Az Oktatási Hivatal támogató szerepe évről évre nő

2022 szeptemberétől az Oktatási Hivatal köznevelési elnökhelyettese. Mennyiben eltérő az új munkaköre a korábbitól? Mely területekkel foglalkozik az elnökhelyettesség?

2002-ben kezdtem el dolgozni az Oktatási Hivatal jogelődjénél, az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontnál (OKÉV), ahol eleinte az érettségi vizsgák ügymenetével foglalkoztam. 2011-ben Budapesten a tanügyigazgatási és nyilvántartási szakterülettel ismerkedtem meg. Mindebből pedig kitűnik, hogy az elmúlt húsz év alatt az Oktatási Hivatal által végzett feladatokat már jól átláthatóan megismertem és elsajátítottam. Nagyjából 2020-ra datálom azt, amikor az Oktatási Hivatal feladatkataszterét tekintve nagy változások következtek be; most már elmondható, hogy a köznevelési területet vizsgálva az OH a kisgyermekkori neveléstől – az óvodáztatástól – kezdve a középfokú oktatás végéig mindenütt nagyon tevékenyen kiveszi a részét a feladatokból.

Az elmúlt évtizedekben kialakítottuk azt a fajta hozzáállást a Hivatal részéről, hogy egyfajta támogató funkciót lássunk el, illetve ekképp is tudjunk funkcionálni. Az Oktatási Hivatal közel áll az oktatáspolitikához és a minisztériumi elvárásokhoz, mégis törekszünk arra, hogy az intézményekkel, a pedagógusokkal, illetve a tanulókkal és szülőkkel olyasfajta viszonyt alakítsunk ki, amelyben a partnerek azt láthatják, hogy az OH minden olyan támogatást megad nekik, mely által eredményesen és sikeresen tudnak a különböző oktatási szinteken átjutni.

2022 szeptemberében azért vállaltam el az elnökhelyettesi munkakört, mert már jól ismertem a vezetőket és a többi kollégát, illetve a köznevelési területnek az összes munkatársát, egyúttal fontos kihívás számomra, hogy ebben az időszakban a köznevelést érintően komoly változások történnek. Egyrészről a köznevelés fontos feladata az országos mérések digitalizációja, amely az elmúlt évben történt meg. Az OH-ban a mérésmetodikai módszerek nem fognak változni, azonban nagyon fontos célunk az, hogy az intézményeket ne terheljük túl a mérési időszakokkal. Ezért először is a 6., 8., 10. évfolyamokon a megszokott matematika és szövegértés digitális platformra költözött; emellett megjelent egy további mérésterület is, amivel már régóta készültünk: a természettudományos mérési terület. Tehát a 2022-es mérések után az idei évben még a megszokott tanulói, feladatellátási helyi, intézményi, fenntartói jelentések készülnek el, azonban 2023-tól már úgynevezett gyorsjelentések is készülnek, amelyekkel gyorsabban kapnak visszajelzést a tanulók, szülők, pedagógusok a tanulók által elért mérési eredményekről.

A minisztérium szándéka az volt, hogy az országos mérések spektrumát bővítsük ki: egyrészt terv volt, hogy minél több évfolyamon találkozhassanak a digitális méréssel a tanulók, másrészt a digitális mérések körét is bővítsük a következő években. Így a 2022/2023-as tanévben már több évfolyamon történnek digitális mérések, melyeknek platformja a www.tehetsegkapu.hu portál.

Januárban lezajlottak a középiskolai felvételik. Hányan írtak középiskolai felvételi vizsgát? Zökkenőmentesen sikerült megszervezni a felvételiket?

Az Oktatási Hivatal számára mindig kihívás, hogy az országosan egységes elvek alapján lebonyolított eljárásban a középfokú írásbeli vizsga miként tud teljesíteni, mert számunkra az a legfontosabb, hogy minden évben objektíven tudjunk egy olyan eszközt biztosítani a felvételiztető intézmények számára, amely alkalmas arra, hogy megmutassa, hogy a felvételizni kívánó gyermekek között milyen tudásbeli különbségek vannak. A 2023-as központi írásbeli eredményei szerencsés módon ismét nem különböznek szignifikánsan az egyes területeken az előző évekhez képest, nagyjából ugyanazon átlagpontszámok születtek. A központi írásbelit írók száma is megközelítőleg annyi, mint korábban volt: 56 ezren írtak központi írásbeli vizsgát a 9. évfolyamra, 9 ezren a hatéves képzésre jelentkezők, a nyolc évfolyamosra jelentkezők pedig 6 ezren voltak. Az írásbeli vizsgaeredmények ismeretében február 22-ig kell beadni a jelentkezést a középfokú intézményekbe, és ahol szóbeli vizsgát is előírtak, ott február 27. és március 14. között kell szóbeli vizsgát is tenni.

