Az irodalomtanítás korszerűsítése

Hogyan zajlott és milyen tankönyveket érintett a digitális fejlesztés?

Az okostankönyv-fejlesztés egyik legfőbb feladata a papíralapú könyvek digitalizálása volt. A különböző mérföldkövekben más-más típusú tankönyveket rendelt meg a szakpolitika, amelyek ugyan mind a Nemzeti alaptantervet (NAT) követik, de voltak egyedi eltérések közöttük. Az okostankönyvek esetében az egyes papíralapú kiadványok digitális transzformációjáról volt szó, amely során a tankönyvek és a hozzájuk kapcsolódó munkafüzetek egy html-feldolgozáson mentek keresztül és váltak elérhetővé az NKP-n (https://www.nkp.hu/).

A digitalizálás sok időt és munkát vett igénybe, így sajnos nem készülhetett minden kiadványról digitális másolat. Azok a kiadványok azonban, amelyek átmentek ezen a folyamaton, sokszínű digitális kiegészítőkkel bővültek, így lett nem csupán átláthatóbb, de élményszerűbb is a tananyag.

Milyen eltérések vannak a „B” sorozatú kiadványokban az „A” sorozathoz képest, valamint milyen konkrét változások történtek a digitális irodalomtankönyvek és -munkafüzetek esetében?

Bár mindkét sorozatról elmondható, hogy ugyanazt a kerettantervet követi, keresztülment egy digitális transzformáción és elérhetővé vált online, interaktív formában az NKP honlapján, mégis más-más módszertant és témastruktúrát követnek.

A digitális transzformáció ugyanakkor nem egyszerűen a könyvek beolvasását jelenti, a feldolgozott kiadványok ugyanis számos digitális funkcióval kiegészülnek: különféle interaktív okosfeladattal, megértést segítő audiovizuális és grafikai megoldással járulnak hozzá az egyes anyagok könnyebb átadásához és elsajátításához. A fejlesztések ily módon leginkább az egyes témakörökhöz kapcsolódó kiegészítő tartalmakat érintették. (A teljesség igénye nélkül minden vonatkozó tartalom mellé kiválasztottunk egy-egy példát, amelyek az egyes linkeken keresztül érhetők el – a szerk.) A „B” sorozat digitálisan transzformált kiadványaiban anyagrészenként segítik a megértést olyan interaktív, audiovizuális funkciók, mint például az adott tantervben meghatározott mesék animációs feldolgozásait tartalmazó digitális papírszínház (https://shorturl.at/arxBF), vagy az interaktív böngésző funkcióval kiegészített illusztrált életrajzok (https://shorturl.at/yGKP4). Így van ez az egyes anyagrészeket képregényes formában feldolgozó Irodalom másKÉPp (https://shorturl.at/gwT16) részben, de találhatók itt különféle megzenésített memoriterek (https://shorturl.at/aGHKL)is, amelyek a kerettantervben ajánlott kötelező és szabadon választható szövegrészletek művészi igényű, zenés feldolgozásai.

Mindemellett a „B” sorozat ötödikes irodalomtananyagában elérhetővé vált egy kimondottan a János vitézhez készült megoldás, a mesetérkép (https://shorturl.at/uCPW2), amely az interaktív lépegetőfunkción keresztül vizuálisan segít végighaladni az olvasmány cselekményén.

A Hírek anno (https://shorturl.at/cmyFR) egy olyan fiktív rádióműsor, amely a rádiós hírközlés klasszikus formátumán keresztül vezeti be a diákokat az adott anyagrész témakörébe, vonatkozó okosfeladatokkal kiegészítve; illetve egy webapplikáció segítségével használhatunk olyan preparált verselemzéseket (https://shorturl.at/ilKST) is, amelyeken belül adott sorokra, szavakra vagy gondolati egységekre vonatkozóan meg- 23 adott szempontok szerint kapunk eligazítást az alapos műelemzés gyakorlati kérdéseire vonatkozóan, játékosan vezetve rá a felület használóit az elemzés praktikus lépéseire.

A megújult okostankönyveken belül továbbá egyre szélesebb eszköztár áll a pedagógusok rendelkezésére digitális okosfeladatok saját kezű összeállítására, különböző projektfeladatok kiadására, valamint az egyes anyagrészekhez kapcsolódó tanulócsoportok létrehozására.

A tartalomszerkesztés során nagy szükség volt stílusérzékre és témaérzékenységre. A cél minden esetben a nehezebben érthető, és a mai gyermekek világától talán kissé távol álló, ám nagy jelentőségű művek zenei és vizuális beépítése az irodalmi-kulturális tudatba. Ezt a célt olyan digitális segédletekkel lehet a legkönnyebben elérni, amelyek nem csupán az egyes anyagrészek átadását, de azok elsajátítását is képesek megkönnyíteni. Ezek az anyagok ideális esetben vitaindítóként is szolgálhatnak a tanórák elején, alkalmat teremtve a közös gondolkozáshoz.

Milyen irányelvek mentén dolgozták ki a vizuális-interaktív tartalmakat? Milyen szempontokat tartottak szem előtt az anyagok összeállításakor?

Az anyagrészeken belül elérhetővé vált kiegészítő funkciók fejlesztése minőségi ugrást jelent a digitalizált „B” sorozat minden szegmensében, mégis kihívást jelentett megtalálni az egyes leckék tartalmához a megfelelő formátumot. Néhány esetben persze az anyagok szinte maguktól kijelölik a feldolgozás legmegfelelőbb módját: vannak anyagrészek, amelyek megzenésített formában, mások képregényként átdolgozva találnak könnyebben utat a diákokhoz.

