Az OTDK egy igazi hungarikum

Hogyan kell elképzelni a versenyek lebonyolítását segítő OTDT működését?

A tudományos diákköri mozgalomnak (TDK) nem a Tanács működése a lényeges, hanem az, hogy van valahol egy diák és egy tanár, akik elkezdenek közösen kutatni. Ez a sok kis spontán kapcsolat egy struktúrává alakul és megjelenik az Országos Tudományos Diákköri Konferencián (OTDK). Ennek a folyamatnak ad ernyőt az Országos Tudományos Diákköri Tanács.

Maga az OTDT egy nagyon demokratikusan működő szervezet, amit egy alulról jövő kezdeményezés, a TDK országos koordinálására hívtak életre 1973-ban, majd 1986-ban vált önállóvá. Jelentőségét mutatja, hogy 1995-től kezdve a mindenkori felsőoktatási törvény is nevesíti, azaz jogszabályi szinten is elismert. Jelenleg is önállóan szerveződik, önállóan választja ki a vezetőit. Az elnökség a legfőbb döntést hozó szerv. Az operatív munkát 16 szakmai bizottság végzi. Minden egyes konferenciaszekció mellett van egy szakmai bizottság. Ők képviselik a folytonosságot, a saját szakterületüket. Minden OTDK-nak van egy központi felhívása, de mind a 16 szekció elkészíti a saját szekciójára is a felhívást ugyanabban a szellemiségben, mint a központi felhívás.

Kétévente mindig más egyetem vállalja el az adott OTDK-szekció szervezését. A 2023. évi 36. OTDK szekcióinak esetében a rendező intézményekről már 2020-ban megszületett a döntés.

A következő, szám szerint a 36. OTDK tehát 2023-ban lesz. Lesznek jelentős változások, új programelemek?

Az előző, 35. OTDK-t a pandémia miatt online valósítottuk meg, a személyes találkozások elmaradtak. Éppen ezért úgy döntöttünk, hogy a következő, tehát a 36. OTDK 2023-ban személyes jelenléttel fog megvalósulni. Persze amit lehet, próbálunk áthozni az online világból is. Emellett van néhány olyan dolog, új elem, amit korábban elkezdtünk, de a pandémia miatt nem tudott igazán megvalósulni. Ilyen újdonság a középiskolások meghívása, amiről már beszéltünk, illetve minden szekcióban egy doktori hallgató/frissen végzett PhD-s megkapja a Roska Tamás előadói díjat, ami egy emlékérmet és komolyabb pénzjutalmat jelent; továbbá szeretnénk a sportot is népszerűsíteni. Szeretnénk, hogy kötődjön valamiféle testmozgás is a konferenciához, így 2019-ben például futóversenyt szerveztünk Esztergomban. Ezen cél megvalósítása érdekében 2023-ban is együttműködünk a Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetséggel (MEFS), akik az intézményi sportirodákon keresztül segítik a rendezvényt. A felsorolt három célt mindenképpen szeretnénk megvalósítani a következő országos konferencián.

A pandémia egyik velejárója volt, hogy a tanítás, illetve számos rendezvény költözött át az online világba. Milyen mértékben hatott ez az OTDK-ra?

Az OTDK páratlan években van, és a pandémia páros évben kezdődött, így volt időnk felkészülni, reagálni rá. 2020 szeptemberében született meg a döntés, hogy online konferencia lesz. Sok kritikát kapott ez a döntés, hiszen így az OTDK egyik lényegi része – a személyes találkozás – meghiúsult, cserébe viszont megrendezhetővé vált. Az online rendezés összességében jól sikerült, és olyan pozitív hozadéka is volt, amire nem is gondoltunk, például, hogy kétszer annyian voltak jelen online, mint a személyes részvétellel rendezett konferenciákon. Ez azért fontos, mert a családtagok is láthatták a fiatalok előadásait, illetve azok a diáktársak is, akik személyesen nem tudtak volna jelen lenni. A szakemberek, akadémikusok is több előadást meg tudtak nézni, sok magasan kvalifikált oktató is be tudott kapcsolódni a tagozati ülésekbe, sőt a magyar, de jelenleg külföldön dolgozó kollégák is ott tudtak lenni. Ez a konferencia szakmaiságát emelte. Voltam olyan tagozaton, ahol Új-Zélandról vagy Texasból voltak jelen zsűritagok. Ilyen szempontból az OTDK népszerűsítése nagyon sikeres volt.