2020-ban új Nemzeti alaptanterv (Nat) lépett életbe, amihez 2024-től új érettségi vizsgakövetelmények illeszkednek. Milyen változások várhatók?

Az új vizsgakövetelmények tényleges életbelépése előtt 2023 őszén lehet utoljára vizsgázni a korábbi érettségi vizsgakövetelmények szerint. 2024 tavaszától már csak az új vizsgakövetelmények alapján lehet vizsgát tenni, amelyek az új Nat-hoz igazodó követelmények. Ez alól kivételt képez az ágazati, ágazaton belüli specializációs vizsgatárgyak köre, amelyekből még 2024 őszén is lehet a régi követelmények szerint vizsgázni. Ami érdekesség – és alapos tájékozódást kíván a pedagógusoktól és a tanulóktól –, az az, hogy vannak olyan diákok, akik előrehozott érettségit tesznek bizonyos tantárgyakból. Ez a lehetőség korábban is létezett, és az új vizsgakövetelményekre is igaz. A tavalyi évben már voltak olyanok, akik előrehozott érettségi vizsgát tettek egyes vizsgatárgyakból 2022 tavaszán, és bizonyára lesznek majd olyanok is, akik 2023-ban fognak előrehozott érettségit tenni ezekből a tantárgyakból. Akik a Nat felmenő rendszerében kezdték meg tanulmányaikat, az új vizsgakövetelmények szerint tehettek és tehetnek majd érettségi vizsgát. Ezért azoknak is, akiknek idén tavasszal vagy ősszel nem sikerül az érettségi vizsgája – nem előrehozottan –, már az új vizsgakövetelmények szerint kell majd újra vizsgázniuk. Szeretném kiemelni, hogy az Oktatási Hivatal részéről az érettségiken vizsgáztató pedagógusok számára már elindultak felkészítő továbbképzések, ahol az új követelményekkel is megismerkedhetnek.

Milyen feladatot látnak el a Pedagógiai Oktatási Központok (POK)? Miként változott a tevékenységi körük az elmúlt évek során?

Sokáig a Dél-alföldi Regionális Igazgatóságon dolgoztam, ezért komoly elköteleződésem van abban, hogy vigyük közelebb az oktatásirányítást az intézményekhez, szülőkhöz és tanulókhoz, ezzel sokkal hamarabb érjenek el hozzájuk azok a hiteles információk, amelyekre szükségük van. 2015-ben jöttek létre a Pedagó­giai Oktatási Központjaink; alapvetően 2011-ben szűntek meg az Oktatási Hivatal Regionális Igazgatóságai, ekkortájt csak Budapesten működtünk, viszont a POK-ok létrehozása sok mindent megváltoztatott. Az Oktatási Központok létrehozásának elsődleges célja az volt, hogy különféle pedagógiai szakmai szolgáltatásokkal segítsék az intézmények és a pedagógusok szakmai fejlődését.

Alapvetően a pedagógusok, intézményvezetők munkájának szaktanácsadókkal való támogatása, pedagógus-továbbképzések szervezése a cél, illetve pedagógiai tájékoztatók (pedagógiai őszi és tavaszi napok) szervezése, ahol a 15 helyszínen lévő POK-okban találkozhatnak szakmai konferenciákon a pedagógusok. A legfontosabb feladata a POK-oknak mégis az, hogy magas színvonalú és országosan egységes pedagógiai szakmai szolgáltatást nyújtsanak, a pedagógiai szakmában dolgozók között zajló diskurzust revitalizálják. Ezenkívül minden évben az intézmények részéről felmerülő igényeket is felmérik a POK-ok, s velük együtt az Oktatási Hivatal. Országosan évente közel 30 ezer igénykérelem érkezik be hozzánk, amiket – nyilván területi elvek alapján – a Pedagógiai Oktatási Központok kiszolgálnak; például egyeztetnek az intézményekkel, hogy hol volna szükség pedagógus-továbbképzésre.

