Beköszöntő

Bizonyára ismerősen csengene, kedves Kollégák, kedves Munkatársak, ha azzal kezdeném a 2013/14-es tanév köszöntését, hogy most már könnyebb lesz, mint tavaly volt. Legyünk őszinték: jószerivel minden hivatalos évnyitó beszéd, írás, üdvözlés, cikk először az elmúlt esztendő, vagy az előző köznevelési korszak nehézségeit és gondjait ecseteli, utána pedig az új tanév feladatait, előrelátható gondjait-bajait mint kívánatos, alig várt hőstettek lehetőségét festi elénk.

Hogy egyik hibába se essünk, most igyekszem tényekre alapozott felsorolással jelezni, mi minden történt eddig, ami emberi számítás szerint a következő tanévben hozza meg a gyümölcsét, vagy állít bennünket új feladat elé. A tények, mint köztudott, makacs dolgok: utánuk lehet nézni, ellenőrizni lehet, hogy tényleg tények-e vagy csak utópiák. Az igazi kontroll persze az, amit a bőrünkön érzünk, ha nincsenek prekoncepcióink sem egyik, sem másik irányban. Önök, kedves Kollégák, mint a köznevelés változásait nyomon követő és értelmező, életüket az embernevelésnek szentelő szakemberek, remélem, ilyen módon, prekoncepció nélkül olvassák az új tanévet köszöntő soraimat.

A nemzeti köznevelési törvény értelmében szeptembertől felmenő rendszerben hatályba lép az új Nemzeti alaptanterv. Önök, kedves Kollégák, figyelemmel kísérhették születésének eredményeit és nehézségeit, értesültek (értesülhettek) a vitákról, amelyek végül megegyezéssel zárultak. A Nat elkészítésénél abból indultunk ki, hogy ha a köznevelést közszolgálatnak tekintjük, akkor a választók által ránk ruházott felelősség és jog okán gondoskodnunk kell arról, hogy minden magyar gyermek egyaránt részesülhessen a magyar és az egyetemes kultúra meghatározott elemeiből. És hogy a vérbeli pedagógus örül annak, ha az oktatási kormányzat nem dobja a gyeplőt a lovak közé, mondván, hogy majdcsak kialakul valami konszenzus a tanítandó tárgyköröket illetően, hanem a szabad választás sávjának biztosításával a tanítandó anyag birtokába jut. Mivel a Nat nevében is benne van, hogy az csak az alap, ebből nőnek ki az új kerettantervek és a helyi tantervek, amelyek a tanítás tartalmának finommunkáit képviselik: végső soron azt tanítjuk, ami ezekben a tantervekben konkrét megfogalmazást kap.

A Nat életbe lépésével párhuzamosan elkészültek az új tankönyvek, amelyek – logikusan – szintén felmenő rendszerben jelennek meg. Az iskolák pontosan értesülhettek a tankönyvrendelés mikéntjéről. A családok helyzetét könnyítő újdonság, hogy ez évtől kezdődően (szintén felmenő rendszerben) az elsősök, valamint az eddig is jogosultak (nagycsaládosok, rászorulók) ingyen kapják a tankönyveket. Az első osztály és később a többi évfolyam is tartós tankönyvet kap. Ennek célja a takarékosságon túl az is, hogy a gyerekek erkölcsi nevelésében gyakorlati terepet jelentsen az, hogy amit kapnak, azt kímélni kell, arra másnak is szüksége lesz.

Folytatódik a mindennapos testnevelés kiterjesztése: a tavaly szeptemberben indult évfolyamokat a következők követik. E kiemelt célunkat és törekvésünket is a társadalom igen nagy többségének helyeslése kíséri.

Mindnyájan tudjuk, hiszen a beiratkozáskor már döntöttek a szülők, hogy szeptembertől a gyerekek új tantárgyat tanulnak, választhatóan az első és ötödik osztályban: erkölcstant vagy hit- és erkölcstant. Ez utóbbit az egyházak tanterve és hittankönyve segítségével, felekezetenkénti szervezésben, de ugyanúgy, mint az erkölcstannál, állami finanszírozásból.

A pedagógusok egzisztenciális felemelkedését, a társadalmi tisztelet és megbecsülés előmozdítását szolgáló, kiszámítható életutat biztosító program bevezetése szintén az új tanév feladata. Ennek első lépése a minden pedagógust egyaránt érintő béremelés, amely szeptember elsejétől a tervezett teljes béremelés 60%-át jelenti. A megemelt béreket kiszámítható modell szerint, mindenki által követhetően, minden köznevelési intézményben megkapják a Kollégák, első ízben az október elején esedékes fizetésükben. A továbbiakat lépcsőzetesen, már a minősítések utáni új besorolásokat is beszámítva fogják elérni.

Lényeges elemként megváltozik a munkaidő-számítás is: szakítunk azzal a méltatlan gyakorlattal és szemlélettel, amely csak a megtartott órák, foglalkozások alapján mérte és díjazta a pedagógusok munkaidejét és tényleges munkáját.