A tartalomszerkesztés során nagy szükség volt stílusérzékre és témaérzékenységre. A cél minden esetben a nehezebben érthető, és a mai gyermekek világától talán kissé távol álló, ám nagy jelentőségű művek zenei és vizuális beépítése az irodalmi-kulturális tudatba. Ezt a célt olyan digitális segédletekkel lehet a legkönnyebben elérni, amelyek nem csupán az egyes anyagrészek átadását, de azok elsajátítását is képesek megkönnyíteni. Ezek az anyagok ideális esetben vitaindítóként is szolgálhatnak a tanórák elején, alkalmat teremtve a közös gondolkozáshoz.

Az anyagrészeken belül elérhetővé vált kiegészítő funkciók fejlesztése minőségi ugrást jelent a digitalizált „B” sorozat minden szegmensében, mégis kihívást jelentett megtalálni az egyes leckék tartalmához a megfelelő formátumot. Néhány esetben persze az anyagok szinte maguktól kijelölik a feldolgozás legmegfelelőbb módját: vannak anyagrészek, amelyek megzenésített formában, mások képregényként átdolgozva találnak könnyebben utat a diákokhoz. A tartalomszerkesztés során nagy szükség volt stílusérzékre és témaérzékenységre. A cél minden esetben a nehezebben érthető, és a mai gyermekek világától talán kissé távol álló, ám nagy jelentőségű művek zenei és vizuális beépítése az irodalmi-kulturális tudatba. Ezt a célt olyan digitális segédletekkel lehet a legkönynyebben elérni, amelyek nem csupán az egyes anyagrészek átadását, de azok elsajátítását is képesek megkönnyíteni. Ezek az anyagok ideális esetben vitaindítóként is szolgálhatnak a tanórák elején, alkalmat teremtve a közös gondolkozáshoz.

Hogyan tudnak reagálni ezek az okostankönyvek az egyes tanulási nehézségekkel küzdő tanulók igényeire?

Ezek a fejlesztések nem kimondottan a tanulási nehézséggel küzdő gyerekeknek szólnak. Külön tankönyvfejlesztési program keretén belül tettük elérhetővé az NKP-n SNI-specifikus digitális tankönyveket. Az okostankönyveken belül elérhető tanulmányi segédletek és tanulássegítő funkciók azonban a gondosan megszerkesztett, igényes vizuális tartalmakon keresztül nagymértékben képesek fejleszteni nem csupán a vizuális látásmódot, hanem a kontextuális értelmezési készségeket is. A 9.-es irodalomtankönyvben feladott Ómagyar Mária-siralom értelmezését például jelentősen megkönnyítik a hozzá készített grafikai megoldások, valamint az egyes magyarázó, fogalomtisztázó megjegyzések.

A vizualitás mellett a zene eszköztára is segítheti bizonyos tananyagok átadását, megszerettetését és számonkérését is. Az egyes anyagrészekhez készített zenei funkciók akár olyan műveket is képesek megközelíthetővé tenni, amelyek mostanra már talán a nehezebben megfejthető és megszerethető művek közé tartoznak. A megzenésített memoriterekkel kapcsolatban azonban fontos kiemelni egy alapvető különbséget más, az interneten elérhető vagy akár a rádióból is ismerős, egész verseket feldolgozó zenei alkotásoktól: az NKP-n elérhető zenés blokkok esetében kizárólag a kerettanterv által javasolt versrészletek – és nem egész versek – hallhatók, ezzel is segítve a diákokat a NAT által ajánlott kötelező és szabadon választható memoriterek megjegyzésében.

Milyen bonyodalmak merültek fel – ha felmerültek – a fejlesztés során?

A színes audiovizuális eszközöknek köszönhetően sok, a diákok körében talán népszerűtlen anyagrész és memoriter kaphatott új színezetet és válhatott – újra – vonzóvá. Némely esetben – például az Ómagyar Mária-siralom esetében – sok odafigyelést igényelt, hogy úgy valósuljon meg a digitális transzformáció, hogy az egyes tartalmak megragadhatóvá és vonzóvá tétele közben ne essen csorba az adott kulturális emlék méltóságán. Az elkészült megoldások ugyanakkor magukért beszélnek. A tananyagokban szereplő jelentős művek méltó bemutatását a magas színvonalú kreatívszerkesztői munka, valamint egy többkörös lektorálási rendszer szavatolja. A stilisztikai kérdéseken kívül azonban további nehézséget jelentett a nagy idő- és munkaigényű feladatok gyakorlati felhasználásának nyomon követése; a tartalomkészítőknek ugyanis sajnos nincs lehetőségük megfigyelni, hogy az általuk elkészített anyagok milyen hatékonysággal képesek beépülni a pedagógusi gyakorlatba. Talán a jövőben sikerül erre is valamilyen megoldást találni. Végső soron azonban az egyes tanárok lehetőségein, belátásán és digitális tájékozottságán múlik, hogy milyen rendszerességgel és mire használják a felületet, vagy hogy milyen tankönyvsorozatot és módszertant követnek az órák során. Éppen ezért mindennemű népszerűsítő és oktatástechnikai fejlesztőtevékenységnél szükséges a tanárok és diákok együttes elérése és megszólítása.