Az influenszerek is befolyásolják a kamaszok személyiségfejlődését

Mit jelent az, hogy influenszer? Mióta létezik ez a kifejezés?

Maga a szó az angol „influence” szóból származik, ami azt jelenti, hogy befolyásolni, hatással lenni. Azokat a közösségi médiában szereplő személyeket hívjuk így, akik akkora követési bázissal rendelkeznek, ami már mérvadónak számít − ezen azt értem, hogy több ezer követőjük van. Őket is lehet még kategorizálni a nano influenszerektől kezdve a celebekig. Gyakran osztanak meg tartalmakat, rendszeresen kommunikálnak a médiafelületeken, és a követőik számának nagysága miatt befolyással vannak az őket követők véleményére, bizonyos témával kapcsolatos döntéseikre. A köztudatban talán kevésbé van benne, de tudósokat, politikusokat és akár zöld aktivistákat is találhatunk közöttük.

Mely korosztályra jellemző leginkább az influenszerek követése a közösségi médiában, és miért?

Elsősorban azokat a generációkat érinti ez a témakör, akik a digitális eszközök használatában nagyon otthon vannak. A legelső ilyen generáció az Y, akik 1982 és 1996 között születtek. Ők, bár nem ebbe az online világba születtek bele, mégis, a digitális eszközök már fiatal felnőtt éveiktől kezdve az életük részét képezik. Ennek a generációnak a leggyakrabban használt online felülete a Facebook. Míg az utánuk következő generációnak, akik 1996 után születtek, már inkább az Instagram a legnépszerűbb felülete. Az alfa generáció az, amelynek tagjai most vannak prepubertás korban, és akik közül sokan már a közösségimédia-felületeken is megtalálhatóak. Legjobban őket szokták befolyásolni az influenszerek. Ez azért fontos, mert 18 éves kor alatt a személyiségfejlődés még nagyon dinamikus, sérülékeny, így a legnagyobb hatást rájuk tudják gyakorolni az influenszerek. Ezt a generációt nagyon sok inger éri, nagy az információáramlás körülöttük, ugyanakkor még nem rendelkeznek kialakult személyiséggel. Az alfa generációs fiatalok között soknak van kritikus gondolkodása, de sajnos nagyon sokan könnyen befolyásolhatók, akár végletes irányokba is elvihetők. Egyébként az influenszerek tevékenysége nem újkeletű, már száz évvel ezelőtt is voltak emberek, akik egy-egy termék reklámjában megjelentek, ahhoz adták az arcukat, és ezáltal befolyással voltak más emberekre, ilyen volt például a Marlboro Man is. Azzal, hogy a digitális eszközhasználat berobbant, számos olyan felület jött létre, ahol különböző csatornákon lehet embereket követni, sokkal szerteágazóbb témakörökben, nemcsak termékek, hanem a megosztott privát vélemények miatt is.

Milyen témák iránt érdeklődnek a fiatalok, és ezekben a témákban mennyire van szerepe a kortársaknak?

Nagyon meghatározó, hogy a kamasz kit vagy mit tekint normaképző csoportjának. A kortársak hatása serdülőkorban az egyik legmeghatározóbb tényező. Ha egy gyerek legjobb barátja követ valakit a közösségi médiában, akkor biztos, hogy ő is meg fogja nézni az adott embert, és ezáltal hatással lesz az ő véleményére is. Az érdeklődési témák igen széles skálán mozognak, melyet több tényező befolyásol, mint a családi háttér vagy a kortársak hatása. Vannak olyan területek, amelyek mindig is érdekelték a kamaszokat, ilyen a zene, a fesztiválok, a divat vagy a szerelem. Az elmúlt években pedig egyre több olyan téma is felkeltette az érdeklődésüket, melyek nem feltétlen az ő életszakaszukra jellemző problémakört taglalnak; gondolok itt a klímaváltozásra, politikai vonatkozású kérdésekre vagy a digitalizáció fejlődésére.

