Olvasási idő: 
8 perc
Author

Az innováció sokkal több, mint egy új ötlet

A világot mindig az emberi találékonyság és az újítói képesség vitte előre. A XXI. századra azonban az innováció már olyan stratégiai ágazattá vált, ahol a legfiatalabbak képességei sem mellőzhetők. Az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny céljairól, a pályaművek elbírálásának szempontjairól és a digitalizáció térnyeréséről dr. Jakab László professzort, az idei verseny zsűrijének elnökét kérdeztük.

Hogyan foglalná össze e tekintélyes múltú verseny célját és hasznát?

A Magyar Innovációs Szövetség 1991-ben írta ki először az Országos Ifjúsági Tudományos és Innovációs Versenyt az EU-versenyek mintájára. Nevezni a középiskolás korosztályból, bármilyen probléma tudományos szintű megoldására irányuló ötlettel lehet a természettudományok (biológia, fizika, kémia, földrajz), a környezetvédelem, az informatika, a távközlés, a számítástechnika és a műszaki tudományok, valamint a matematika területéről. Ezeket a területeket manapság a „STEM” mozaikszóval szokták összefoglalni (Science, Technology, Engineering and Mathematics), bár magyarul inkább MTMI-nek nevezzük a matematika, természettudomány, műszaki tudomány és informatika összefoglalásaként. A verseny egyik fontos célja a tehetségkutatás, tehetséggondozás, haszna pedig a legjobb versenyzők nemzetközi szintű bemutatása. A verseny kétfordulós, az első fordulóból továbbjutók számára mentorálást, szakmai segítséget és támogatást is biztosítunk.

Több felmérés is igazolta, hogy az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny célt ér: a versenyzők több mint kétharmadának pályaválasztását segítjük, a versenyzők közel 90%-a továbbtanul, sőt 60%-a másoddiploma, illetve doktori fokozat megszerzését is célul tűzi ki. A lehető legalaposabb tehetségkiválasztás és leglelkiismeretesebb szelekció érdekében 2014-ben jelentősen átszerveztük a versenyt, sikeresen megújítva az értékelést.

A versenyre ezúttal 99 pályamű érkezett, ebből 61‑et tartott a zsűri kidolgozásra érdemesnek. Milyen szempontok alapján szelektáltak?

A pályázatokat a 27 tagú zsűri minden tagja elolvasta és megvizsgálta, hogy az abban összefoglaltak eredetiek, újszerűek-e, tudományos szempontból megalapozottak-e, és amennyiben még nincs kész, megvalósítható-e 2020. április 1-ig (mivel a pályázatot félig készen is be lehet adni az első fordulóban, a végén persze a készültség egy fontos értékelési szempont). Azt is vizsgáljuk, hogy a pályázat alkalmas-e a kidolgozásra, és a várható eredmény hosszú távon hasznosítható-e. Fontos kiemelni, hogy a verseny nevében szerepel az innováció kifejezés is! Ezért a gazdasági és/vagy társadalmi hasznosíthatóságot a várható pályázati eredményből ki kell, hogy tudjuk olvasni.

A pályázók felkészültségének hátterében az egyéni ambíció, vagy inkább egy jó középiskolai oktató áll, netán mindkettő?

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján világosan látszik, hogy néhány középiskolában egy-egy oktató vezetésével komoly innovációs műhelyek alakultak ki. Minden évben egy vagy több pályázattal indulnak, díjakat nyernek, eljutnak akár a nemzetközi szereplésig is. Örülünk ezeknek a visszatérőknek, de annak is, hogy új „műhelyek”, csapatok is szerveződnek, nagyon komoly szakmai háttérrel és lelkesedéssel. Emellett minden évben érkezik olyan pályázat, sokszor egészen kiemelkedő tartalommal és kidolgozottsággal, ahol a kezdeményező egy lelkes hallgató. Néha olyan középiskolából, ahol a szükséges infrastruktúra, illetve a szakmai támogatás sem áll rendelkezésre. Ilyenkor általában az egyéni motiváció a domináns, és felsőoktatási intézmények, oktatók tudnak segíteni. A szövetség a nemzetközi versenyekre nevezett pályázatokhoz további szakmai támogatást is nyújt, akár egyetemek, akár kutatóintézetek bevonásával.

