Beszámoló a Tanulás és Társadalom konferenciáról

A Tanulás és Társadalom Interdiszciplináris Nemzetközi Konferencia a MECENATURA pályázat^[1] támogatásával valósulhatott meg, a következő társszervező intézmények és Szervező Bizottsági tagok együttműködésében:

A rendezvény főszervezője a MECENATURA pályázat vezető kutatója, Mező Ferenc (Ph.D., Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Magyarország) volt. A rendezvény nemzetközi jellegét egyrészt nemzetközi összetételű szervezőbizottsága adta,az, hogy a résztvevők Magyarországon kívül a Cseh Köztársaságból, az Egyesült Királyságból, Jordániából, Lengyelországból, Lettországból, Kínából, Nigériából, Romániából, Szerbiából, Szlovákiából csatlakoztak az eseményhez. A konferencia interdiszciplináris megközelítésére pedig jellemző volt, hogy neveléstudományi, pszichológiai, szociológiai, jogi, természettudományi, informatikai, orvostudományi, gazdaságtudományi, filozófiai, gyógypedagógiai, bölcsészettudományi és művészettudományi témájú prezentációkat egyaránt bemutattak a rendezvényen.

Az eredetileg 120 fősre tervezett rendezvény iránti érdeklődést jelzi, hogy végül 331 főre duzzadt a résztvevők száma: személyesen 154-en jelentek meg, online pedig 177-en. A konferencián elhangzó öt plenáris előadáson kívül tizenhat szekcióban folyt a szakmai tevékenység, kilencvenhat személyes jelenléttel történt előadás, negyvenöt online prezentáció és tizenöt e-poszterprezentáció keretében. Az öt plenáris előadással együtt ez 161 prezentációt jelent.

A konferenciát Loboczky János (prof., CSc), a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának alelnöke nyitotta meg. Köszöntőjében üdvözölte a megjelenteket, a szervezőket, s megosztotta gondolatait a tanulás és társadalom témával kapcsolatban.

Ezt követően az alábbi plenáris előadások hangzottak el:

Mező Ferenc (Ph.D.) Learning Problems from the Aspects of OxIPO Model of Learning / Tanulási problémák a tanulás OxIPO-modelljének aspektusából című prezentációjában történelmi példákon keresztül demonstrálta a tanulás és társadalom közötti kölcsönhatást. Rámutatott arra, hogy az ókori Kínától a hidegháborúban a Szputnyik-sokk hatása alatt levő Amerikai Egyesült Államokon át napjainkig sokszor bebizonyosodott, hogy a sikeres társadalmak alapja a hatékony tanulás/oktatás lehetővé tétele, megszervezése. Majd ezzel összefüggésben mutatta be az OxIPO Projekt nevű kezdeményezést, aminek az emberi információfeldolgozás (illetve a szűkebb értelemben vett tanulás) hatékonyságának növelése a célja. E projekt a tanulást információfeldolgozó folyamatnak tekintő OxIPO-modellen alapul, ami szerint a tanulásnak négy fő összetevője van: a tanulás szervezése, bemenete, folyamata és kimenete. Ezek az összetevők három jellegzetes tanulási stratégia leírását teszik lehetővé, ezek: a) Improduktív tanulás (információveszteséggel járó tanulás: Input > Output); b) Reproduktív (megértés nélküli) tanulás (Input = Output); c) Produktív (információt termelő, kreatív) tanulás (Input < Output), ami az OxIPO-modellben preferált tanulási stratégia is egyben. Az OxIPO Projektben a produktív tanulást megalapozó kognitív képességek, tanulási módszerek, személyiségjellemző diagnosztizálására és fejlesztésére alkalmas innovációk valósulnak meg. Végül szó esett arról is, hogy az OxIPO Projekt egyik alprogramja a mesterséges intelligencia kutatására, fejlesztésére fókuszál.

Hanák Zsuzsanna (habil. Ph.D.) Problems and proposals-analysis of the situation of early school leaving in the Northern Hungary region / Problémák és javaslatok, azaz az iskolai lemorzsolódás helyzetének elemzése az Észak-Magyarország régióban címmel tartotta meg plenáris előadását. Ebben főként az Észak-Magyarország régió iskoláiban történt vizsgálat bemutatására került sor, melyhez az adatokat a Köznevelési Információs Rendszer (KIR) elemeként működő korai jelző- és pedagógiai támogató rendszerből nyerték. A feldolgozott adatok alapján láthatóvá vált, hogy évek óta ugyanabban a három megyében a legnagyobb (2021-ben például Nógrád megyében 15,29%, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 11,39% és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 10,21%) a lemorzsolódással veszélyeztetett diákok aránya. Budapesten és a többi megyében a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók aránya 10% alatti. Iskolatípusok szerint a lemorzsolódás szempontjából leginkább veszélyeztetettek a szakképző iskolák (a tanulók 20,27%-a veszélyeztetett ebből a szempontból). Ez az arány az általános iskolákban 14,8%, a szakiskolákban 12,34%. Tekintettel arra, hogy a szakképző iskolák „kifutó” típusnak tekinthetőek, a jövőben kiemelt figyelmet az általános iskolákra és a szakiskolákra szükséges fordítani, számukra prevenciós és támogató programokat kell biztosítani.

