Bejárható Magyarország

EGY ÁTFOGÓ PROGRAM

– Mi indokolta, hogy egy átfogó programban kapcsolták össze a különféle fejlesztéseket?

– Az elmúlt időszakban egymástól függetlenül indultak el programok, úgymint „A természetjáró és kerékpáros turizmus, úthálózat és közlekedés-fejlesztési koncepcióról szóló”, vagy a Kincsem – Nemzeti Lovas Program, de említhetném a Festetics György Programot is, amely a magyar vitorlázás mint verseny- és szabadidősport társadalmi elismertségét, fellendítését és fejlesztését célozza meg.

Ezeknek a programfejlesztéseknek önállóan is megvan a létjogosultságuk, mégis, ha összehangoljuk őket, akkor sokkal hatékonyabban valósíthatók meg, ezáltal az elért eredmények is többszörösen és jobban hasznosulnak, mintha egymástól elszigetelten kezelnénk őket. Erre jött létre a Bejárható Magyarország Keretprogram.

Már a 2010-es kormányprogramban is külön megfogalmazódott a mezőgazdaság és turizmus kiemelt szerepe, a vidék fenntarthatósága, ez pedig csak úgy lehetséges, ha ezeket a területeket egységes koncepció mentén fejlesztjük.

– A stratégiából úgy tűnik, hogy a program keretében nemcsak a belföldi turizmus fejlesztéséről van szó.

– Valóban, a Bejárható Magyarország Keretprogram több mint egy egyszerű turisztikai fejlesztés, ugyanis egy sokkal átfogóbb szerkezetben szeretné a belföldi turizmust fellendíteni: szeretnénk a magyar családoknak lehetőséget adni közös kirándulásokra, de arra is, hogy meg tudjanak élni a belföldi turizmusból.

Azt szeretnénk elérni, hogy ha egy magyar család hazai üdülést tervez, akkor változatos, elérhető, izgalmas útitervek és programok, kevésbé ismert útvonalak, barangolási módok közül tudjon választani. Fontos, hogy a magyar emberek szeressék a hazai programokat, vágyják felfedezni Magyarországot. Mindez a nemzeti identitást, a közösségek összetartozásának vágyát is erősíti.

Az itthon eltöltött szabadidő pedig itthon elköltött pénzt is jelent, mely támogatja a vidéki turizmust, a falusi, agro- és ökoturisztikai fejlesztéseket, az infrastrukturális és szolgáltatási beruházásokat, valamint a munkahelyteremtést. Így kapcsolódik össze a turizmus- és a gazdaságfejlesztés.

– Mégis milyen fejlesztendő elemekről beszélhetünk?

– Példaként említhetném, hogy a nevesített öt úgynevezett jármód – azaz a gyaloglás, a kerékpározás, a lovaglás, a vitorlázás és a túrakenuzás – esetében, a hatékony megvalósítás érdekében érdemes volt összehangolni a jogalkotással kapcsolatos teendőket, a kommunikációt, a kedvezményrendszert, a képzési és oktatási programokat, a tájékozódást szolgáló informatikai alkalmazásokat, valamint az infrastrukturális fejlesztéseket.

– Ezek a fejlesztések több ágazatot érintenek, tehát sokrétű együttműködésre van szükség. Milyen szervezetek vesznek részt a programban?

– Több minisztérium és civil szervezet is együttműködik a program sikerének érdekében. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) kormányhatározatban megfogalmazott feladata elsősorban a koordináció, azaz, hogy az érintett tárcákkal és civil szervezetekkel hangoljuk össze a keretprogramhoz kapcsolódó feladatok végrehajtását, s vizsgáljuk meg a fejlesztéshez rendelhető európai uniós forrásokat.

Fontos szerepe van a Nemzetgazdasági Minisztériumnak (NGM), ők a szabadidő-gazdaság és a turizmus révén kapcsolódnak a Bejárható Magyarország Keretprogramhoz, ők készítették el a 2024-ig tartó turizmus-stratégiát. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) pedig az oktatás- és képzésfejlesztés oldaláról kapcsolódik be.

– A szakmai szervezetek csupán véleményt formálhatnak, vagy tevőlegesen is részt vesznek a megvalósításban?

– Mivel a Bejárható Magyarország Keretprogram társadalmi kezdeményezés hatására indult, ezért társadalmi egyeztetés nélkül, az érintett szövetségek és szakmai szervezetek képviselőivel történő folyamatos egyeztetések nélkül nem lehetséges a BMP sikeres megvalósítása. Arról nem is beszélve, hogy a szakmai szervezetek kedvezményezettekként, forrásfelhasználóként is szerepelnek, tehát elengedhetetlen, hogy aktívan részt vegyenek a fejlesztési koncepciók kidolgozásában.

– Mely szervezetek ezek?

