Az új kerettantervek kínálatából

Összeállította: Szunyogh Gábor

 

Iránytű a pénzügyekben

Középiskolai tantárgy indul a jobb tájékozódásért

– Mi a véleménye a mai fiatalok pénzügyi ismereteiről?

– Kutatások szerint a felnőtt lakosság gazdasági és pénzügyi kultúrája gyenge, ezért sajnos a gyermekeik pénzügyi kultúrája sem lehet jobb. Nem is pusztán az ismeretek, hanem a gyakorlati készségek, döntések terén mutatkozik a legnagyobb probléma.

– Miért fontos a pénzügyi ismereteket iskolai keretek között tanítani?

– Azért, mert a családok tudás- és attitűdközvetítése esetleges. A szegedi egyetem közgazdasági kutatócsoportja egy tanulmányában pont azt bizonyította, hogy a közgazdasági szakközépiskolában végzett diákok pénzügyi műveltsége és tudatossága alapvetően az iskolai „tudásra” épül, és az otthon látottak, az internet és a saját tapasztalat csak ez után következik. Tehát sokkal nagyobb lehetőség rejlik az iskolában rendszerezett tudásban, mint a bizonytalan forrásból származó, véletlenszerű ismeretekben.

– Mire figyeltek a módszerük kialakításakor, hogyan épül fel a tananyag?

– A tantervek elsősorban a Nemzeti alaptanterv Gazdasági és pénzügyi nevelés fejlesztési terület megvalósítása, valamint a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia fejlesztése érdekében készültek. A Nat-ban talán kissé elszórtan megjelenő ismeretek rendszerezését is meg akartuk valósítani, és törekedtünk a jelenleg is meglévő iskolai tapasztalatok (például a működő diákvállalkozások) beillesztésére is. Igazodni kívántunk az eltérő életkori és egyéb szükségletekből adódó sajátosságokhoz (például azoknál az iskoláknál, amelyek diákjaik munkapiacra lépését kell, hogy segítsék). Emellett döntési, szituációs játékokon, „megélt” helyezeteken alapuló tapasztalatszerzést kívántunk biztosítani.

– A diákok az elmélet mellett a gyakorlatban is szereznek tapasztalatokat?

– A gyakorlati tapasztalatszerzést valamennyi tanterv támogatja. A Vállalkozzunk I. és II. a ma is működő diákvállalkozások rendszeréhez való csatlakozást ajánlja.

– A tanárok mennyire nyitottak erre a területre? Mit lehet elmondani az ő pénzügyi kultúrájukról?

– Sajnos a tanárok felkészültsége nem sokban különbözik a felnőtt lakosság átlagától, de sokan közülük már felismerték, hogy ezen a téren több tennivalója lenne az iskoláknak. Vannak, akik önképzéssel próbálnak segíteni saját tudásuk hiányosságain, de vannak olyanok is, akik nem nyitottak, vezetői ösztönzés, támogatás nélkül nem akarnak „mozdulni”, újabb feladatot magukra vállalni. Ezért nagyon fontos a külső támogatás is.

– Miben tudnak segíteni a különböző pénzügyi szervezetek (pl. a Magyar Nemzeti Bank) szakemberei?

– Több banki kezdeményezés, tanulmányi verseny mellett a Pénziránytű Alapítvány, a Közép-európai Brókerképző Alapítvány, valamint a Fay Alapítvány is komoly szellemi tőkével, kidolgozott tananyagokkal, kiadványokkal, tanárképzéssel segítik az iskolákat. Honlapot is működtetnek, amelyen korszerű formában és nyilvánosan elérhető anyagokkal segítik a tájékozódást, mind a diákok, mind pedig tanáraik számára.

Önjáró az Országjáró

Kirándulások határon innen és túl

– Hogyan indult a kezdeményezés? – kérdeztük Makovics Erikát.

