig határozták meg a 17 globális célt, amelyeket egy képeslapra nyomtatva mindenki kézhez kapott. A főtitkár közös gondolkodásra hívta az órán részt vevőket: egy játék során képek alapján kellett felismerni, hogy melyik globális célhoz kötődnek a kivetített fotók.

Dr. Vásárhelyi Tamás kutatóbiológus, nyugalmazott főmuzeológus előadása a Biofília vagy biofóbia? címet viselte. Az előadás célja az volt, hogy az ifjúság figyelmét felhívja a biodiverzitás fontosságára. Ismertette a biodiverzitás három szintjét: a társulások szintjét, a faji szintű sokféleség szintjét és a fajon belüli sokféleség szintjét. Az élővilág legjeiről szólva többek között kiderült, hogy a méhkolibri tojása Tic-Tac cukorka méretű, hogy az albatrosz szárnyfesztávja 3,6 méter széles, és hogy a lundák halakra vadászva 7 percig tartják vissza a lélegzetüket a víz alatt. Színes előadása végén az ökoszisztéma-szolgáltatásokat (pl. beporzás, tetemek lebontása) és az azokat végző rovarok fontosságát hangsúlyozta a kutató.

Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója Miért szomorú Földanya? 2018-as Élő Bolygó Jelentés címmel tartott előadást, amely szintén egy, a résztvevőket megmozgató interaktív foglalkozás volt. „Milyen lehet a Föld egy kívülálló szemével?” – tette fel a kérdést az előadó. A válasz az élővilág sokszínűsége volt: körülbelül 7-8 millió faj élhet bolygónkon. Az órán részt vevők címszavakban, közösen gyűjtötték össze, hogy miért fontos a természet, és mivel járul hozzá mindennapi életünkhöz: étel, ital, alapanyag, élmény, élőhely, tűzifa, szén-dioxid-megkötés, ruha, mikroklíma-stabilizálás. Ha nem hagyunk teret a természetnek, és mindent elveszünk tőle, akkor nem fogja tudni mindazt nyújtani, amit eddig evidensnek véltünk – figyelmeztetett Sipos Katalin. Azt is elmondta, hogy az Élő Bolygó Index a 1970 és 2014 közötti időszakban 60%-os csökkenést mutat, mely folyamatnak gátat kell vetni. 

A tanórát a diákok által készített flashmob megtekintése és közös fotózás zárta. Az online streamelt tanórát több mint 22 000-en követték, az előadások közben a menti.com-on feltett kérdésekre pedig közel 1000 diák válaszolt valós időben.

További érdekességek a rendezvényről:
www.avilaglegnagyobbtanoraja.hu