– Az egyes jármódokon belül számos civil szervezetet, érdekképviseleti szervet lehetne említeni. A teljesség igénye nélkül csupán a legfontosabb stratégiai partnereinket említeném meg, mint a Magyar Természetjáró Szövetség, a Kerékpáros Magyarország Szövetség, a Magyar Lovasturisztikai Szövetség, a Magyar Vitorlás Szövetség, a Duna-Régió Víziturisztikai Szövetség vagy a Magyar Szabadidősport Szövetség, de a lista folyamatosan bővül.

CÉLOK ÉS EREDMÉNYEK

– A program tavaly áprilisi indulásakor milyen célokat és feladatokat fogalmaztak meg, és miket sikerült azóta megvalósítani?

– Közös célunk, hogy egészségesebbek és fittebbek legyünk, ennek érdekében népszerűsítenünk kell a testmozgást, hogy az emberek a szabadidejüket inkább a szabadban töltsék, ott mozogjanak, sportoljanak. Ebbe belefér a gyaloglás, a kerékpározás, és szeretnénk megteremteni annak a lehetőségét is, hogy ez a jövőben kiegészülhessen a lovaglással, a vitorlázással és a kenuzással is. Jó lenne elérni, hogy az aktív – de a nem motorizált útvonalakat használó – turisták száma megduplázódjon 2020-ig. Ezzel párhuzamosan csökkenteni szeretnénk egyes turisztikailag kedvelt helyek túlterheltségét azzal, hogy más, még kevésbé ismert helyszínekre hívjuk fel a figyelmet és azokat népszerűsítjük.

A kormányhatározat rendelkezik arról is, hogy egy olyan nevelési-oktatási program készüljön a köznevelés számára, mely nemcsak az egészséges életmódra nevel, mozgásra ösztönöz, de közben lehetőséget teremt hazánk természeti és épített kincseinek megismerésére.

A Kerettantervek bevezetése mellett például a természetjárás területén is több olyan kiemelt fejlesztés indult el, melynek már látható, mindenki által használható, élvezhető eredményei vannak.

A Magyar Természetjáró Szövetség uniós támogatás felhasználásával közel 2000 km turistaút felmérését végezte el, megkezdődött a szakaszok felújítása, jelzésfestése, kitáblázása, pihenőhelyek kialakítása. A fennmaradó 562 km felmérése, jelzésfestése, útjelző/információs táblák elhelyezése – a Közép-magyarországi és a Nyugat-dunántúli régiókban – 2014 végére várható. Felmérik továbbá a Budai-hegységet és a Pilist, valamint az összes erdei kisvasutat is.

A Nemzeti Turistaház-fejlesztési Programnak vannak talán a leglátványosabb eredményei. A természetjárók által jól ismert menedékházak, turistaszállások újultak meg nagyon magas színvonalon, ugyanakkor elérhető, mérsékelt áron várnak mindenkit. Tavaly az első ilyen ház a Som-hegyi kulcsosház volt, mely a megnyitása óta óriási népszerűségnek örvend. A felújítási programban az idén 15 turistaház teljes körű felújítását tervezzük, döntő többségük a turistaszezonra készül el.

– Mindezt miből fogják finanszírozni?

– Elsősorban uniós forrásból, a soron következő 2014-20-as időszak operatív programjaiból, mint például a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP), vagy a Terület- és településfejlesztési operatív program (TOP).

– A célok megvalósulásával milyen eredményeket várnak gazdasági, társadalmi szinten?

– A Bejárható Magyarország Program segítségével megvalósulhat egy egész országra kiterjedő, összehangolt infrastruktúrafejlesztés, ide értve például a turisztikai útvonalak és a turistaház-hálózat fejlesztését.

Ehhez kapcsolódóan kialakíthatóvá válik az európai standardoknak megfelelő turistajelkép-rendszer, valamint létrejöhet egy országos, digitális szabadidőtérkép mind az öt jármódhoz, amellyel egyrészt könnyebbé válhat a szabadidős programok tervezése, valamint komfortosabbá, élvezhetőbbé maga a tevékenység. De ennek van egy másik vetülete is, hiszen nemcsak felhasználók vannak, hanem szolgáltatók is, így a turizmus fellendítése jelentős mértékben hozzá tud járulni a magyar vállalkozások fejlesztéséhez. Mindezek tehát a kapcsolódó szolgáltatók, illetve szolgáltatások minőségének és mennyiségének javulását generálják, amely szintén gazdaságélénkítő hatással bír.

OKTATÁSI PROGRAM

– Hogyan kapcsolódik mindehhez a nevelési-oktatási program? Kiegészítő eleme vagy szerves része?

