Az iskola is vizsgázik

„Rögtön átéreztem a Fazekas szellemiségét”

Lénárd Kristóf, Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium

„Nyolcadikosként három gimnázium négy tagozatára adtam be a jelentkezésemet. Első helyen a Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium természettudományi tagozatára, második helyen a társadalomtudományi tagozatára, utána a Berzsenyi Dániel Gimnázium fizika tagozatára és a Babits Mihály Gimnázium emelt szintű matematika tagozatára. A központi írásbelit a Fazekasban írtam meg” – mondta el Kristóf.

Amikor az írásbelire ment, nagy hatást tett rá az iskola monumentális épülete. Most is emlékszik az érzésre, ami hatalmába kerítette, amikor arra gondolt, hogy az ország kiváló elméi tanultak itt egykor, és hogy a mostani diákoknak is megvan rá az esélyük, hogy elérjék céljaikat, ha dolgoznak értük. S ezt az érzést csak megerősítette benne a felügyelő tanárok figyelmessége, a segítő, irányító tanulók pozitív hozzáállása. Át is futott az agyán, hogy ez a Fazekas szellemisége: „a diákok itt jó tanulók és jó barátok”. Az írásbeli után nagyon izgult, nem tudta, hogyan sikerült. Aztán meglepődött, amikor kiderült, hogy kilencvenpontos lett, mert pont annyira becsülte.

„Szóbelire először a Berzsenyibe kaptam időpontot. Amikor ott voltam, nagyon megtetszett a tanárok közvetlensége, embersége, nyitottsága. Azt gondoltam, ebben az iskolában biztosan nagyon jó lehet a közösség, és ezt az is megerősítette, hogy a segítő diákok nagyon barátságosak voltak velünk. Ott a tanárok azzal búcsúztattak: »Talán te voltál a mai nap legjobb felvételizője.« A második szóbeli vizsgára a Fazekasba mentem. Arra emlékszem, hogy találkoztam leendő osztályfőnökömmel. Már akkor mély benyomást gyakorolt rám. Hallottam, ahogy a felvételizőkkel beszélget, ahogy dicséri, támogatja őket. Mikor rám került a sor, engem is biztatott. A felvételi beszélgetés során többször helyeselték válaszaimat a tanárok, ezért arra gondoltam, bekerülhetek ebbe az iskolába” – idézte fel Kristóf. A Babits Mihály Gimnáziumban nem kellett szóbeli felvételin részt vennie, ott ilyet nem tartottak. S aztán először a Berzsenyiből kapott levelet, hogy oda nem vették fel, viszont a Fazekasba felvételt nyertek névsorában a tizennegyedik volt: „Egy héttel később, amikor megjött a levél a Fazekas Mihály nevét viselő, nagy múltú gimnáziumból, hogy náluk tanulhatok, mindent felülmúlt az örömöm. Nem is emlékszem a nap további részére.”

„Izgultam, mert tudtam, hogy nagy a tét”

Koplányi Bence, Váci Szakképzési Centrum Boronkay György Műszaki Szakközépiskolája és Gimnáziuma

„Nyolcadik osztályban két iskolába adtam be a jelentkezésemet, az egyik a váci Boronkay, a másik a balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium volt. Az utóbbi iskolába felvételi vizsga nem kellett, csak az általános iskolai jegyek számítottak. Ide két szakra is jelentkeztem, matematika és nyelvi tagozatra. A Boronkayban az angol nyelvi előkészítőt jelöltem be, itt a szakközépiskolában környezetvédelmet, gépészetet vagy informatikát szerettem volna tanulni. Azt tartottam fontosnak, hogy stabil nyelvi alapokat szerezzek, és a nulladik évfolyam végére középfokú nyelvvizsgát tudjak tenni. Nagyon szerettem volna bekerülni a Boronkayba, már csak azért is, mert a bátyám oda járt, és sok jót mondott róla. Minden hétvégén újabb és újabb ismeretekről számolt be, mikor hazajött, és ez nagyon vonzóvá tette az iskolát számomra” – mondta Bence.

Központi felvételit kellett írnia magyarból és matematikából. Erre nyolcadikban már a tanév elejétől készült az előző évek feladatsorainak megoldásával. Tudta, hogy a matematika a nehezebb, és az duplán számít, ezért azt többet gyakorolta. A felvételi napján eléggé izgult, mert tudta, hogy nagy a tét, úgy érezte, a jövőjéről van szó. A magyar írásbeli felvételit könnyebbnek találta, mint a matematikából kapott feladatokat. Úgy vélte, az előbbi sikerült neki inkább, utóbbiból jobban is teljesíthetett volna. Aztán a vele együtt várakozó diákoktól hallotta, hogy mások is így gondolták, és ez biztatást adott neki. „Amikor megtudtam, hogy sikerült felvételt nyernem az első helyen megjelölt helyre, még várt rám egy angol szintfelmérő megírása. Erre a csoportbeosztás miatt volt szükség. Május végére az is kiderült, hogy a haladó csoportba kerültem. Végül elégedett lehettem magammal, mert egy kis Nógrád megyei falu, Magyarnándor általános iskolájából kerültem be abba a szakközépiskolába, amelyikbe vágytam, és úgy érzem, kevesebb esélyem volt, mint a nagyobb iskolákból érkezőknek” – hangsúlyozta Bence.