– 1996-ban méltó módon szerettük volna megünnepelni a millecentenáriumot, és mivel abban az évben nyílt meg a Feszty-körkép, elvittük a gyerekeket két napra Ópusztaszerre. A jól sikerült kirándulás adta az ötletet: érdemes lenne megnézni a többi történelmi emlékünket is. Négy részre osztottuk az országot, elhatároztuk, hogy minden év szeptemberében egy három napos kirándulás keretében az egész felső tagozattal útnak indulunk. A négy évfolyam tehát az Országjárónak nevezett utazások során négy év alatt bejárja a mai Magyarország nevezetesebb helyeit. Az Országjáró idén lép felnőttkorba, 18 éves, mondhatni, önjáró lett. A 2001-ben indult gimnáziumunkban pedig ehhez kapcsolódik a Nemzetjáró, amely alkalmával a határon túli magyarlakta területekre visszük a diákokat.

– Négy évfolyam egy kiránduláson – ez bizony nem kis teljesítmény. Hogyan szervezik meg ezeket a túrákat?

– Az Országjárón száznyolcvan diák utazik egyszerre, négy autóbusszal, és tizenhat tanár kíséri őket. Mindehhez komoly szervezésre van szükség. A kollégáknak elő kell készíteniük a tantárgyi feladatokat, változatossá és gyerekcentrikussá kell tenniük a programokat. Ebben sokat segítenek az utóbbi időben egyre interaktívabbá váló múzeumok, például Ópusztaszer, vagy Pannonhalma és Szegeden a ferences látogatóközpont. Külön élményt jelent egy-egy néprajzi táj megismerésekor a helyiek által szervezett népviselet-bemutató és táncház. Állandó sofőrökkel dolgozunk, akik már tökéletesen tudják, mivel jár egy ilyen kirándulás. Minden kirándulás előtt tartunk egy úgynevezett bejárást, elmegyünk a helyszínre, feltérképezzük a lehetőségeket: a mosdók számától az étkezésig, a parkolási lehetőségeken át a busz magasságáig mindenre figyelni kell. Az utaknak fix forgatókönyve van!

– Milyen költségekkel jár egy ilyen utazás?

– Az olcsóságra, egyszerűségre törekszünk, a három napos országjáró tavaly 16, az öt napos nemzetjáró 30 ezer forintba került fejenként, de ebben minden benne van: az utazás, a szállás, az étkezés, a belépők, valamint külföldre a biztosítás. Az a szülő, aki nem tudja befizetni ezt az összeget, támogatást kap az alapítványunktól. Általában iskolai tornatermekben alszunk, az ottani menzán eszünk, ám sok helyen hasonló áron étteremben is tudunk étkezni.

– Mi az országjárók legfőbb célja?

– Szeretnénk kialakítani tanítványainkban a megfelelő identitástudatot. Meg kell ismerniük hazánkat, őseink életét, a gyökereiket, hogy egykor majd továbbadhassák a tőlük kapott örökséget. Nekünk pedig kötelességünk hittel, szeretettel, felelősséggel továbbadni a tudásunkat.

A Nemzetjáró során találkozunk neves személyiségekkel, például Böjte Csabával Erdélyben vagy Gulácsy Lajos református püspökkel Kárpátalján, valamint a helyi fiatalokkal. Diákjaink már az ötödik osztálytól hozzászoknak ahhoz, hogyan kell viselkedni egy múzeumban, egymásra figyelni egy-egy kiránduláson. Az egész tagozat együtt van, ami nagy közösségi élményt jelent.

A program remek példája a hazaszeretetre nevelésnek, hiszen itt nem csak beszélünk róla, hanem megéljük, eseményhez is kötjük, a gyerekek a valóságban is megtapasztalják. Bártfán egy középkori város életét kellett bemutatniuk a város főterén, Belgrádban eljátszottuk a nándorfehérvári diadalt, számos nemzeti emlékhelyünkön pedig koszorúzunk.

