Ballagási napló

Az idén 132 éves budapesti Madách Imre Gimnázium igazgatójával, Mészáros Csabával beszélgettünk ballagási szokásokról, hagyományokról, szervezési tapasztalatokról.

– Közeleg a ballagás. Az elmúlt időszakban változott valami a forgatókönyvben?

– Hogy a száz évvel ezelőtti időszakhoz képest történt-e változás, azt nem tudom, de 2000 óta, mióta igazgató vagyok, pár dolgon változtattunk. Ilyen az üzenet-, vagy a szalagkötés a Madách-zászlóra. 2001 tavaszán, az iskola 120 éves fennállásának évfordulóján rendeztünk egy bált az Almássy téren, amelynek a bevételéből az öregdiákok készítették el a zászlót. Az eredeti egyébként a II. világháborúban megsemmisült. Maga a ballagás nagyjából a ’60-as évek közepétől került újra divatba.

– Milyen üzenetek vannak a zászlóra kötött szalagokon?

– Ballagás alkalmával a végzős évfolyam egy képviselője ünnepélyesen átadja a zászlót a következő évfolyamnak. Ahogy átvette a zászlót az „új nemzedék”, az osztályok választanak egy-egy idézetet, amit üzenetként, egy szalagra írva az utókorra hagynak. Amikor az osztályok kivonulnak, egyesével felolvassák az idézetüket, és a szalagot felkötik a zászlóra. Ez tulajdonképpen egy stafétabot.

– A ballagás útvonala érint külső helyszíneket is?

– Nem, a végzősök csak az iskolát kerülik meg. Bár a most 50 éves érettségi évfordulóra készülő osztályok a régi Nemzeti Színház épületétől vonultak ide a Barcsay utcába.

– Hogyan képzeljük el a „madáchos” ballagást?

– A ballagás napján, péntek délután a diákok feldíszítik a saját és a ballagó osztályok tantermeit. Fél négyre érkeznek a végzősök, akik felvonulnak az osztálytermükbe, amit hagyományosan a testvérosztály, vagyis az az osztály ad át, akit anno ők fogadtak. Itt a búcsúztató osztály egy rövid műsorral kedveskedik nekik, majd ezt követi egy utolsó osztályfőnöki óra. Az elbocsátó szavakat az utolsó kicsengetés hangja szakítja meg, amely jelzi, hogy a ballagók indulhatnak a feldíszített tantermekbe, elköszönni az osztályoktól. Előzőleg mindig elmondjuk, hogy kényelmes cipőben jöjjenek, és nem muszáj a néha több kilónyi virágot végigcipelni az egész iskolán. A ballagók hangulatát nagyban meghatározza, hogy milyen volt az utolsó osztályfőnöki óra, vagy hogyan sikerültek a szerenádok, és már nagy izgalom van bennük a közelgő érettségi miatt is.

  – Idén mikor lesz a ballagás?

– Május 3-án. A diákoknak ekkor lesz egy „rendkívüli” hetük, mivel az azt megelőző péntektől egy speciális, érettségi tárgyakra koncentráló órarendjük lesz, de most gondolkozom, hogy egy-két énekórát is be kellene illeszteni, ezzel is segítve a ballagási dalok megtanulását. A mostani ballagáson már szeretnénk azt elérni, hogy minimális hangerővel ugyan, de a hangszórókból szóljon a ballagási dalok zenei kísérete – ezzel megszüntethető lenne az énekbeli szétcsúszás, amikor az osztály eleje már vonul ki, a vége pedig épp csak beér a tanterembe.

– Az udvaron hogyan zajlik az ünnepség?

– Régebben a diákok a ballagás elején és végén is összegyűltek az udvaron. Most a nem ballagó osztályok az osztálytermekből hallgatják az „udvari történéseket”, lent pedig a ballagók, hozzátartozóik és a tanárok vannak jelen. A problémát csak az jelenti, ha rossz idő van. Erre az utóbbi 13 évben kétszer volt példa, ekkor az iskolán belül, a lépcsőházban volt az ünnepély. Az udvaron a Himnusz eléneklése után a diákok – másfél órányi sétát követően – egy nagy sóhajjal helyet foglalnak.

– Mi történik a „nagy sóhaj” után?

– Minden évben egy tizenegyedikes diák búcsúbeszédet mond a ballagóknak, illetve egy végzős tanuló köszön el társaitól, valamint az iskolától. A már említett szalagkötési ceremónia után egy rövid igazgatói beszéd következik, habár ez nem egy hálás feladat, hiszen az udvaron kong a hangszóró, hatalmas tömeg van, mindenki fáradt, ezért igyekszem mindig röviden és tömören fogalmazni. Ilyenkor adják át a diákok a virágokat a szülői munkaközösség vezetőinek.

– A szülőknek milyen szerepük van a ballagás szervezésében? Szükség van-e különleges biztonsági intézkedésekre?

A szülőknek itt nincs olyan hangsúlyos szerepük, mint például a szalagavató bálnál, ahol a felügyelettől kezdve a beléptetésig mindent ők szerveznek. A szalagavatóval ellentétben ilyenkor nincs szükség biztonsági szolgálatra. Régebben ballagáskor különféle színű belépőkártyákkal, több turnusban lehetett bemenni, de ezt megszüntettük, így mindenki jöhet, aki befér.

– Milyen anyagi vonzata van a ballagás megszervezésének?

– A díszítést az osztályok oldják meg osztálypénzből, de ezt visszakapják majd, amikor ők ballagnak. A környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve pedig bizonyos díszeket papírból készítünk, mivel nem jó látni, hogy a díszítésre szánt orgonák pár óra múlva a szemetesben landolnak. Így nemcsak az élővirágra vigyázunk, hanem olcsóbb is. Sőt, a papírdíszeket akár 3-4 évig is lehet használni. A tarisznyát is a ballagtató osztály veszi, illetve van egy kis zöld könyvecske is a tarisznyában, tele Madách-idézetekkel, ezt az iskola alapítványa finanszírozza.