Bemutatkozik a Dráma és színház tankönyv
Van új a NAT alatt sorozatunkban már számos tankönyvet és tananyagfejlesztést ismerhettek meg olvasóink. Beszélgettünk szerzőkkel, tananyagfejlesztőkkel és szerkesztőkkel, és bemutattuk az Oktatási Hivatal gondozásában megjelent különféle tankönyveket is. Januári lapszámunkban az újonnan megjelenő Dráma és színház tankönyvet mutatjuk be, amely az elméleti ismeretek mellett számos képességfejlesztő gyakorlatot tartalmaz. A tankönyv létrejöttéről, szerkesztési céljairól és a könyv strukturális szerkezetéről dr. Kaposi Józseffel, a tankönyv egyik szerzőjével és szakmai-pedagógiai lektorával beszélgettünk.
Drámaoktatóként Önnek mennyire fontos a dráma tanítása és ismerete?
Azt gondolom, hogy a drámaoktatás során kialakítható képességek, attitűdök és ismeretek elengedhetetlenek a jövő munkavilágát tekintve, hiszen olyan képességeket, mint például a szervezőkészség, az együttműködés, a kreativitás vagy a differenciált kommunikáció egyetlenegy, ma hagyományos meglévő tantárgy sem tud teljes mértékben kialakítani. A drámaoktatás fókuszál leginkább arra, amit az európai oktatási stratégia 2030-ig célként megfogalmazott.
Milyen célokat fogalmaztak meg a tananyagfejlesztőkkel együtt a kiadvány elkészítésekor?
A célok kitűzésekor elsősorban a kiskamasz korosztály került a figyelmünk középpontjába, de szerettünk volna a gimnazistáknak is segíteni, ezért kétféle tankönyvet kellett létrehoznunk. Az egyik tankönyvnek már a 2000-es évek elején volt egy előzménykötete: az Apáczai Kiadó gondozásában Dráma és tánc névvel jelent meg egy tankönyv, amely alapvetően játékos gyakorlatok gyűjteményeként azt szolgálta, hogy a kijelölt heti egy órában fejlesztő feladatokat lehessen végezni a diákokkal, még azoknak a pedagógusoknak is, akiknek nem volt kifejezetten drámás felkészültsége. Nos, ennek a könyvnek az újrafogalmazása történt meg a szerkesztés során.
Fellapozva a tankönyvet, két részre bontották a szerkesztők. Számos feladattal, színes érdekességgel, akár képregénnyel találkozhatnak a könyv olvasói. Pontosan milyen elemekből, szakaszokból áll a tankönyv?
Új képekkel, némiképp új feladatokkal és fókuszáltabb nevelési célokkal dolgoztuk át az előbb említett tankönyvet. A leckék elején egy-egy rövid szövegrészletben olvashatóak a nevelési célok, valamint az adott leckék végére olyan feladatstruktúrákat emeltünk be, amelyek egyértelműen arra szolgálnak, hogy az önismeret elsajátítása és a fantázia fejlesztése együttesen jelenjen meg a diákok számára. A könyv második fele egy történet kibontásán keresztül közelíti meg a színház világát, kelti fel az érdeklődést a színháztörténet egyes korszakai iránt, és vizsgálja meg behatóan a dráma megközelítési lehetőségeit Shakespeare Rómeó és Júliáján keresztül.
Mi a helyzet a középiskolásoknak készült tankönyvvel? Milyen fejlesztéseket eszközöltek azon a tankönyvön?
A középiskolásoknak szánt tankönyv egy teljesen új fejlesztés, korábban nem jelent meg hasonló tankönyv. Abból a megfontolásból készült el a kiadvány, miszerint egyre inkább nő azon diákok száma, akik választott tantárgyként drámaérettségit tesznek. Viszont ezeknek a tanulóknak mindezidáig nem volt olyan tankönyvük, amiből készülhettek volna, csupán a szaktanártól tanultakat értékesíthették tudásként, hogy teljesíthessék a vizsgakövetelményeket. Így megszületett az első olyan könyv, ami céltudatosan a drámaérettségi követelményeit figyelembe véve mind a dráma- és színházelmélet és -történet terén, mind a különféle társművészetek bemutatásával biztosítja a felkészülés lehetőségét. Sőt, a tankönyv segítséget ad azokhoz a gyakorlati feladatokhoz is, amelyeket a vizsgázóknak – gyakorlati tételként – szintén teljesíteniük kell. Tulajdonképpen e könyv felhasználásával a diák akár egymaga is fel tud készülni a megmérettetésre, persze, a jó pedagógus sosem árt.