A legfantasztikusabb érzés látni a tanítványainkat e helyeken, aztán hallgatni őket, amint mai vagy már öregdiákként lelkesen beszélnek az átélt közös élményekről, a látottakról, és arról, hogy ez miért jelent nekik sokat. A Vereckei-hágón mindig olyan áhítattal és csendben figyelnek az elhangzottakra és szemlélik a csodálatos tájat még azok is, akik esetleg szkeptikusabban álltak hozzá a Nemzetjáróhoz. Ilyenkor megáll az idő, ünnep van…

– Hogyan illesztik be az utakat az iskola életébe, az oktató-nevelő munkába?

– Az Ország- és Nemzetjáró benne van a pedagógiai programunkban. Ezek az alkalmak tanítási napoknak számítanak, hiszen valóban rendkívüli tanórákat tartunk nemcsak történelemből, földrajzból, irodalomból, hanem biológiából, énekből, testnevelésből, és akár matematikából és fizikából is. Ezt követően is beépítjük a tananyagba az ott látottakat. Ezekre az élményekre különösen jól lehet alapozni a tanítást, hiszen egy életre megmaradnak. Emellett feladatlapokat készítünk, a Nemzetjáró történelemből érettségi tétel. A diákok útinaplót készítenek, leírják, mit tudtak meg, milyen élmények érték őket, fényképeket, kisebb rajzokat ragasztanak be.

Az ajánláshoz komplett módszertant dolgoztunk ki. Ezzel és a hozzá kapcsolódó eszközökkel, programokkal, interaktív feladatokkal és a tapasztalatainkkal örömmel állunk minden iskola rendelkezésére, amelynek vezetése úgy dönt, hogy ilyen vagy hasonló programot valósít meg.

Nemzettudat, hagyományok, élményszerűség

Hon- és népismeret az általános iskolában

– Miért fontos a hon- és népismeret tantárgyként történő oktatása?

– A tradicionális faluközösségekben a hagyomány átadása nemzedékről nemzedékre, nemek, korosztályok, korcsoportok szerint, utánzással ment végbe. Mivel ez a természetes hagyományozódás többnyire megszűnt, egyre erősebben fogalmazódott meg a társadalmi igény – különösen a rendszerváltozás óta –, hogy a hon- és népismeret, a néphagyomány ápolása bekerüljön a közoktatásba. Az utóbbi évtizedekben veszélybe került nemcsak a magyar, hanem a világ kulturális öröksége is, ezért mindannyiunk érdeke, hogy stabil értékrenddel, erős gyökerekkel rendelkező fiatalokat neveljünk föl, akik ismerik és tisztelik a családi és nemzeti értékeiket, de nyitottak más nemzetek, kultúrák iránt is. Az otthoni környezetben, a rokonságban történő tájékozódás, kutatómunka elementáris élménnyel gazdagíthatja a gyerekeket és a felmenőket egyaránt, a hon- és népismeret pedig megalapozza a nemzeti önismeretet, a nemzettudatot, bővíti a tanulók művelődéstörténeti ismereteit.

– Hogyan áll össze a tananyag?

– A Nemzeti alaptanterv hon- és népismereti témaköreinek kidolgozása a kerettantervben hat tematikai egységben valósul meg. A közvetlen környezetből kiinduló, koncentrikus körökben bővülő ismeretek feldolgozása képezi a rendszerezés alapelvét. A családi környezet, majd a lakóhely megismerése után a hagyományos paraszti társadalom anyagi és szellemi kultúrájának feltárását, illetve a Kárpát-medencében élő néprajzi csoportok, nemzetiségek bemutatását ismét a szülőföldhöz való visszatérés zárja le. Így a tanulók a saját környezetükhöz kapcsolva tudják összegezni a megszerzett ismereteket.

– Hogyan jelenik meg általános iskolában szabadon választható tantárgyként?

