Beszélgetés a nyelvválasztásról
Mit tanácsol a szülő és mit választ a gyerek
Középiskolás diákoktól és szüleiktől a következő kérdésekre kerestük a választ: Miért fontos szerintük az idegen nyelvek tanulása? Hány nyelvet tanul középiskolás gyermekük, és ki választotta számára az első, illetve a második idegen nyelvet: a szülő, az iskola, vagy ő maga döntötte el? Mi motiválta az adott nyelv kiválasztását? Van-e módja, lehetősége a középiskolás diáknak a választott idegen nyelv használatára, gyakorlására az iskolán kívül?
Csernus Ágnes, tehetségfejlesztési szaktanácsadó, öt gyermek édesanyja
Szerintem kiemelten fontos ma a nyelvtanulás. Úgy gondolom, hogy mindent elvehetnek tőlünk, minden elenyészik, de az, amit mi magunk átéltünk, ami a lelkünkben van, az örökre a miénk marad. Ezért az utazások is egészen mást jelentenek, ha úgy járunk a világban, hogy értjük az adott ország kommunikációját, ismerjük a kultúráját, kapcsolatba tudunk kerülni az ott élő emberekkel. Az idegen nyelvek ismerete lehetőséget ad számunkra és gyermekeink számára, hogy kitáruljon a világ.
A digitális világ is egyre nemzetközibbé teszi a fiatalok életét. Rengeteg idegen szót használnak, amit a nyelvtanulással az ösztönös használatból a tudatos használat felé lehet vinni. Minden szakmának nemzetközi szakirodalma van, a szakipari gépektől a legmagasabb szintű technológiáig, így a szakmunkástól a tudományos kutatóig mindenkinek fontos, hogy például egy-egy használati utasítást adott esetben idegen nyelven is megértsen. A felgyorsult világban segíti és biztonságosabbá teszi a mobilitást az idegen nyelvek ismerete.
Itt, Kelet-Közép-Európában a legfontosabbnak a német és az angol nyelv elsajátítását tartom. (Eredetileg magam is német szakos tanár vagyok.) Nemcsak a történelem köti össze számos ponton a német, az osztrák és a magyar kultúrát, de munkavállalás szempontjából is sokat jelent ma a német és az osztrák gazdasági erő, a földrajzi közelség.
Gyermekeink iskolaválasztásánál azért döntöttünk a két tanítási nyelvű gimnázium mellett, mert öt gyermek esetében nehéz megoldanunk a kijutást angol nyelvterületre, így az angol–magyar nyelvű oktatást választva költséghatékonyabban tudunk a további életükhöz jó alapokat adni. Ennek az oktatási formának a hatékonyságát az is bizonyítja, hogy a már leérettségizett három gyermekünk sikeres felsőfokú angol nyelvvizsgát tett, bár nem volt alkalmuk a gyakorlásra angol nyelvterületen. Az angol nyelv mellé az első gyermekünk a spanyolt választotta, a többi négy a német mellett döntött. Ebben a saját hivatásom és meggyőződésem is biztosan szerepet játszott, de végső soron a választás szabadsága az övék volt. Nagy öröm volt számomra, amikor második lányunk két évvel ezelőtt sikeresen felvételizett az angol–német osztatlan tanári szakra.
Csernus Fülöp, 17 éves, a Szent II. János Pál Iskolaközpont diákja
Az angol nyelvet az elterjedtsége miatt választottam, a németet pedig a rokonok miatt. Azért tartom fontosnak a nyelvtudást, hogy a szakterületemen majd szélesebb körben tudjak utánanézni a kérdéseimnek, és persze azért is, hogy legyen diplomám. Szabadidőmben szeretek zenét hallgatni, zenélni, énekelni, számítógépen játszani, focizni és filmet nézni. A jövőmben mindenképpen használni fogom az idegen nyelveket, mert szeretnék elmenni világot látni. És az az elképzelésem, hogy a későbbiekben sportriporter leszek, amihez a nyelvismeret szintén nélkülözhetetlen. Szeretnék majd világhírű sportolókkal interjúkat készíteni, és a nyelvismeret fontos a tájékozódáshoz, a fordításhoz. A zenében pedig a zene lényegének megértésében és a szöveg elsajátításában segít a nyelvtudás. Mindez fontos nekem, mert ezekkel töltöm a legtöbb időt. Angolból a felsőfokú, németből pedig a középfokú nyelvvizsga elérése a célom.