Az Országos Tudományos Diákköri Tanács kiemelt célja a tehetséggondozás, a tehetségek segítése, a tehetségek intézmények közti átmenetének támogatása. Milyen jelentős programok vannak ma Magyarországon, amelyek ennek a célnak az elérését segítik?

Úgy gondolom, a felsőoktatási intézmények és az iskolák között szükség van egy párbeszédre arról, hogy miként tudjuk a köznevelési-felsőoktatási átmenetet a legsimábbá tenni, különösen a legtehetségesebb diákok számára. Erre valóban sok program van, ilyen például az OTDT saját kezdeményezése, a Tehetségútlevél, amely a középiskolás versenyek nyertesei számára ad kapcsolódási lehetőséget arra, hogy közvetlenül megjelenjenek az egyes karok TDK-vezetőinél. Kiemelkedő kezdeményezés a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból meghirdetett Új Nemzeti Kiválóság Program (ÚNKP) „Tehetséggel fel!” pályázata, amely azt segíti, hogy a középiskolás korban már kutatási ismeretekkel és eredményekkel rendelkező fiatalok az egyetemre bekerülve tudományos kutatásba foghassanak.

A Nemzeti Tehetség Program emellett évek óta támogatja a felsőoktatási intézmények TDK-műhelyeit abban, hogy fogadjanak be tehetséges középiskolásokat, akik így nagyon korán elkezdhetik tudományos életpályájukat. Többek között ennek is köszönhető, hogy az utóbbi OTDK-kon megnőtt a pályamunkával részt vevő középiskolások száma.

Az OTDK ugyanis alapvetően egyetemi, főiskolai hallgatóknak szerveződik, azonban mellettük minden konferencián megjelennek olyan tehetséges középiskolások is, akik már saját kutatási eredményekkel rendelkeznek. Ők a felsőoktatási hallgatókkal együtt, ugyanolyan feltételekkel mutatkoznak be és mérettetnek meg. Többször előfordult már, hogy középiskolás diákok helyezést értek el vagy kaptak különdíjat az OTDK-n, sőt, olyan diák is volt, aki első helyezett lett. Az OTDT továbbá a középiskolás részvétel erősítése érdekében hozta létre a Junior Pro Scientia Aranyérem kitüntetését (a Pro Scientia Aranyérem az OTDT legjelentősebb hallgatói elismerése, a Junior változat ehhez kapcsolódik), amelyet eddig összesen hét fiatal nyert el.

Fontos továbbá, hogy a köznevelésben tanuló fiataloknak megmutassuk, milyen kutatási lehetőségek vannak a felsőoktatási intézményekben. Épp ezért az OTDK-szekciók szervezői kötelesek vendégként meghívni az adott szekció résztvevői tíz százalékának megfelelő számú középiskolást. A missziónk ezzel az, hogy a diákok lássák, hogy a korban hozzájuk közel álló egyetemi, főiskolai hallgatók mikkel foglalkoznak, milyen izgalmas kutatásokat folytatnak, ezáltal is kedvet csinálva a felsőoktatásba történő bekerüléshez és a tudományos kutatáshoz.

A TDK-mozgalomnak további kiemelkedő programja a TDK Határok Nélkül. Ez a határon túli magyar vonatkozású felsőoktatási intézményeket érinti elsősorban, de rendszerint középiskolások is érkeznek a rendezvényre.