Kaposi József (habil., Ph.D.) plenáris előadásának címe Issues Concerning History Teaching and Education for Democracy in Hungary / A történelemtanítás és a demokráciára nevelés kérdései Magyarországon volt. Az előadás az elmúlt évtizedeket figyelembe véve tekintette át a magyarországi történelemoktatás jellemzőit a demokráciára nevelés aspektusából. Kaposi József kitért az emlékezet kultúrájára, a történelmi műveltségre, a nemzetközi történelemtanítás tendenciáira, tanítási stratégiáira és metodikájára. Szó esett továbbá a gyakran módosuló központi tantervek hatásáról, a pedagógusok attitűdjéről a változó követelményrendszerrel kapcsolatban, és az állampolgári „tudás” sajátosságairól. A demokráciára és állampolgárságra nevelés problémáira és azok közpolitikai aspektusaira is rámutatott az előadó, aki állításait kutatási adatokkal támasztotta alá. Megoldási javaslataiban társadalmi szintű (társadalmi önreflexiót igénylő), történelemoktatás szintjén jelentkező (a komplex társadalomtudományi szemlélet követését alkalmazó oktatást javasló), iskolai szintű (az intézményi demokratikus légkört és a pedagógusok szakmai autonómiáját biztosító), valamit tanulói szintű (a diákok önálló megszólaltatását lehetővé tevő) beavatkozásokra hívta fel a figyelmet.

Mika János (prof., CSc, DSc) Kompetenciaelvárások képzés nélkül? (Ami az ENSZ fenntartható fejlődési céljaiból kimaradt) / Competence requirements without education? (What is missing in the UN Sustainable Development Goals) című plenáris előadásában az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Fenntartható Fejlődési Céljainak (2016−2030) lényegi pontjait mutatta be, és azok összefüggéseit a tanulás és a társadalom problémáival. Mika János professzor felhívta a figyelmet arra, hogy a célrendszer egyik eleme (a 4. számú cél) kifejezetten az emberiség előtt álló oktatási feladatokról szól (különösen a 4.1−4.7. részcélok), illetve e feladatok teljesítésének feltételeit összegzi (a 4.a−c pontokban). Ugyanakkor szó esett azokról – az elvárások között megbúvó – részcélokról is, amelyekben vagy szó szerint szerepel az ’oktatás’ kifejezés, vagy annak egyik szinonimájával találkozhatunk. Az előadásból kiderült, hogy a fent említett dokumentumban előfordulnak olyan részcélok is, melyek megfogalmaznak ugyan bizonyos kompetenciákat (amelyek megszerzése és/vagy erősítése lényeges), ám nincs közzétéve az, hogy a társadalmak tagjai miként tudnak majd megfelelni ezeknek. Az előadó hangsúlyozta azt is, hogy nyilvánvaló kapcsolat látható az oktatás és olyan problémák között, mint a szegénység, a nők egyenjogúsága vagy akár a bűnözés. E kapcsolatok elemzése pedig a társadalmi összefüggések komplex vizsgálatát igényli. A professzor végül rámutatott arra is, hogy az említett ENSZ-dokumentum igen tágan értelmezi a fenntarthatóság fogalmát, aminek a társadalom és a gazdaság éppen úgy lényegi része, mint a környezetbiztonság.

A plenáris előadásokat követően a szekciókban folytatódott a prezentációk bemutatása, megvitatása. A szekcióvezetői feladatokat a szervezőbizottság fent említett tagjai látták el: Gál Katalin (Ph.D.), Hanák Zsuzsanna (habil., Ph.D.), Horák Rita (prof., Ph.D.), Kelemen Lajos (Ph.D.), Kolmanová, Simona (habil., Ph.D.), Lubinszki Mária (Ph.D.), Mező Ferenc (Ph.D.), Mező Katalin (Ph.D.), Nagy Lehoczky Zsuzsa (Ph.D.), Nagyné Hegedűs Anita (Ph.D.), Sáfrány Judit (drs.), Simó Ferenc (dr. LLM.), Szabóné Balogh Ágota Márta (Ph.D.), Varga Zsolt.

A szakmai program mellett Ujfaludi László (prof., CSc) és Murányi Zoltán (Ph.D.) segítő közreműködésével az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem épületében látogatható Csillagászati Toronyban valósult meg egy csillagászati előadás, illetve planetáriumi bemutató. Ezen túl pedig Eger városának széles körű kulturális programkínálatából válogathattak a személyesen jelenlévő résztvevők.

A konferencia során civil kezdeményezésként megalakult a Nemzetközi Tanuláskutató Hálózat (International Learning Research Network, ILEARN), aminek célja a tanulásdiagnosztika, -fejlesztés, -támogatás, a tanulási környezet és a tanulást segítő eszközök kutatása és innovációja terén együttműködni kívánó kutatók koordinálása, segítése. Az ILEARN inkubátorszervezete a Kocka Kör Tehetséggondozó Kulturális Egyesület (www.kockakor.hu).

Köszönetnyilvánítás

A szervezők nevében ezúton is köszönjük az előadók és a közönség aktív részvételét, a szervezésben közreműködő kollégák segítségét és az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatását (pályázati azonosító: a MEC_SZ_141117).