Az Oktatási Hivatal célja a tanulási-tanítási folyamatot segítő, jól használható taneszközök fejlesztése

Melyek az Oktatási Hivatal legfőbb szakmai célkitűzései? Hogyan függenek össze ezek az Ön munkakörével?

Az Oktatási Hivatal egyszerre van jelen a köz- és felsőoktatási intézmények életében, a tanulók továbbtanulásánál, a hallgatók tanulmányaiban, illetve a nyelvvizsgázók vagy a pedagógiai továbbképzéseken részt vevő tanárok ügyeinek intézésénél és a köznevelési tankönyvek fejlesztésénél – így elmondható, hogy működésével a Hivatal a hazai oktatás és képzés területeit hatékonyan fogja össze.

A Hivatal feladatkörébe tartozik a papíralapú és digitális tankönyvek fejlesztése, tankönyvjegyzékre vételének megszervezése és a Nemzeti Köznevelési Portálon (NKP) történő publikálása is annak érdekében, hogy a tanulók és a pedagógusok széles körben és szabadon használhassák ezeket a tanítás-tanulás folyamatához. Az általam irányított elnökhelyettességen munkatársaimmal ezen utóbbi feladatokat végezzük. Ezen kívül hozzánk tartozik még az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum is.

Hogyan néz ki a tankönyvkiadás elnökhelyettesi szemmel? Melyek a napi kihívások ebben a munkakörben?

Elsődleges célunk, hogy a tanulók, a pedagógusok számára jól használható, a tanulási-tanítási folyamatot segítő, érthető taneszközöket fejlesszünk. A tartalomfejlesztést egyértelműen meghatározza a mindenkori Nemzeti alaptanterv (Nat) és a kerettantervek, amiken belül tudunk mi is mozogni. Feladatunk a szerzői, lektori, grafikusi szakemberek felkérése, a folyamat menedzselése egészen az akkreditációs eljárás végéig, a tankönyvek tankönyvjegyzékre és tankönyvkatalógusra kerüléséig. Külön feladatunk a nyomtatott tananyagok mellett a digitális fejlesztés, okostankönyvek, digitális kiegészítők fejlesztése. A Nemzeti Köznevelési Portál az okostankönyvek mellett számos filmet, animációt, feladatot tartalmaz. Ezek saját fejlesztése, felkutatása vagy a hozzánk érkező ajánlatok befogadása is kiemelt szakmai feladat. Az eddigieken kívül a köznevelés „tartalmi” támogatásának több pontján jelen vagyunk, mint például tanmenetek vagy a témahetek tartalmi anyagainak biztosításával. Az oktatásügy különböző területein 25 éve dolgozom vezetőként, így azt látom, hogy vannak állandó kihívások, mint például az előre nem tervezhető feladatok vagy a munkatársak élethelyzetéből adódó problémái.

Kikkel van napi kapcsolatban a tankönyvfejlesztés területén?

Kiterjedt kapcsolatrendszerünk van a Hivatalon belül és azon kívül is. A Hivatal különböző szakmai főosztályaival – humán, jogi, gazdasági és projektterületével – napi kapcsolatban vagyunk. Ugyancsak napi kapcsolatunk van a Belügyminisztérium illetékes munkatársaival és a Könyvtárellátó (KELLO) kollégáival. Jelentős az együttműködésünk ugyanakkor számos szakmai szervezettel is – mint például az Országgyűlési Múzeummal, a Hadtörténeti Múzeummal, a Nemzeti Emlékezet Bizottságával vagy a Nemzeti Filmintézettel –, akik segítségével magasabb szintre tudjuk emelni a feladatok ellátását.

Melyek a sarkalatos mérföldkövek a tankönyvfejlesztés és -kiadás során?

Kiemelkedő mérföldkő volt az ingyenes tankönyvek biztosítása valamennyi tanuló számára, valamint az állami tankönyvellátás megteremtése, kezdetben az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, majd az Oktatási Hivatal és a KELLO bevonásával. Nagyon jelentős fejlesztés volt még a Nemzeti Köznevelési Portál megalkotása. Az elmúlt időszak mérföldköveit pedig a Nemzeti alaptanterv alapján felmenő rendszerben a tankönyvek átdolgozása jelentette.