Fontos kiemelnem, hogy 14 POK szerveződik területi alapon, de a 15. POK egy nemzetiségi központ, amely Budapesten működik országos illetékességgel a nemzetiségi feladatellátás támogatására. A korábbi Regionális Igazgatósági elvek alapján rajzolódik ki a POK-ok hálózata (Szeged, Békéscsaba, Debrecen, Nyíregyháza, Miskolc, Eger, Salgótarján, Győr, Veszprém, Kaposvár, Pécs, Zalaegerszeg). Tehát vannak olyan Központok, amelyek két vármegyére látnak el feladatokat. Lényeges, hogy nem minden esetben csak a pedagógus- vagy intézményszám befolyásolta az adott POK létrehozását, hanem szempont volt az is, hogy az adott vármegye, város vagy település milyen pedagógiai intézeti múlttal rendelkezett.

Intézményi szinten olyanfajta hálózatos működéssel egészültek ki a POK-ok az elmúlt időszakban, mely szerint azokat az intézményeket, ahol az intézményvezető és a nevelőtestület elkötelezett abban, hogy a náluk meglévő jó gyakorlatokat akár más intézményeknek is bemutassák, az Oktatási Hivatal egy bázisintézményi hálózatot épített ki, amelybe pályázat útján lehet bekapcsolódni. Akik elnyerik ezt a címet, azok nyílt napokat tartanak, konferenciákat szerveznek, vendégeket hívnak meg iskolájukba, és természetesen folyamatosan együttműködnek a POK-okkal, valamint várják azokat a kollégákat, pedagógusokat, akik szeretnék megismerni a náluk folyó jó gyakorlatokat. A következő időszakban az OH célja az is, hogy ne csupán az adott POK területén tudjuk ezt a disszeminációt megtenni, hanem országos szintre bővítsük. Ennek pedig egyik legfontosabb eszköze a digitális platformok nyújtotta lehetőségek tárháza, ami nagy segítséget nyújt a megvalósításban.

A különböző szakmai szolgáltatások mellett az Oktatási Központok sok fontos OH-s feladatba bekapcsolódtak, hiszen területileg ők közelebb vannak az intézményekhez. Ilyen például, hogy részt vesznek a nemzetközi mérések vagy az országos középiskolai versenyek lebonyolításában, különféle tanulmányi versenyek szervezésében, amelyek helyi és országos versenyeket is jelentenek. Ugyanakkor elengedhetetlen szerepük van a pedagógusminősítések rendszerében is, hiszen egy-egy eljárásban 10 ezer fölötti minősülő kolléga vesz részt, ennek jól működtetéséhez pedig szükséges egy komolyabb ügyintézői apparátus. A pedagógiai szakmai ellenőrzések tekintetében a tanfelügyeleti rendszer működtetésébe is bekapcsolódtak, illetve 2020-tól olyan hatósági eljárásokban is részt vesznek, mint például a tankötelezettség halasztásának elbírálása. Emellett fontos szerepük van még az egyéni munkarend engedélyezésének tárgyában is – melyben alapvetően az OH dönt –, mivel ennek engedélyezésébe ez a szervezeti egység is szervesen bekapcsolódott.

Milyen tervekkel néz a 2023-as év elé?

Amely területeket konszolidálni tudtunk az elmúlt években, azokat továbbra is támogatni és segíteni szeretnénk. Ilyen például a tankötelezettség, az egyéni munkarend és az óvoda- és tanköteles nyilvántartás – ami szintén 2020 óta feladata az Oktatási Hivatalnak – feladatköreinek működtetése.

A korábbi európai uniós projekteket követően – TÁMOP és EFOP – szeretnénk részt venni több tervben lévő projektben, amelyek egyelőre a tervezési szakaszban vannak, de természetesen az OH a következő európai uniós támogatási időszakban is szeretne tevékenyen részt venni és bekapcsolódni a köznevelési rendszert támogató projektekbe.