Az OTDT elnökeként, egyetemi tanárként komplex rálátása van a felsőoktatásra és a köznevelésre. Milyen értékeket tud nyújtani egy diáknak az OTDK-n való részvétel, hogyan befolyásolhatja ez a jövőjét?

A legfontosabb érték a kíváncsiság. Az OTDK-n való részvétel már felkeltheti a fiatalok kíváncsiságát. És aki kíváncsi, az már jobban utánajár a dolgoknak. Ez egy előrehozott tapasztalatszerzési lehetőség, egy motiváció, egy kutatómunka. És azok, akik jól érzik magukat a kutatói pályán, azok ezáltal kapnak megerősítést, hogy igenis nekik erre a pályára kell lépniük.

Ami mindig vitás kérdés, hogy a magyar felsőoktatás hol áll a nemzetközi rangsorban, és hogy a legtehetségesebb diákoknak mennyire érdemes itthon egyetemre járni, vagy rögtön külföldön érdemes folytatniuk a tanulmányaikat? Azt gondolom, hogy azokra az egyetemekre, ahol van jól működő tudományos diákköri tevékenység, oda igenis érdemes menni. Ha valaki elmegy a világ legjobb egyetemére, ő akkor ott csak egy átlagos diák lesz. Aki viszont a magyar oktatásban egy olyan műhely tagja lesz, amelyik abszolút a világszínvonalat hozza, akkor ő ott ugyanott vagy még magasabb szinten fog tudni tanulni. Látni kell, hogy Magyarországon nem egy és nem kettő világszínvonalon működő kutatóhely van. És az OTDK attól hungarikum, hogy ez a fajta természetes tanár-diák együttműködés szerkezetileg be van építve a magyar felsőoktatásba. A magyar felsőoktatási törvény olyannyira elismeri a tehetséggondozást, hogy egy egyetemi kar nem lehet egyetemi kar, hogyha ott nem folyik TDK-s műhelymunka. Ha nem lenne a TDK, a magyar felsőoktatás sokkal sérülékenyebb lenne.

Ha egy diák részt vesz a konferencián, milyen kihívásokkal kell szembenéznie? Melyek azok a pontok, amelyek próbára teszik az elszántságát?

A legnagyobb kihívás talán egy gimnazistának, technikumból érkező diáknak, hogy váratlanul olyan dolgokat kell látnia, hallania, amelyek nem szerepeltek a tananyagban. Ettől nem szabad kétségbeesni. Meg kell próbálnia alkalmazkodni az adott helyzethez, valamint az is fontos, hogy tudjon visszakérdezni. Ezért van az, hogy a konferenciára érkező középiskolásokat a konferencia elején körbevezetik, majd az előadások után a hallottakat kiértékelik. Ezek azok a pontok, amelyek próbára teszik az elszántságát. Látja az előadókat és felmerül benne a kérdés, hogy vajon én is képes lennék rá?

Az egyetemisták vonatkozásában pedig, akik előadóként vannak jelen, kihívást jelent, hogy bemutassák előadásukat, gondolataikat, tapasztalataikat. Erre sem a középiskola, sem az egyetem nem készíti fel a diákokat. Meg kell mutatniuk az eredményeiket a társaiknak, a tanároknak, és utána még meg kell védeniük a dolgozatukat, hiszen kérdéseket tesznek fel nekik. Tehát a szakmai párbeszédet meg kell tanulniuk kezelni. Számukra talán ez a legnagyobb kihívás. Az OTDT elsődleges feladata pedig, hogy megteremtse azokat a feltételeket, amelyek mindezt elősegítik: a felsőoktatási hallgatók tudományos eredményeinek bemutatását és arra a minőségi szakmai visszajelzéseket, amelyek támogatják a további kutatómunkát és előrehaladást, valamint a középiskolások tudományos élet iránti kíváncsiságának felkeltését.