Ugyanakkor azok a témák is nagyon fontosak számukra, melyek kamaszkorban, az aktuális életfeladat szempontjából számítanak, mint az énkép alakulása, az identitás, a testkép. Sajnos az influenszerek egy része sok olyan tartalmat közvetít, amely testképzavarról vagy étkezési zavarról szól, posztolják például azt, hogyan étkeznek napi 700 kalóriás táplálékbevitellel. Vannak már kutatási eredmények arról, hogy napi harminc perc ilyen tartalom görgetése is jelentősen növelheti serdülőkorban a testképzavar, az evészavar kialakulásának esélyét. Ugyanakkor azt is hozzá kell tenni, hogy az elmúlt pár évben sok önsegítő csoport is létrejött, főleg a Facebookon, melyek tagjai pozitív aspektusból próbálják meg egymást támogatni, például leírják, hogy a bulimiából hogyan tudtak kigyógyulni. Bár egyre több ilyen csoport létezik, számuk a negatív tartalmakhoz képest még mindig elenyésző.

Milyen pozitív és negatív hatásai vannak a gyerekek életére az influenszereknek?

A negatív hatások közé tartozik a testképzavar vagy a különféle étkezési zavarok, amelyekről már beszéltem. Ide sorolnám azt is, hogy az influenszerek követése sok időt vesz el a személyes kapcsolataikból is. Ez azért jelentős negatívum, mert a mai serdülők, fiatal felnőttek már így is az online térben töltik idejük jelentős részét, és ha valaki nagyon sok influenszert követ, az még inkább elveszi az időt a valós találkozásoktól, beszélgetésektől. Amikor valaki sokadjára nézi meg a kedvenc sorozatát – mert például azonosulni tud valamelyik karakterrel –, egy idő után úgy érzi, ismeri a film szereplőit. Valami hasonló történik az influenszerek követése közben is, hiszen a követők már rengeteg megosztott tartalmát látták a kedvencüknek, és ezek miatt kialakul bennük az a hamis érzet, hogy ismerik is az adott személyt. Ez a kapcsolódás olyan érzetet ad nekik, mintha az influenszer a barátjuk lenne, miközben az adott személynek fogalma sincs róla, hogy ők kicsodák. Ha valaki egy ilyen pszeudokapcsolatban van egy influenszerrel, akkor egyre kevesebb motivációja lehet arra, hogy találkozzon a számára fontos, fizikálisan is elérhető emberekkel. A pozitív hatások közé tartozik viszont, hogy azoknak a fiataloknak, akik külföldi influenszereket követnek, az idegen nyelv használata gördülékenyebben megy. Nagyon gyorsan fejlődik a beszédkészségük, szövegértésük, hiszen napi szinten hallják, látják leírva az adott nyelvet az influenszer által. Ezen túl valósan bővülhet a látókörük, tudásuk, amennyiben hiteles, az adott témában nem ártalmas tartalommal találkoznak.

Jellemző a mai fiatalokra, hogy influenszerek szeretnének lenni és nem szakmát tanulni?

Azok a kutatási eredmények, amelyekkel én találkoztam, mind azt mutatták, hogy a serdülők 20−40%-a szeretne influenszer lenni. Ez a generáció születése óta digitális környezetben él, abban szocializálódott. Nagyon sok hatás éri őket, a korábbi generációkhoz képest teljesen újfajta tanulási mód jellemző rájuk, emellett nagyon gyorsan tudnak váltani, nem feltétlen szeretnének elköteleződni, vagy sok energiát beletenni mondjuk abba, hogy évek során jobb pozíciót érjenek el a munkájukban. Az „influenszer leszek” elhatározás mögött sokszor rejlik egy olyan gondolat a részükről, hogy ez egy könnyű munka, amivel hírnévre lehet szert tenni, amit otthon is lehet végezni, ráadásul akkor, amikor nekik jó és azzal a témával kapcsolatban, ami őket érdekli. Azt viszont nem látják, hogy mennyi befektetett munkával lehet elérni egy olyan követőbázist, amiben egy influenszer hatékony tud lenni, amivel pénzt tud keresni. Egy nano influenszer is minimum ötezer követővel rendelkezik. De ezt a kamaszok nem biztos, hogy látják. Viszont azt is szeretném kiemelni, hogy mivel ez a generáció nagyon könnyen tud váltani, éppen ezért a korábbi generációkhoz képest általános problémamegoldásban sokkal jobbak.

Mennyire tudják a szülők és a pedagógusok befolyásolni e tekintetben a gyerekeket? Van rá mód, hogy határokat szabjanak az influenszerek követésében a fiataloknak?