– Kezdettől fogva része a koncepciónak, hiszen hiába újítunk fel minden turistaházat, vagy teremtjük meg a feltételeit a kerékpározásnak, ha nem lesz senki, aki élni szeretne hazánk természeti adottságaival, ha nem tudják azt értékelni. Az infrastrukturális fejlesztésen túl a szemléletformálás is feladatunk, aminek a legjobb terepe az oktatás.

A végső cél a Bejárható Magyarország nevelési-oktatási program kidolgozása. Az alapgondolat egy olyan rendszer, ami kiterjed az egész oktatási-nevelési folyamatra, tehát pl. a közismereti tantárgyakban – nyilván adekvát helyeken – megjelennek a Bejárható Magyarország-ismeretek, tartalmak.

– A szemléletformálást hogyan és miként lehet megvalósítani? Nyilván kevés az, ha mostantól máshogy szervezzük az osztálykirándulást.

– A Bejárható Magyarország kerettanterv egy rendszerbe foglalt, komplex ismeretanyag, tehát többről szól, mint csupán a túrázás. Ez a kerettanterv csak az első lépés ahhoz, hogy az iskoláknak átadjuk a programot, melyet jelenleg a szabadon tervezhető órakeret terhére vezethetnek be, ugyanakkor nemcsak tanórai keretek közötti felhasználásra alkalmas, hanem szakkört, szabadidős tevékenységet is lehet szervezni a mintájára.

A tanterv tematikája alapján felépíthető egy egész éves komplett program, amelyet bármelyik iskola beilleszthet akár délutáni tevékenységei közé is. Heti egy órára terveztük a programot, így más is befér mellé, anélkül, hogy a tanulókat túlterhelnénk. A kerettantervek két-két évfolyamra készülnek, de az ajánlott órakeret mellett az iskolák szabadon dönthetnek az időbeosztásról, s igazíthatják azt a helyi adottságokhoz.

Bizonyára számos iskola van, ahol évek óta lelkes pedagógusok viszik a gyerekeket túrázni, kajakozni, biciklizni. Feltehetően ezek az iskolák az elsők között lesznek, akik örömmel fedezik fel az új kerettantervet és építik be helyi tantervükbe, pedagógiai programjukba.

– Milyen más szabadon választható kerettanterv áll az iskolák rendelkezésére?

– A Bejárható Magyarországon (5–8. évf.) kívül a Nemzeti Lovas-kultúra (3–5. évf.), a BringaAkadémia (3–4. vagy 5–6. évf.), a Vitorlás-vadvízi ismeretek (5–8. évf.), valamint a Kajak-kenu – vízi jártassági ismeretek (5–8. évf.) kerettanterv is létezik. – Nincs tehát akadálya, hogy bármely általános iskola, amely ezt ambicionálja, a szabadon választható órakeret terhére, tantárgyként beillessze a helyi tantervébe a Bejárható Magyarország tárgyat, vagy az öt jármód valamelyikének tantárgyát.

– De a lovagláshoz, vitorlázáshoz, kenuzáshoz speciális ismeretek kellenek, ki fogja ezeket biztosítani?

– Itt van például nagyon nagy szerepe azoknak a szakmai és civil szervezeteknek, akikkel kapcsolatban vagyunk, s akiknél megvan a speciális tudás. Őket, akik ugye alapvetően a köznevelési rendszeren kívül léteznek, be kell kapcsolnunk az oktatásba. Szükséges az érintett szolgáltatók és a szakági szakemberek ezirányú felkészítése, képzése, szakmai, módszertani tapasztalatainak kölcsönös megosztása, hálózatos együttműködésük kialakítása.

Fontos a jó gyakorlatok megosztása is, ezért arra kérjük az iskolákat, hogy minél szélesebb körben – honlapjukon, rendezvényeken, eseményeken – tegyék közzé tapasztalataikat. Cél, hogy minél többen élni tudjunk a lehetőségekkel.

– Egykor a természetjárásnak komoly hagyományai voltak hazánkban. Államtitkár Asszony szerint elképzelhető, hogy a gyerekek a képernyő és a monitor helyett ismét a természetet válasszák?

– A magyarok szeretnek a szabadban lenni, szeretik a szabadidős programokat, főleg, ha egybe tudják kötni egy kis kinti sütés-főzéssel, ráadásul mindezt nagyon kevés pénzből lehet megvalósítani. Magam is, hacsak tehetem, kimegyek a természetbe – és másoknál is azt látom, hogy van rá igényük. A mi célunk az, hogy ez váljon természetessé és mindennapossá, és ha valaki túrázni szeretne, megtehesse akár lovon, vízen, gyalog vagy kerékpáron.

A gyerekeknek pedig arra lenne szükségük, hogy már kiskoruktól részesei legyenek a közös családi kirándulásoknak, úgy nőjenek fel, hogy ismerik és szeretik a természetet. Ezt családi közegben kell elkezdeni, de később az iskola és a pedagógus is sokat tehet az érdeklődés fenntartásáért.