Hány éveseknek ajánlják a tankönyvet? Mi alapján határozták meg a korosztályt?
A korábbi drámás kerettantervek általános iskola 5. osztályában javasolták a dráma tanítását, valamint a középiskola 9. osztályában. A 2020-as NAT kezdetben a 7–8. osztályban javasolta a drámatanítást, majd később kiterjesztették ezt az 5–8. évfolyamra. Vagyis bármelyik évfolyamon lehet drámát tanítani a felső tagozatban, illetve a kisgimnázium első két évfolyamán. Az én meggyőződésem az, hogyha egy diák legalább 5. osztályig nem kezd el drámagyakorlatokkal foglalkozni, annak később nehezebb lesz bevonódnia hasonló szociális, fejlesztő körökbe és játékokba.
A középiskolában is új helyzet állt elő, hiszen nem 9. osztályban jelenik meg a drámaoktatás, hanem a 11–12. évfolyamon, de a szituáció szintén hasonló lehet, mint az alsóbb tagozatokon, ugyanis minél később kerül drámagyakorlat a diák életébe, annál kevésbé fogja jól hasznosítani a megszerzendő vagy megszerezhető ismereteket – legalábbis azok a diákok, akik érettségit szeretnének ebből a tantárgyból szerezni; bizonyára praktikusabb volna számukra egy korábbi tantárgyi strukturálás.
Más tantárgyak koncentrációjában is alkalmazható a kiadvány?
Természetesen, az irodalomoktatással párhuzamosan alkalmazható a tankönyv, hiszen számos olyan drámai mű – illetve az azokhoz tartozó tanulói tudásanyag – megtalálható benne, amelyeket akár az irodalomérettségire való készülés során is elővehetnek a tanulók. Ilyen például az Antigoné, a Tartuffe vagy akár a Bánk bán.
Mit gondol, mennyire segíti a dráma- és magyartanárok munkáját a kiadvány?
Nagy mértékben hozzájárul a tanárok szakszerű felkészültségéhez a tankönyv. Természetesen azoknak a pedagógusoknak, akik 2005 óta folyamatosan készítettek és készítenek fel diákokat az érettségire, aligha segít ez a tankönyv, azonban azoknak a frissen végzett hallgatóknak, akik éppen most kezdik el drámatanári karrierjüket, nagyon nagy segítség ez a kiadvány, hiszen megannyi mindent meg tudnak majd mutatni a diákoknak a tankönyv papír- vagy elektronikus változatából. Gondolok itt a színészekről készült portrékra, egy színházi díszletre vagy egy próbára. Így persze nem csupán képeket, hanem egyszerre rövid videókat, előadásrészleteket mutathat be az órán a pedagógus, amire a kiadvány forrásanyagot biztosít.
Készítettek felmérést azzal kapcsolatban, hogy milyen tankönyvet szeretnének használni a pedagógusok?
A szerzők jelentős része – például Eck Júlia, Golden Dániel, Keresztúri József, Perényi Balázs – két fronton is érintett a tankönyvekkel kapcsolatban. Az egyik oldalról azok érintettek, akik másfél évtizede gondozói a drámaérettséginek, és több mint tíz éve a dráma OKTV-nek (Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny), illetve az Országos Dráma Tanulmányi Versenynek. A másik oldalról pedig azok érintettek, akik a felsőoktatásban, a tanárképzésben vagy tanártovábbképzésben dolgoznak. Tehát a versenyek révén nagyon sok tanárral konzultáltunk a tankönyv megalkotásának kérdéskörében, másrészt a felsőoktatás alapképzési vagy továbbképzési szakaszában vettek részt tanárok, akikkel szintén volt egy különálló konzultáció, s mindezek összefoglalásaként készült el a tankönyv. A visszajelzések pedig önmagukért beszélnek, hiszen a tanárok olyan tankönyvet vehetnek a kezükbe, amilyet szerettek volna.