Miként változtak a tankönyvi átdolgozások az elmúlt években? Milyen tervekkel néznek a jövőbe?

Ahogy már említettem, a tankönyvi átdolgozásokat a Nemzeti alaptanterv módosítása határozta meg. A közismereti taneszközök esetében a Hivatal két tankönyvsorozattal rendelkezik. Az „A” sorozat a korábbi, OFI fejlesztésű újgenerációs tankönyvek átdolgozásából született. A „B” sorozat pedig a korábbi nem állami kiadók tankönyveinek átdolgozása, vagy új könyvek fejlesztése során alakult ki, az új tantárgyakhoz pedig teljesen új tankönyveket készítettünk. Jelentős kínálati bővítés, fejlesztés történt a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók számára készített taneszközök és a nemzetiségi nyelven tanulók számára is. Az okostankönyvi portfóliónk az „A” sorozatú tankönyvek digitalizált változatát jelenti. A jövőben a nyomtatott kiadványok esetén néhány olyan – inkább speciális jellegű – kiadvány átdolgozására kerülhet sor, melyek eddig nem fértek bele a terveinkbe. A jövőben a Nemzeti Köznevelési Portál és az okostankönyvek fejlesztését tervezzük elsődlegesen, beleértve ebbe újabb könyvek „okosítását”, s a portálon minél több, a köznevelésben használható tartalom elhelyezését.

Mennyiben segíti a pedagógusok munkáját az okostankönyvi konstrukció? Mi a különbség a papíralapú, hagyományos tankönyvekhez képest?

Az okostankönyvek a tanórákat sokkal élményszerűbbé, a feldolgozást pedig interaktívabbá teszik; a papíralapú tankönyveknél „magasabb szintű szolgáltatást” nyújtanak, hiszen a tanár sok hasznos kiegészítővel tud dolgozni, miközben akár a hagyományos tankönyvet is használja tanórán. Abban az esetben, ha a tanulóknak önállóan kell feladatokat megoldaniuk – például a tanár önállóan megoldandó feladatokat jelöl ki számukra –, akkor is sokkal kötetlenebbé teszi a foglalkozást, amelyek több előnyt mutatnak a papíralapú tankönyvek használatával szemben. De a két tankönyvi struktúrát nem állítanám szembe, hiszen természetesen mindkettőnek megvan az előnye; a kettőt pedig együtt is jól fel lehet használni.

Milyen szakmai projektek zárultak le a múlt évben? Vannak új projektötletek?

Ha projektlogikában nézzük, akkor az EFOP-3.2.2-VEKOP-15-2016-00001 A köznevelés tartalmi szabályozóinak megfelelő tankönyvek, taneszközök fejlesztése és digitális tartalomfejlesztés című projekt jelenleg is segíti munkánkat. Örülnénk, ha ez meghosszabbodna, és segítségével a 2023. év végéig több okostankönyvi fejlesztést valósíthatnánk meg. Az Oktatási Hivatal a Nemzeti Köznevelési Portál mellett a Csodaszarvas és a Jeles napok online felületeivel is segíti az iskolák, a pedagógusok tanításszervezési, tanítási munkáját. Fontosnak tartjuk e három felülettel a szinergia megteremtését.

2022 szeptemberétől megváltozott a pedagógusképzés. Ön hogyan látja, jó irányt hozott a struktúraváltoztatás?

Amennyiben a hallgatók az elméleti ismeretek mellett jelentős és hasznos gyakorlati képzést is kapnak, akkor igen. Fontosnak tartom továbbá, hogy kapjanak felkészítést a köznevelés, a szakképzés rendszeréről, hogy lássák és értsék a folyamatokat. Ugyanígy lényeges, hogy találkozzanak a szabályozási eszközökkel, különösen a tartalomszabályozással, a Nemzeti alaptantervvel, de találkozzanak a különböző korosztályú tanulók problémáival is, foglalkozzanak a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal.

