Author

Bemutatták a 2022-es PISA-mérés hazai és nemzetközi eredményeit

Az OECD 2023. december 5-én közzétette a 2022 tavaszán 81 ország részvételével végzett nemzetközi PISA-mérés (Programme for International Student Assessment) eredményeit. A mérés hazai lebonyolítója az Oktatási Hivatal (OH) volt. A mérés nemzetközi, illetve magyar eredményeit Brassói Sándor, az OH elnöke és Velkey Kristóf Gábor, az OH Köznevelési Elemzési Főosztályának vezetője ismertette.

A PISA-mérésben 15 éves tanulók vesznek részt. A mérésben az OECD azt vizsgálja, hogy a tanulók hogyan alkalmazzák meglévő tudásukat gyakorlati problémák megoldására, illetve hogy egy adott oktatási rendszer mennyire tudja a mindennapi életben használható tudással felvértezni a tanulókat. A PISA három fő tudásterületen mér: szövegértés, matematika és természettudomány. A PISA továbbá háttérkérdőívek segítségével adatokat gyűjt az eredményeket befolyásoló társadalmi-kulturális-gazdasági változókról is, mindenekelőtt a tanulók otthoni-családi körülményeiről, illetve az intézményi környezet, valamint a részt vevő országok oktatási rendszereinek a sajátosságairól. (Korábban ebben az interjúnkban írtunk a PISA-ról és egyéb nemzetközi mérésekről: https://shorturl.at/qvLO0)

A legutóbbi mérést 2021-re tervezték a részt vevő országok, ám a Covid19-világjárvány miatt az csak 2022-ben valósulhatott meg. A PISA2022 az eddigi PISA-vizsgálatokhoz képest az eddigi legnagyobb részvétellel zajlott – mondta Velkey Kristóf Gábor, az OH köznevelési elemzési főosztályának vezetője. A mérésben 81 ország – 37 OECD-tagország és 44 partner – körülbelül 690 ezer diákja vett részt. Magyarországon összesen 270 oktatási intézmény 6198 tanulója töltötte ki a teszteket.

Az OH elnöke elmondta, hogy az OECD-országok többségének átlageredménye matematikából és szövegértésből jelentős mértékben romlott, tehát a 15 éves diákok szövegértését, matematikai és természettudományos készségeit mutató mérés meglepő eredményeket hozott. Nagyon nagy visszaesés volt például Izlandon, Norvégiában, Hollandiában és Finnországban, amelyek mindmáig oktatási mintaországnak tartott államok. Hozzátette, hogy a német diákok eredménye is sokat romlott. Magyarország esetében nem volt olyan számottevő a változás, sőt az is inkább pozitív irányba mozdult el, hiszen matematikából az OECD-országok tanulóinak átlageredménye 472 pont lett, a magyar tanulóké 473 pont; az OECD-átlageredmény természettudományból 485 pont lett, a magyar eredmény 486 pont; az OECD-átlag szövegértésből 476 pont, a magyar eredmény viszont 473 pont lett.

„Magyarországon a járvány és a nehéz gazdasági helyzet dacára sikerült megtartani, sőt valamelyest javítani az eredményeket” – mondta az OH elnöke. Ugyanakkor beszámolt arról is, hogy matematikából hat kelet-ázsiai ország – Szingapúr, Makaó (Kína), Tajvan, Hongkong-Kína, Japán és a Koreai Köztársaság – minden más részt vevő országnál jobb eredményt ért el, illetőleg hozzátette, hogy az európai államok közül Észtország és Svájc teljesítménye emelkedik ki.

A 2022. évi mérés alapján tehát az OECD-országok átlageredménye mind matematikából, mind szövegértésből jelentősen romlott az előző, 2018-as mérés eredményeihez képest, több fejlett ország eredménye pedig mindkét vizsgált területen csökkent. Természettudományból nem figyelhető meg az országok jelentős részét érintő trendszerű változás, az OECD-átlag sem különbözik statisztikailag az előző méréstől. A magyar eredményekben az előző méréshez képest csak matematikából figyelhető meg kismértékű csökkenés, a másik két területen a 2018-as méréshez hasonló eredményt értek el a magyar tanulók, így Magyarország helyzete az OECD átlagához viszonyítva mindhárom vizsgált területen javult.

A vizsgálat során kiderült az is, hogy a magyar tanulóknak az OECD-átlagnál (76 százalék) nagyobb hányada, 81 százaléka vallotta, hogy könnyen szerez barátokat az iskolában, és körülbelül ugyanennyien érzik a közösséghez tartozónak magukat. Mindemellett a tanulók elégedettsége az életükkel sok országban romlott az elmúlt években. Az OECD-államokban 2018-ban a tanulók 16 százaléka, 2022-ben már 18 százaléka nem volt megelégedve az életével. Magyarország esetében ezzel ellenkező tendencia volt megfigyelhető: 2022-ben a magyar tanulók 13 százaléka nem volt megelégedve az életével, 2018-ban ez még 16 százalék volt – magyarázta az OH elnöke.