– A 1–4. évfolyamon a tanulók megismerik a természet változásához igazodó emberi tevékenységeket, az év megfelelő szakaszához kapcsolják a megismert szokásokat, ünnepeket, az életkoruknak megfelelő népköltészeti alkotásokat (egyszerű mondókákat, kiszámolókat, játékokhoz kapcsolódó gyermekdalokat) tanulnak. Egy-egy dramatikus játék bemutatása során egyszerűbb tánclépéséket alkalmaznak, emellett megismerik a helyi hagyományokat.

Az 5–8. évfolyamban a gyerekek a családjuk történetét, a hagyományos családmodell értékeit, a nagycsalád előnyeit fogalmazzák meg, összehasonlítják a jelenlegi és a száz évvel ezelőtti életmódot, bekapcsolódnak a közvetlen és tágabb környezetük természeti és társadalmi értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. Megismerik néprajzi forrásokból vett példák alapján a jeles napi, ünnepi szokásokat, valamint a társas munkák, közösségi alkalmak hagyományait.

7. és 8. osztályban már tisztában vannak lakóhelyük értékeivel, elkötelezetté válnak a megismert értékek megőrzésében, megerősödik a szülőföld iránti kötődésük. Megismerik a természetes alapanyagok felhasználását és a kézműves tevékenységeket, népi mesterségeket, tudatosul bennük, hogy a természeti erőforrásokat takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességüket figyelembe véve kell használni. Felismerik a táplálkozási rend ritmusában, ésszerű váltakozásában az egészséges táplálkozás alapjait.

– Milyen módszerekkel ragadják meg a mai gyerekek figyelmét?

– A tanítás során – a pedagógiai és néprajzi szempontok szerint kiválasztott hon- és népismereti, néprajzi forrásanyagok felhasználásával – minél több lehetőséget kell teremteni a néphagyományok élményszerű megismerésére. Törekedni kell a tanulók cselekvő és alkotó részvételére, hogy az érzékelésen, észlelésen, élményeken keresztül jussanak el az elvontabb ismeretekig, az összefüggések meglátásáig. Az oktatás állandó elemei a zenehallgatás, egy-egy tájegységet, néphagyományt bemutató film vetítése, tájházak, múzeumok látogatása.

– A hon- és népismeretnek az elmondottak alapján komoly szerepe van a személyiségfejlesztésben is.

– Ez így van, hiszen különböző pozitív attitűdök és személyiségvonások alakíthatók ki, illetve fejleszthetők, ilyen az érdeklődés, a beleélés, az aktív, kreatív részvétel, az ítéletalkotás, a nemzeti azonosságtudat kialakítása, a pozitív énkép, a szóbeli, írásbeli, képbeli kifejezőkészség fejlesztése, és a világra nyitott, harmonikus, közösségi emberré nevelés.

Saktika: egyedi, fejlesztő praktika

Itt nem a gyorsaság a lényeg, hanem az átgondoltság

Általános iskolás szinten a Polgár Judit Sakk Alapítvány a budapesti Lemhényi Dezső Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolával együttműködve dolgozta ki a saját ajánlását, Telkiben pedig a Pipacsvirág Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában építették be a sakkot a tanmenetbe Sarlós Erzsébet vezetésével. Mindkét ajánlás bekerült a kerettantervek közé, ahogy az első, gimnáziumok, középiskolák részére készült program is, amelyet Földvári-Nagy Lászlóné Lenti Katalin közoktatási és tehetséggondozási szakember (Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Morfológiai és Fiziológiai Tanszék) vezetésével, Duró Zsuzsa tehetségfejlesztési szakértő, gyermekpszichológus (MTA Szegedi Akadémiai Bizottság) és a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Fizioterápiai Tanszék együttműködésével végzett kutatás keretén belül dolgoztak ki. Velük beszélgettünk.

– Miért lett Saktika az új tantárgy elnevezése?