Csernus Pál, 18 éves, a Szent II. János Pál Iskolaközpont diákja
Elektronikus zenével és DJ-skedéssel szeretek foglalkozni. A hangtechnikával is szívesen foglalkozom, rendezvényhangosítást is szoktam csinálni. A közösségépítés számomra nagyon fontos, szabadidőmben rajvezetőként cserkészkedek. A sportban is a csapatsportot kedvelem, kosárlabdázom.
Nem szeretem a nyelvtanulást, mert nehezen tanulom meg az idegen szavakat és a nyelvtant, a ragozást. Nincs is jó jegyem nyelvekből, mert nincs türelmem sokáig ott ülni és magolni, pedig valószínűleg szükségem lesz rá, mert a céljaim miatt használni fogom. A németet azért választottam, mert alsó tagozatban már tanultam, így nem egy másik nyelvet kezdtem el. A németet külön tanárral is szoktam gyakorolni. Az angolt pedig főleg zenehallgatással az iskolán kívül és egy-két angol nyelven nézett sorozattal is. Mindezek sokat segítenek a nyelvtanulásban.
Csepeli Erika, fodrász, két gyermek édesanyja
A nyelvtanulást a kommunikáció és a munkavégzés szempontjából is nagyon fontosnak tartom. Nemcsak a saját munkám során, de szűkebb családomban és az ismeretségi körömben is azt látom, hogy nyelvismeret nélkül ma már nem boldogulhatunk. Egy budai fodrászüzletben dolgozom, nagyon szeretem a munkámat. Gyakran jönnek az üzletbe külföldiek, leggyakrabban az angolra és a németre van szükségem, férjem pedig tervezőmunkája során főleg angol építészeti lapokat, weboldalakat tanulmányoz. A két fiúgyermekünk is azt látja, milyen fontos az idegen nyelvek ismerete, nemcsak a mindennapjainkban, hanem nyáron is, amikor Franciaországban élő rokonaink jönnek hozzánk, vagy mi látogatjuk meg őket.
A családunkban gyermekeink iskolai nyelvtanulása mégis érdekesen alakult. Az iskolában nem a francia nyelvet választották. Nagyobbik fiam, Bence már korán az angol nyelv mellett döntött, amihez komolyzene-tanulása és a középiskola nyújtotta lehetőségek is hozzájárultak. A kisebbik fiunk, Bálint a német nyelvet választotta, és bár szereti a közösséget, szeret beszélgetni, a tanulandó nyelvet is ő választhatta, mégsem eredményes a nyelvtanulása. Úgy látom, gyengébben teljesít az iskolában, mint amennyi energiát, időt a nyelv tanulására szán. Sajnos német nyelvterületen nincsenek barátaink, de remélem, a későbbiekben a sport révén jobban megszereti majd a németet, hiszen már ebben az évben 14 évesen karate-Európa-bajnokságon vehetett részt, amelyen 6. helyezést ért el. Mivel Bálint még általános iskolás, a középiskolában majd második nyelvként esetleg a franciát választja.
Csepeli Bence, 17 éves, a Szent István Zeneművészeti Szakközépiskola diákja
Ütő tanszakon tanulok, szinte minden időmet a zenéléssel töltöm. Mondják, hogy a zenetanulás fejleszti az agyat, ami lehetséges, mert én könnyen tanulom az angol nyelvet. Szeretem is az angolt, én kértem a szüleimtől, hogy ezt a nyelvet tanulhassam.
Szerintem a mai világban elengedhetetlen egy (vagy akár több) nyelv ismerete. Természetesen szeretném használni a tanult nyelvet a jövőben is. Erre módom lehet itthon, ha külföldi zenészekkel dolgozom együtt, vagy ha esetleg a későbbiekben eljutok külföldre tanulni vagy dolgozni. Például 2014 szeptemberében egy nemzetközi ütőversenyen vehettem részt Olaszországban, ott is angol nyelven ment az összes kommunikáció, nemcsak a részt vevő zenészek között, de a zsűri tagjai is angol nyelven értékeltek bennünket, és adtak további tanácsokat számunkra.
Az emberek közötti kapcsolatban sokat jelent a metakommunikáció, de a beszéd, a nyelvismeret, a közös nyelv megtalálása igen fontos. A zenei világban gyakran többnemzetiségűek a zenekarok. A zene sok mindenen átsegít, de a szakmai problémák megbeszéléséhez a nyelvismeret nélkülözhetetlen. És persze akkor is fontos, amikor külföldi barátaimnak, vendégeinknek a város nevezetességeit vagy éppen a kedvenc ételeim receptjét szeretném elmondani, bemutatni. Kár, hogy öcsém a német nyelv mellett döntött, mert így nem tudjuk együtt gyakorolni a tanult nyelvet.