A magyar találékonyság szimbólumaként emlegetett golyóstoll szabadalmaztatása óta 80 év telt el. A digitalizáció térnyerése mennyiben befolyásolja a pályázó fiatalok gondolkodását és projektválasztását?

Nagyon sok informatikai pályázat érkezik. Ezen a területen látszólag könnyebb eredményeket, illetve hasznosítást felmutatni, ezért ezeknek a pályázatoknak az átlagos színvonala nem is éri el a többiekét. Viszont a többi területen, ha konkrét megvalósításokban gondolkodunk, akkor digitális, hardver- és szoftvereszközök nélkül már szinte semmi nem képzelhető el. Az informatikában járatos és lelkes pályázók akkor járnak jól, ha csatlakoznak egy másik területen induló projekthez, csapathoz. Bár a csapatlétszám nálunk maximum két fő lehet.

Eddigi tapasztalatai alapján hogyan látja, milyen profilú pályaműveket lehet a későbbiek folyamán, a való életben is hasznosítani?

A legfontosabb szempont a megvalósíthatóság. Természetesen ésszerű határidőn belül, reális költségek mellett. A hasznosításban a szövetség segít, partnereink között vannak, akik kifejezetten ezen a területen tudnak egy-egy ilyen projekt sikeréhez hozzájárulni.

Volt olyan ötlet, amelyet személy szerint különösen is izgalmas szellemi teljesítménynek tartott?

Nem szívesen emelnék ki egyet a sok közül. Mindenkit biztatnék, hogy a szövetség honlapján (https://www.innovacio.hu/3a_hu.php) böngésszen a nyertes pályázatok, illetve a nemzetközi eredmények között. Látni fogja, mennyire szerteágazó, sokszínű és értékes eredmények születtek a magyarországi vagy akár határon túli versenyzők részéről. Van még egy másik fontos szempont is, amit a pályázati kiírásba nem fogalmaztunk bele, ugyanakkor az értékelésnél mindig szem előtt kell tartanunk. Ez pedig a sikeres nemzetközi szereplés. A magyar verseny egy nemzetközi rendszerbe tagozódik. Nem titkolt cél az európai, amerikai vagy ázsiai világversenyekre való kijutás és a sikeres szereplés a rangos és nagyszámú nemzetközi mezőnyben. Eddig jól teljesítettünk ezen a téren is.

Európai viszonylatban a magyar pályázók mennyire tekinthetők innovatív gondolkodásúnak?

Az innováció nagyon divatos kifejezéssé vált az elmúlt években. Sokan ezen csak egy új ötletet vagy szabadalmat értenek, pedig ez ennél sokkal több. Természetesen lehet előadást tartani, könyvet írni az innováció értelmezésének különböző módjairól, és persze vitatkozni is lehet róla. Mi a pályázóktól annyit várunk el, hogy amikor ötletelnek vagy új projektekben gondolkodnak, a hasznosulás vagy a hasznosíthatóság mindig lebegjen a szemük előtt. Például a gazdasági hasznosuláshoz jellemzően piac is kell. Lehet egy termék vagy szolgáltatás nagyon eredeti, szépen kidolgozott és megvalósított, ha nincs vevő, nincs innováció sem. Elnézést kérek a terület szakértőitől, hogy ennyire leegyszerűsítettem ezt a dolgot, aminek természetesen még számtalan ága-boga van. Mi a középiskolai korosztályhoz tartozó pályázóinktól ezt várjuk el az innovatív gondolkodás részeként. A tudományos megközelítésre a készség és a tehetség általában már megvan.