Lenti Katalin: – Az elnevezés nem véletlen, a Saktika tantárgyban a sakk mellett ugyanis a matematika és a logika is jelentős szerepet játszik. A matematikatanár és a sakkoktató egyszerre vannak jelen, de külön-külön is feloszthatják az órakeretet egymás között. Témakörökre lebontva készítettük el az ajánlást, amely meghatározza a kapcsolódó területeket a természettudományos tantárgyak (fizika, matematika, biológia, földrajz) felé is. Azt gondoljuk, hogy ez a tantárgy a munkamemóriát is igen erősen fejleszti. Óvodában, általános iskolában ezt már kutatták, gimnáziumban, középiskolában ez azonban még újdonság, mi vezetjük be a 9-10. évfolyamon, egyfajta hiánypótlásként. Minden középiskolának javasoljuk, de a nyelvi előkészítős, a kéttannyelvű képzésben és a tehetséggondozó intézményekben várható a legnagyobb eredmény.

– Mi a lényege a Saktikának, hogyan „működik”?

L. K.: – A matematikai fogalmak, műveletek (például sor, oszlop, helyiérték) megjelennek a sakk oktatásában, ahogy középiskolában a rövid távú, hosszú távú memóriafejlesztések, az előre gondolkodás, a stratégiaalkotás is. A sakk fejlesztő hatása kihat a matematikai készségekre, ahogy a matematikai és logikai készségek fejlődése is visszahat a sakkeredményekre. A Saktika programban az alapokról kezdjük a sakkoktatást, de a tanár differenciáltan is oktathat, tehát ha valaki már ismeri a lépéseket, azt is figyelembe veszi. Rendkívül hatékony módszer. Elképesztő hatékonysággal fejlődik a koncentrációs képesség és a finommotorika is.

Duró Zsuzsa: – A sakk számos más területen is  hihetetlen fejlődést  biztosít: jó hatással van a kreativitásra, a rugalmas gondolkodásra, a feladat iránti elkötelezettségre, erősödik a szabálytudat, az intelligencia. A sakk nevel is: kezet fogunk, nem ellenségként, hanem partnerként tekintünk egymásra. Fontos jellemfejlesztő hatása is bizonyított.

L.K.: – A sakk kitűnően alkalmas továbbá a deviáns gyerekek kezelésére is, akik gyakran tehetségesek, csak ez nem tűnik ki, mert a tanulási zavarból eredő viselkedési zavar elnyomja a magas szintű képességeket. A képességfejlesztéssel viszont megtalálhatja azt a kitörési módot, ahol a tehetsége kibontakozhat.

D. Zs.: – Tanulási zavarok mérséklésében is nagy segítség lehet a sakk. Erősíti a figyelmet, önfegyelemre, önmérsékletre tanít. A legtöbb gyerek például azonnal lépne, viszont itt nem a gyorsaság a lényeg, hanem az, hogy átgondolja a döntését. Csak egyszer foghatja meg a bábut, csak egyszer léphet!

– Miért egyedülállóak a Magyarországon bevezetendő sakk kerettantervek?

D.Zs.: – A világ számos országában (pl. Dél-Amerika, Franciaország, Dél-Afrika, Oroszország) a tanterv része a sakkoktatás. Magyarországon eddig szinte csak szakkör formájában létezett, most viszont felismerték, hogy ennek mekkora haszna van! A mi megközelítésünk azért egyedülálló, mert kizárólag képességfejlesztő eszközként tekintünk a sakkra. Ráadásul ez egy rendkívül olcsó eszköz, hiszen egy sakktábla beszerzése nem jelent túl nagy anyagi megterhelést.

– A kerettantervet választó iskolák, tanárok számára létezik valamilyen képzés?

L. k.: – A harminc órás, a minisztériummal közösen tervezett, akkreditált tanártovábbképzés már a nyáron elindul, lehet rá jelentkezni, ahogy a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karán zajló sakkedző-képzésre is. Ehhez kapcsolódóan dolgozunk a tankönyveken, illetve a továbbképzéshez kapcsolódó folyamatos internetes konzultációra is lesz lehetőség. Nagyon fontos, hogy ne csak sakkoktató, hanem pedagógus végzettségű is legyen az illető! Reméljük, hogy már az idén is sokan jelentkeznek a programra.