Olvasási idő:
8 percAuthor
Az önkéntesség egy életforma
Az AFS a világ egyik legnagyobb, legrégebbi, önkéntes alapon működő, kormányoktól és vallásoktól független diákcsere-szervezete. Nemzetközi elismerés övezi, 1989-ben az Egyesült Nemzetek Szervezetétől elnyerte a Special Mention kitüntetést, a világ fiataljaiért végzett munka elismeréseképpen. Minden AFS tevékenység alapja az emberi méltóság, a különbözőségek tiszteletben tartása, harmóniára való törekvés másokkal, együttérzés és tolerancia. Az AFS tevékenységét az UNESCO is elismeri. Bangáné Jarecsni Rita az AFS Magyarország Nemzetközi Csereprogram Alapítvány nemzeti igazgatója.
„Világpolgárnak ma azt a személyt tekintjük, aki mentes mindenféle előítélettől és intoleranciától. Ez a személy úgy tekint az eltérésekre, mint az élőlények hasznos és természetes tulajdonságaira. Fontos emlékezni arra, hogy az ember nem világpolgárnak születik, az emberből később lesz világpolgár.”
(dr. Oscar Roches Arias, Costa Rica-i Nobel-békedíjas)
Mit jelent az AFS rövidítés? Hogyan kapcsolódott be hazánk a nemzetközi diákcsere-szervezet munkájába?
Az AFS rövidítés az Americal Field Service, vagyis Amerikai Harctéri Szolgálat elnevezésből származik, ami a szervezet alapításának a körülményeire utal. Az AFS-t az első világháború idején, a francia frontokon önkéntes mentőautó-sofőrként segítő amerikai fiatalok alapították. A polgári önkéntesekből álló csapat a második világháború frontjain is aktív volt, majd a béke beköszöntével tagjai úgy döntöttek, megpróbálják közelebb hozni egymáshoz a különböző nemzetek fiataljait. Hittek abban, ha sokan megértik és elfogadják a világ kultúráinak sokszínűségét, talán a háborúkat is könnyebb lesz elkerülni. 1947-ben ötvenegy résztvevővel kezdték el a diákcseréket, amellyel napjainkig több mint négyszázezer középiskolás és fiatal felnőtt számára teremtettek lehetőséget néhány hónapos vagy egyéves külföldi tanulmányútra. Az önkéntes mozgalom nemzetközi szervezetté nőtte ki magát, ma már több mint 80 országban működik. Magyarországon 1990-ben alakult meg az AFS. Az alapítvány 23 éves fennállása alatt több mint 1500 magyar gyerek vett részt a csereprogramban külföldön, és hasonló számban érkeztek hazánkba külföldi cserediákok.
Hány országgal áll kapcsolatban a magyar AFS?
Évente 40 különböző országba vannak rendszeresen kiutazóink. Mivel az interkulturális tanulás részeként a program legnagyobb nyeresége a biztos nyelvtudás, ezért nem meglepő módon az angol és német nyelvterületek a legnépszerűbbek. A kiutazók egynegyede az Amerikai Egyesült Államokban vagy Németországban tölti a csereprogramját. Egyre nagyobb az érdeklődés a skandináv (pl. Dánia, Finnország, Norvégia) és az ázsiai országok (Japán, Kína, Hong-Kong, Malajzia) iránt. Évente mintegy 80-90 gyerek vág neki a nagyvilágnak, hogy aztán sok élménnyel és hasznos tudással értékesebben térjen haza az egy tanév elteltével.
KÜLFÖLDI DIÁK FOGADÁSA
Lehetőség van külföldi diák fogadására is, amit a fogadócsaládok anyagi ellenszolgáltatás nélkül vállalnak. Ez egy általános AFS alapelv, ami mögött az a megfontolás áll, hogy a program célját jobban szolgálja, ha a család nem az anyagiak miatt, hanem érdeklődésből és szeretetből fogadja be a diákot otthonába. Ebben rejlik az AFS és más diákcsere-szervezetek közti legfőbb különbség. A fogadócsalád megjelölheti jelentkezéskor az általa várt diák országát is. Szerencsés, ha a családban hasonló korú gyerek, vagy gyerekek vannak. A külföldi diákok hazánkban is középiskolába járnak, a fogadócsaládok segítik ismerkedésüket lakóhelyükkel, a nyelvvel, hazánk kultúrájával, szokásainkkal. Nagymértékben rajtuk múlik, hogy a más országokból érkező diákok jól érezzék magukat. A kiutazás és a fogadás nem feltétele egymásnak.