Az új tanévben megszerveződik a Nemzeti Pedagógus Kar is, amelytől azt reméljük, hogy komoly társadalmi és szakmai tekintélyt szerez majd a hivatás gyakorlóinak.

A minősítések támaszául az ősszel elindul az új rendszerű külső szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet. Kutatók bevonásával kidolgoztuk mind a tanfelügyelet, mind a minősítések szabályozását, szakmai kritériumait, személyi feltételeit.

Újjászerveződnek a pedagógiai intézetek, a tanácsadás, a továbbképzések és a tantárgygondozás rendszere is. A vérbeli pedagógus hozzáállására hivatkozom: akinek a pálya nemcsak foglalkozás, hanem hivatás, nem a munkanélküliség helyett tanít, hanem azért, mert nem tud nem tanítani, igényli, hogy tapasztalt kollégák folyamatosan figyelemmel kísérjék a munkáját, tanácsaikkal, tapasztalataikkal támogassák, bonyolult pedagógiai feladataiban segédkezet nyújtsanak neki. Ha ilyen hátterünk van, meg tudjuk valósítani a tanítás hatékonyságát növelő ötleteinket, elképzeléseinket. Éppen ez lesz a bizonyítéka annak, hogy a tartalmi kötöttségek nem a tanítás korlátozását jelentik, sőt: felszabadítják a pedagógiai energiáinkat.

Hasonlóképpen újjászerveződnek és egységes szakmai irányítás alá kerülnek a pedagógiai szakszolgálatok, például az iskolaérettség vagy a fogyatékosság kérdésében szakvéleményt kiállító szakértői bizottságok, a logopédiai, nevelési tanácsadás stb.

Elkezdődik a pedagógusképzés megújítása, amely a felsőoktatás és a köznevelés egymással összekapcsolódó egyik nagy kihívása. Új továbbképzési programok indulnak. A Klebelsberg Képzési Ösztöndíj ezeket a feladatokat hivatott támogatni, valamint a Nemzeti Pedagógus Kar építését.

Mindez olyan óriási léptékű és mértékű szakmai szervező munkát igényel, amelyet nem lehet egyik percről a másikra „beindítani”, hanem – mivel egyik a másikára épül – a fokozatosság, a lehetőség szerinti legaprólékosabb tervezés és kidolgozottság az egyik feltétele a sikernek.

Végül, ami a közeljövőt, de még nem a most kezdődő tanévet illeti, meg kell említenem a hároméves kortól kötelező óvodát 2014 szeptemberétől. Az érvek mellette oly komolyak a jövő nemzedék fejlődése szempontjából, hogy indokolt kivételektől eltekintve minden kisgyerekre érvényesnek kell tekinteni ezt a rendelkezést. Az esélyek egyenlőségét, a nehéz körülmények között élők felzárkóztatását ugyanis nem lehet akkor megoldani, ha a gyerekek leginkább rászoruló részénél csak hat-hétéves korban kezdjük el fejleszteni azokat a szokásokat, készségeket, kompetenciákat, amelyeket hároméves kortól kell indítani, és amelyekkel a többi gyerek iskoláskorra már rendelkezik.

2016-tól lép életbe az a rendelkezés, amely az érettségi vizsgára való jelentkezés feltételéül 50 órás közösségi szolgálatot ír elő. Tanáraink és diákjaink kiváló értékrendjét dicséri, hogy az elmúlt tanévben már sok iskolától kaptunk jelzést, amely szerint a középiskolások máris gyűjtik az önkéntes szolgálati órákat-napokat.

Ugyancsak ettől az évtől szigorodnak bizonyos fokig a jogszabályi előírások a nyelvi előkészítő és két tanítási nyelvű osztályok, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumi osztályok működését illetően. Ennek a változásnak a minőség állandó szem előtt tartása és növelése a célja és az oka.

Végül kirajzolódik az új érettségi-felvételi rendszer beindításának időpontja is, ami legkorábban 2017-re várható.

Az itt vázolt változások anyagi-tárgyi feltételeiként az Új Széchenyi Terv keretében folytatódnak, illetve részben befejeződnek, részben újonnan indulnak a köznevelés megújítását szolgáló pályázatok.

Kedves Olvasó, kedves Kollégák és Munkatársak! Mint látják, rengeteg a tennivalónk, de rengeteg az eddig elvégzett munka is. Ám, mint ahogy nem volt lehetetlen eddig sem győzni a feladatok özönét, nem lesz lehetetlen a ránk várókkal sem megbirkózni. Ehhez az a legfontosabb, hogy egyfelé „húzzuk a szekeret”. Ez a szekér a miénk: a mi gyerekeink ülnek rajta, akikből a mi országunk felnőtt polgárai lesznek hamarosan. Nem engedhetjük meg, hogy szakadékba zuhanjon, vagy mocsárba süllyedjen. Rajtunk áll. Ehhez kívánok minden pedagógusnak, miden szülőnek és mindenkinek, aki a pedagógusok és a szülők nevelő munkáját segíti, eredményes új iskolaévet és bizalmat, sok türelmet, szeretetet a gyerekek és egymás iránt.

2013. augusztus 15.