Már korábban is hangoztatta, hogy kifejezetten fontosnak tartja a módszertani képzéseket. Mit gondol, jelenleg milyen fontos változtatások kellenének, hogy valóban hatékony módszertannal találkozhassanak a pedagógusok?

Először is nagyon fontos a pedagógusok tájékoztatása, a változások, az újdonságok megismertetése velük. A Hivatal Pedagógiai Oktatási Központjai szervezésében az elmúlt évben a mi szakterületünk közel 170 előadást tartott különböző témákban a tartalomfejlesztésről, a megújult tankönyvekről, a portálról. Azt tapasztaltuk – például a portál esetében különösen –, hogy a kezdeti idegenkedés, az „ez úgysem jó” hozzáállás hamar megváltozott, amint ismereteket szereztek. Mi magunk a tananyagaink használatához ezen találkozások alkalmával próbálunk javaslatokat adni, de igazán az lenne hatékony, ha pedagógiai, tantárgyi műhelyek alakulnának ki a szerzők, szaktanácsadók, pedagógusok bevonásával. Ennek feltétele hazánkban a szaktanácsadói hálózat működtetésével adott. Nagyon fontos továbbá, hogy az intézményi szakmai munkaközösségek valós szakmai problémákra, pedagógiai kihívásokra közösen keressenek válaszokat. A tudás, a tapasztalat a tantestületekben megvan, a saját problémájukat ők ismerik a legjobban, együttműködéssel vélhetően megoldásokat is tudnak találni. Nagyon sok kiváló példával, újítással lehet ma találkozni, amiért elismerés illeti a pedagógusokat.

Vannak jelenleg olyan módszertani könyvek, amelyek a tanároknak készülnek? Van erre érdeklődés a pedagógusok részéről?

Szerintem minden pedagógus arra törekszik, hogy a tanulói eredményesek legyenek, fejlődjenek, és közben, ha lehet, ezt élményszerűen tegyék, ahogyan ez manapság gyakran elhangzik. Így nyilván nagy az érdeklődés mindenféle lehetőség és támogatás iránt. Talán nem is annyira a vaskos könyveket keresik a tanárok, hanem rövid, érthető leírásokat, esettanulmányokat, akár kész programokat, amiket beépíthetnek a helyi gyakorlatba.

Az elnökhelyettesség alá tartozik lapunk, az Új Köznevelés is. Hogyan látja, miként kapcsolódik az Oktatási Hivatal munkájához a folyóirat?

A nagy múltra visszatekintő lapot az Oktatási Hivatal havi rendszerességgel továbbra is kiadja, amelyet az olvasók a Hivatal saját felületén keresztül érnek el. Az elnökhelyettesség részeként egy kiváló szerkesztőség dolgozik a lap mindenkori megjelenésén, a választott témák pedig – ugyan egy havilap esetében ez nem olyan könnyű – mindig kapcsolódnak olyan aktuális eseményekhez, amelyek a pedagógia területén zajlanak. A lapszámok rendszeresen beszámolnak aktuális pedagógiai-köznevelési konferenciákról, továbbá olyan pedagógiai értékekről és eredményekről, amelyeknek a médiában másutt gyakran nincs terük. De az aktualitásokon kívül a szerkesztőség mindig megragad különböző szakmai témákat, amelyeket nagyon sok fókuszból és szakszerűen jár körbe.

Mi a három legfontosabb terve idén, illetve milyen tervei vannak az elkövetkezendő évekre?

Ha ezek szakmai terveket jelentenek, akkor szeretném, ha biztonsággal, eredményesen befejeznénk a módosított Nemzeti alaptantervhez készülő könyveket, továbbá számos további okostankönyvet fejleszthetnénk a portálra, illetve minél több pedagógusnak tarthatnánk képzést a tartalomfejlesztésről. A hosszabb távot tekintve az oktatásügyben eddig eltöltött 34 év után továbbra is ezt a területet szeretném szolgálni.