A szülőkkel, a pedagógusokkal való jó kapcsolat, a minőségi barátságoknak a hatása mérvadó ebben a témában. Ha a serdülő számára elérhetőek ezek a kapcsolatok, akkor akármilyen tartalommal találkozik, van kivel megosztani a meglepődöttségét, az izgatottságát, a kérdéseit, tehát van kivel kommunikálnia a látott tartalmakról. Ha azt eléri a szülő a gyermekénél, hogy érdemben beszél vele a gyerek ezekről, akkor tudja a kamasz, hogy ha bármilyen problémával találja szembe magát, közösen megoldják azt. Nem gondolom, hogy egy nagykamaszt lehetne kontrollálni abban, hogy milyen tartalmakat nézzen vagy kiket kövessen a közösségi médiában, mert ha valaki valamit meg akar nézni, azt meg tudja oldani, akár a barátja telefonján vagy a szinte bárhol elérhető wifin. Sokkal inkább gondolom eredményesnek, ha a gyerekek kommunikálnak a szülőkkel a tartalmakról, témákról, személyekről, amelyek őket érdeklik. Hozzá kell tenni, hogy a kritikai gondolkodásuk is akkor fejlődik, hogyha találkoznak olyan tartalmakkal is, amelyek meghökkentik őket, vagy amelyekről kiderül, hogy mondjuk a felük sem igaz. Tehát a legszerencsésebb az, ha egy párbeszéd létre tud jönni, és ebben mind a családnak, mind a pedagógusnak nagy szerepe lehet.

Vannak figyelmeztető jelek, amelyek arra utalhatnak, hogy valaki rosszul értelmezi az influenszerek szerepét, céljait?

Hogyha hirtelen nagy változást tapasztal valaki a gyerekén, a barátján – függetlenül attól, hogy egy influenszerről vagy másfajta hatásról van-e szó –, akkor annak üzenetértéke van. Ha olyan a bizalmi kapcsolat a gyerekkel, akkor erről lehet beszélni, és kiderülhet ezáltal az is, hogy esetleg valaki olyat kezdett el követni a közösségi médiában, akinek a hatására történtek a negatív változások, gondolok itt arra, hogy mondjuk, akit követ, az „divat falcol”. Az ilyen jellegű tartalmak elsősorban azok számára jelenthetnek nagyobb kockázatot a sérülékenységre, azokra lehetnek veszélyesebbek, akiknek a személyes kapcsolataik korlátozottabbak. Azoknak a serdülőknek, akik nem tudják kivel megbeszélni a problémáikat, nincs számukra egy fizikailag elérhető példakép, felnőtt, egy influenszer követése annyira mérvadó lehet, hogy tényleg példaként szolgálnak a negatív tettek is.

Melyek azok a hétköznapi tevékenységek, amelyek a fiatalokat a realitás talaján tartják?

Alsó és felső tagozat határán a gyerekekben elkezd megváltozni az, hogy mekkora hatással vannak az életükre a felnőttek és a kortársak. Ahogy belépnek a kamaszkorba, egyre inkább a kortársak hatása válik mérvadóvá, már nem a tanító néni miatt akarnak jól teljesíteni, és nem a szülő véleménye lesz az elsődleges, hanem elindul a leválási folyamat, és ennek mentén nagyon fontossá válik az, hogy van-e a serdülőnek olyan közössége, ahol tud a kortársakkal valósan kapcsolódni. Ez egy jó osztályközösség esetén lehet maga az osztály, ha ez nincs – mert az is előfordul –, akkor nagyon jó, ha van olyan hobbija, ahol közösségként együtt lehet a többiekkel, legyen az egy nem teljesítményorientált sport, zenekar, színjátszókör, kreatív csoport vagy természetjáró közösség. Én azt látom, hogy hatalmas igény van a gyerekekben ezekre, ugyanakkor nehezen tudják megfogalmazni, de ha kapnak erre lehetőséget, nagyon jól tudnak azzal élni.

Mivel ez a generáció a digitális térben kommunikál, bátortalanok lehetnek abban, hogy a barátaikat elhívják „bandázni”. Ebben segítségükre lehetnek a szülők, a pedagógusok, akár példamutatással is, mert, ha látják, hogy a szülők áthívják a barátokat, vagy előfordul, hogy valaki nem ér rá, akkor sincs belőle gond, máskor is meg lehet próbálni. Ezek tehát mind segíthetik őket a szociális kapcsolatok kiépítésében, és ezáltal csökkenthető lehet az influenszerek rájuk gyakorolt negatív hatása is.