„Beültem több órára, és beleszerettem a légkörbe”

Havacs Péter, budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnázium

Péter öt helyet jelölt meg a felvételinél, az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumot, az Óbudai Árpád Gimnázium német és angol szakát, az Óbudai Gimnáziumot és a Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnáziumot. Nagy kedvence már akkor is mostani iskolája volt. Olyan intézményben akart továbbtanulni, ahonnan jó eséllyel bekerülhet majd egy rangos hazai vagy külföldi egyetemre, és ahol jól is érezheti magát, mert nem egy „versenyistálló”. Az általános iskolai osztályfőnöke ajánlotta neki az AKG-t, ezért a nyílt napon körbejárta, beült több órára, és beleszeretett a légkörébe. Az Árpád Gimnáziumban is szívesen tanult volna, oda már a hatosztályos képzésre is jelentkezett, hogy tapasztalatot szerezzen a felvételizésről, de végül nem iratkozott be. Az Óbudai Gimnáziumban nem kellett szóbeliznie, a Kőrösibe pedig nem ment el, mert akkor már látta, hogy elég jók az eredményei ahhoz az iskolához, amelybe leginkább szeretett volna felvételt nyerni.

„Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium írásbeli felvételijére alaposan felkészültem, már fél évvel korábban elkezdtem önállóan megoldani az interneten található típuspéldákat. Amikor eljött a nap, amelyen a begyakoroltak alapján bizonyítanom kellett a tudásomat, nem izgultam. Amikor viszont már túl voltam a felvételi megírásán, akkor nagyon. Nem kellett volna. Nyolcvanegy pontosra sikerült, ami elég jó szerintem, bár maximalista vagyok, és egy kicsit csalódott voltam, mert a magyart elrontottam, persze csak abból a szempontból, hogy matematikából lett jobb az eredményem. A szóbeli speciális volt, úgy éreztem, hogy elsősorban a személyiségem érdekelte a tanárokat, akikkel beszélgettem. Az volt a benyomásom, hogy nem sikerült túl fényesre, de végül felvettek ösztöndíjjal, én meg nagyon örültem, és szinte még most sem hiszem el, hogy ide járhatok” – lelkendezett iskolájáról Péter.

„Az egyik felvételiről rögtön rohannom kellett a másikra”

Taigiszer Lili, budapesti Deák Téri Evangélikus Gimnázium

Lili öt gimnáziumba jelentkezett. A Karinthy Frigyes Gimnáziumban matematikából a felvételi során egy hat pontból álló feladatsort kellett megoldania, és szóban is be kellett számolnia arról, hogy jöttek ki az eredményei. Magyarból egy verselemzésről kérdezték, de ezzel együtt sem érezte nehéznek a szóbelit. Igaz, nem is izgult nagyon. A tanárok segítőkészek, kedvesek voltak vele. Akárcsak a Veres Pálné Gimnáziumban, ahol nehezebbnek érezte a kérdéseket, a feladatokat. Németül kellett magáról mesélnie és egy kihúzott szituációt eljátszania a tanárral. Emellett biológiából hangosan fel kellett olvasnia egy szöveget, majd az elhangzottakról kérdezték, hogy kiderüljön, megértette-e. A Kőbányai Szent László Gimnáziumban biológiából és kémiából szóbelizett. Először harminc perce volt arra, hogy a kapott feladatot papíron kidolgozza, majd a válaszait megindokolja a felvételiztető tanároknak. Eléggé elfáradt, ráadásul erről a felvételiről rögtön rohannia kellett az Eötvös József Gimnáziumba, ahol kémiából és németből felvételizett. Fáradt volt, és kicsit elkeseredett, talán ez is volt az oka, hogy itt nem szerepelt olyan jól, mint ahogy szeretett volna. Itt szintén feladatokat kellett kidolgoznia és németül magáról mesélnie. Néhány hibát vétett, de jó hangulatúnak érezte a felvételit. Végül a Karinthyba, a Szent Lászlóba és a Veres Pálné Gimnáziumba nyert felvételt a Deák Térin kívül.

Központi írásbelit írt magyarból és matematikából, az ötven pontból negyvenötöt és negyvenkettőt ért el. Ez számított a Deák Téri Evangélikus Gimnáziumban is a felvételekor, és itt is szóbelizett. „Három különböző terembe hívtak be. Először magamról meséltem, a céljaimról, hogy miért ezt az iskolát választottam, majd hittannal kapcsolatos kérdésekre válaszoltam. A második teremben először egy német feladatlapot töltöttem ki, erre tíz perc állt a rendelkezésemre. Ezt követően németül beszélgettem a szóbeliztető tanárnővel. Következő lépésként irodalmi és nyelvtani kérdésekre válaszoltam, ugyancsak szóban. Majd matematikából és kémiából töltöttem ki egy feladatsort, ez tizenöt percig tartott. Ezután a biológiatudásomat kellett bizonyítanom. Két képet húztam, egy hetedikben és egy nyolcadikban tanult állatét, ezekről kellett beszélnem. Talán ez volt a szóbelim legjobb hangulatú része. A tanárok nagyon humorosan javítottak ki, ha hibáztam. Nem hinném, hogy sokan elmondhatják magukról, hogy időnként felnevettek a szóbeli felvételijükön” – idézte fel Lili a vele történteket. Nem volt teljesen elégedett a teljesítményével, úgy érezte, pontatlan volt, mégis jól érezte magát. Annyira feldobta a biológiaszóbeli vidámsága, hogy nem tudott azzal foglalkozni, vajon mit rontott el. Amint belépett a Deák Téri Gimnáziumba, beleszeretett az iskola hangulatába, rögtön tudta, hogy ide szeretne járni.