ÖNKÉNTESSÉG
Az önkéntesség egy életforma. Nyitottság más emberek és kultúrák iránt. Az AFS önkéntesei hisznek egy békésebb világ megteremtésében. Munkájuk során szoros barátságot kötnek külföldi és hazai diákokkal, önkéntesekkel, folyamatosan tanulnak magukról, másokról, más kultúrákról és a világról.
A szervezet változatos lehetőségeket kínál önkéntesei számára: az AFS-en belüli „klasszikus” feladatokon kívül lehetőség nyílik például önkéntes cserékre, saját szervezésű tréningeken való részvételre vagy azok megtartására.
Mi az egy tanéves középiskolás diákcserék célja?
A program fő célja, hogy a diákok egy tanév alatt megismerjék a különböző nemzeteket, kultúrákat, és aktívan fejlesszék nyelvtudásukat. A résztvevő diákok fogadócsaládoknál laknak, és ugyanúgy középiskolába járnak, mint itthon. Be kell illeszkedniük fogadócsaládjukba, alkalmazkodniuk kell annak életviteléhez. Felelősséget kell vállalniuk magukért és tetteikért, ezért magabiztosabbá, önállóbbá válnak. Más kultúrák megismerése mellett önismeretük is nő. AFS-évük alatt sokat fejlődik kreativitásuk, kritikus gondolkodásuk. Tehát az AFS-év nem csak a diákok magas szintű, biztos nyelvtudását eredményezi, hanem a non-formális tanulás révén egy újfajta szemlélet kialakulását is.
A tanév sikere érdekében mind a kiutazó, mind a hozzánk érkező diákok részletes bemutatkozó anyagot állítanak össze magukról, hiszen jó elhelyezésükhöz ismerni kell szokásaikat, életmódjukat. Csak így lehetséges, hogy úgy gondoljanak vissza AFS-évükre: „Ez volt életem legszebb éve”!
NEMZETKÖZI ELISMERÉS
Első magyarként kapott rangos nemzetközi kitüntetést a székesfehérvári önkéntes, Rosta Károly
„Az AFS Magyarország egy fiatal szervezet, de az elmúlt években lenyűgöző mértékben fejlődött az eredmények, az önkéntesek és a csereprogramok számát tekintve. Az 1947-ben alapított AFS történetében először vehette át magyar önkéntes ezt a kimagasló erkölcsi megbecsülést jelentő díjat.” – hangsúlyozta dr. Vincenzo Morlini, az AFS International elnök-vezérigazgatója, amikor október 5-én, az AFS önkéntestalálkozóján és nagygyűlésén átadta Rosta Károly székesfehérvári önkéntesnek a nemzetközi elismerést jelentő Galatti-díjat. (Steve Galatti az AFS történetének kezdetén a mentősofőrök egyike volt. Ma az AFS a Vöröskereszt után a második legnagyobb önkéntes szervezet a világon.)
Mit értenek önkéntességen, kik és milyen tevékenységgel lehetnek önkéntesek a szervezetben?
Az AFS nonprofit, önkéntes szervezet. Minden országban egy nemzeti iroda segítségével irányítja működését, de a munka nagy részét az önkéntesek végzik. Ők azok, akik kiválasztják, felkészítik a diákokat és a fogadócsaládokat, akik meglátogatják mind a kiutazó diákok, mind a fogadócsaládok otthonát, és akik az egy év alatt folyamatos kapcsolatot tartanak velük. A diákokat segítik az iskolai és a családi beilleszkedésben, az esetleges problémák megoldásában, a fogadócsaládokat pedig felmerülő kérdéseik megválaszolásában. A kiváló minőség megtartása érdekében a nemzeti irodák folyamatosan építik és fejlesztik saját országuk önkéntes hálózatát.
A csereprogramba bárki (tanár, diák, szülő, iskola) bekapcsolódhat az AFS irodán keresztül. Fiatal önkénteseink sokat tanulhatnak az EFIL (European Federation for Intercultural Learning/ Európai Föderáció az Interkulturális Tanulásért) által kínált továbbképzéseken is.
Milyen az AFS Magyarország nemzetközi megítélése? Mennyire népszerű az országunk nemzetközi viszonylatban?
A nemzetközi hálózatban jó megítélésnek örvendünk. Az AFS New York-i központja minden évben méri a partnerországok minőségét a cserediákok, a fogadó családok és az iskolák, valamint a küldő szülők körében végzett kérdőíves felméréssel. 2011-ben az AFS Magyarország a hálózat 80 országából a 2. legjobb minőségű partner volt, amire mindannyian nagyon büszkék vagyunk.
Évente mintegy 100 diák választja Magyarországot csereprogramja helyszíneként. Főleg thai, török, japán, német és olasz diákok jönnek hozzánk tanulni.
