Dr. Kozma Gábor, a Gál Ferenc Egyetem rektora megnyitójában elmondta, hogy a pedagógus munkája a gyermekek szüntelen fejlesztéséről szól. A gyermekvilág ma digitális, amit nem lehet rossznak ítélni, mert felfoghatjuk kultúrateremtő erőként is a digitális világ „jóságát”. Van negatív oldala is, ami a tényleges emberi szabadság kiüresítéséhez is vezethet. A nevelési rendszer „programozásának” bölcsessége a lényeg, és − ahogy fogalmazott − boldog ember az, aki megtalálja a bölcsességet.
Dr. Pajtókné Dr. Tari Ilona, az Eszterházy Károly Egyetem rektora a pedagógiai konferencia inspirációjaként Ferenc pápától idézett: „Ez a drámai helyzet, amelyben most vagyunk, arra ösztönöz, hogy komolyan vegyük azt, ami komoly; ne vesszünk el a lényegtelen dolgokban; fedezzük fel, hogy az életünk nem hasznos, ha nem szolgálunk. Mert az élet mércéje a szeretet.” Köszöntőt mondott még dr. Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, dr. Podráczky Judit, az ÓTE alelnöke, illetve dr. Katona Krisztina, a Gál Ferenc Egyetem (GFE) Pedagógiai Karának dékánja is.
Az első előadást az Eszterházy Károly Egyetemről dr. Racsko Réka tanszékvezető, Lengyelné Dr. Molnár Tünde intézetigazgató, dékánhelyettes és dr. Szűts Zoltán tanszékvezető A köznevelés digitális átállása a pedagógusok szemszögéből címmel közösen tartották. Előadásukban elhangzott, hogy a diákok technológiavezérelt világban élnek. Szerintük kérdéses, hogy az intézmények milyen digitális érettségi szinten állnak, és alapvetően hogyan lehetne ezen szisztematikusan változtatni. Nemcsak a pedagógusok tudnak segíteni, hanem a szülők is.
A második előadást dr. Tóth Etelka, a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Karának tanszékvezető dékánhelyettese tartotta A kisgyermeknevelés digitális lehetőségei címmel, amelyhez rögtön hozzátette: „és kételyei”. Előadásában elhangzott, hogy ha az óvodában lenne táblagép, másképp lehetne felfedezni a világot, hiszen az élet szerves része, hogy a gyerek találkozzon a digitális eszközökkel.
A harmadik előadást Kissné dr. Zsámboki Réka, a Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Karának intézetigazgatója és dékánhelyettese kezdte meg Digitalizációs lehetőségek az óvodai gyakorlati képzésben címmel. Arról beszélt, hogy a koronavírus-járvány mennyire sokkolta az óvodákat, illetve az egyetem hallgatóinak gyakorlatai hogyan alakultak ebben az időszakban; a pedagógusoknak gyakorlatilag azonnali változást kellett elérniük. Ehhez kapcsolódva idézte előadása végén Charles Darwint: „Nem a legerősebb faj lesz a túlélő, nem is a legintelligensebb, hanem az, amelyik a leggyorsabban képes változni”.
A negyedik előadást dr. Lénárd András, az ELTE Tanító- és Óvóképző Karának tanszékvezetője Digitális oktatás és digitális nevelés az iskolában címmel tartotta. Hangsúlyozta, a digitális kor gyermekei hozzászoktak a gyors információáramláshoz, ezért a Nemzeti alaptanterv mélyrehatóan foglalkozik a digitális kompetencia fejlesztésével. A hirtelen érkezett digitális impulzus kavalkádot okozott az online platformokon. A felnőttekkel és pedagógusokkal ellentétben a gyerekek kevésbé élik meg a digitális fennakadásokat komoly problémaként. Kiemelte, hogy a digitális oktatás nem egyenlő a digitalizált tananyagokkal történő önálló tanulással.
Az ötödik előadást Bíró Gyula, a GFE Gyakorlóintézményének képzésfejlesztő igazgatója és Éder Márta, a Vodafone Magyarország digitális pedagógiai szakértője tartotta meg Innováció a pedagógusképzés és a köznevelés digitális oktatásában címmel. A közös előadásban elhangzott, hogy a változást mindenki akarja, viszont nem mindenki akar változtatni. „Korunk kommunikációs forradalmát a gyerekek irányítják, még akkor is, ha a felnőttek gyártják a digitális eszközöket” – hangsúlyozta. Éder Márta előadásában kiemelte, hogy fontosnak tartja a játékosítást a felsőoktatásban is, ahol ugyanannyira fontos, mint az alsóbb tagozatokban, illetve jelentősége van a visszajelzésnek, hiszen a hallgatónak is szüksége van a tevékenységéhez kötődő visszacsatolásra.
A téma adott, találjuk meg a problémákra való megoldások kulcsát. Egy konferencia akkor hasznos, ha a hallgatóság tovább tudja gondolni a konferencián bemutatott elméleteket és gyakorlatokat – mondta dr. Katona Krisztina, a GFE Pedagógiai Kar dékánja a konferencia zárszavaként. Az online térben zajló konferencia szembesített engem is mint résztvevőt és hallgatót, hogy a digitális oktatás nehézségekbe ütközik, de a gyakorlat megszerzésével átléphető ez a virtuális küszöb. A konferenciát a szervezők a továbbiakban szeretnék folytatni, amint alkalmuk adódik rá, talán akkorra már élőben megtartva a következő programot.
