Az identitásformálás közösségben, közösen végzett munka

Milyen kulturális és pedagógiai célok mentén zajlik általánosságban a szlovákiai magyar fiatalok oktatása, nevelése?

Egyaránt fontos a nemzeti identitás megőrzése, a közösségi értékek ápolása, a jövőbeni társadalmi integráció elősegítése, a magyar iskola minőségi mutatóinak emelése, illetve a magyar fiatalok nemzetközi munkapiacon való érvényesülése. A szlovákiai magyar iskolák nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy a diákok megőrizzék magyar anyanyelvüket és kultúrájukat. Az oktatás és a nevelés során például nemcsak a magyar nyelv és irodalom ismereteit sajátítják el, hanem a történelembe, a regionális kulturális értékek világába és a hagyományok ápolásába is betekintést nyernek. Mindemellett az adott régió megismerésének is egyre nagyobb szerep jut: több olvasókönyv is született a régió értékeinek megmentéséért tevékenykedő, elhivatott pedagóguskollektívák kezdeményezéséből és egyre több iskolában vezetik be a regionális ismeretek tantárgyat is. Gömörben pedig immáron 18. alkalommal rendezik meg a Gömör és Nógrád öröksége – Pedagógiai Projektnapot, amelynek célja a régió kulturális, szellemi, természeti értékeinek felkutatása, megőrzése, átörökítése, ahogy a Gömöri Falusi Hagyományok Hete program is az identitáserősítést szolgálja kisiskolások számára.

Az oktatásban is fontos a közösségi értékek átadása, a közös történelmi események megélése, megünneplése, a nemzethez tartozás közös élményének erősítése, hogy a fiatalok büszkék legyenek származásukra és tudatosan építsenek kapcsolatokat a saját közösségükkel, aktív szerepet vállalva annak fejlesztésében. Mivel a szlovákiai magyar fiatalok általában kétnyelvű környezetben nőnek fel, az iskolai oktatás nemcsak a magyar, hanem a szlovák nyelv elsajátítására is nagy hangsúlyt fektet. A kétnyelvűség nagyban képes elősegíteni a diákok társadalmi mobilitását és beilleszkedését a társadalomba. A szlovákiai magyar fiatalok számára ennélfogva az az oktatás elsődleges célja, hogy felkészítse őket a társadalomban való aktív részvételre, segítve őket a szlovákiai multikulturális társadalom elfogadásában és tiszteletben tartásában.

A pedagógiai célok között a diákok személyes fejlődése, önálló gondolkodásra, felelősségteljes döntéshozatalra való nevelése is központi helyen áll. Fel kell készíteni őket, hogy úgy tudjanak érvényesülni a szlovákiai munkaerőpiacon, hogy mindeközben saját kulturális, történelmi és nyelvi örökségüket is megtartsák. Fontos, hogy megtanuljanak élni a jogaikkal, és éppúgy tudatában legyenek a saját, mint mások értékeinek.

Milyen tényezők nehezítik a szlovákiai magyar oktatás terepi viszonyait? Milyen állami, szakszervezeti segítséget remélhetnek a pedagógusok és intézményeik?

Noha a magyar és a szlovák nép kulturális öröksége nagyon közeli, hiszen a két nép ezer évig élt és fejlődött egymás mellett, a nyelv elsajátítása nem olyan egyszerű. A szlovák nyelv ismeretének hiánya ugyanakkor akadályozhatja a tanulók szociális és tanulmányi előrehaladását, szakmaválasztását. A szlovák nyelv kommunikatív oktatása mára korparancs, sokan mégsem élnek ezzel a lehetőséggel. Pedig nem lehetetlen, hogy más idegen nyelvek oktatásának mintájára a szlovák nyelvtanítás-nyelvtanulás is élményszerűbbé váljon. Sajnos sokan még mindig az enciklopédikus tudást helyezik előtérbe és magoltatnak. Persze vannak pozitív példák is, amelyek igazolják, hogy megfelelő mértékű, minőségű munkával és energiabefektetéssel hatékonyan, kompetenciafejlesztő módon is lehet tanítani a szlovák nyelvet. Fontos, hogy az állam és a szaktárca támogatásával minél több nyelvi tréning és szakmai fejlesztés valósuljon meg a pedagógusok számára, hogy hatékonyabban kezelhessék a kétnyelvű tanulási környezet kihívásait.

Sok szlovákiai magyar iskola küzd a megfelelő anyagi források hiányával, ami a taneszközök, oktatási segédanyagok, vagy akár az iskolaépületek karbantartásának elmaradását jelenti. A szlovákiai magyar oktatás politikai és jogi helyzete gyakran ingatag, mivel a magyar kisebbség státusa mindig is érzékeny kérdés volt. A politikai döntéshozatal nem mindig veszi figyelembe a magyar iskolák és pedagógusok fejlesztésre irányuló törekvéseit, ami az egész oktatási rendszert hátrányosan érinti. A nyelvi jogok védelme, a magyar nyelvű tankönyvek és oktatási anyagok elérhetővé tétele, valamint a kétnyelvű oktatás helyzete a mai napig központi kérdések. A problémát mindenekelőtt iskolaközpontok létrehozása oldhatná meg, egy ilyen sok összetevős kérdés azonban komplex együttműködést és megoldást feltételez az oktatásban érdekelt felek részéről.

Az állami segítség elsősorban az oktatói munkakör vonzóbbá tételében rejlene, amit a pedagógusok bérének emelésével, valamint a munkahelyi környezet és kultúra javításával lehetne elérni. A szlovákiai magyar közösség egy része alacsony jövedelmű vagy hátrányos helyzetű. A családi környezetben tapasztalható problémák, mint a szülők alacsony iskolai végzettsége, illetve a családok közötti társadalmi különbségek gyakran akadályozzák a gyermekek motiváltságát és tanulmányi előrehaladását. Az államnak fontos szerepe van abban, hogy olyan szociális programokat is támogasson, amelyek segítenek a hátrányos helyzetű családok és diákok társadalmi, szociális felzárkózásában. Noha a civil és szakszervezetek lényeges, közvetítő szerepet játszanak a pedagógusok jog- és érdekérvényesítésében, az állam és a szaktárca tudja egyedül biztosítani a magyar oktatás érdekeinek jogi védelmét.

Hogyan reagál a szlovákiai magyar oktatás a digitalizáció kihívásaira? Milyen elméleti és gyakorlati, eszközbéli lehetőségek adottak a digitális oktatáshoz és annak fejlesztéséhez?

A világjárvány itt is felgyorsította a digitális oktatás térnyerését. Ugyan a digitalizáció számos lehetőséget kínál, a felzárkózás sok kihívással is jár, különösen a kisebbségi nyelvű iskolák számára, ahol a megfelelő eszközök, infrastruktúra és digitális kompetenciák biztosítása nem mindig valósul meg teljeskörűen. Fontos, hogy a digitális oktatás ne csak az iskolai órák hatékonyságát növelje, hanem a tanulók készségeinek fejlesztését, a kritikai gondolkodás erősítését és a problémamegoldó képesség növelését is támogassa. Az iskolák gyakran szembesülnek azzal a kihívással, hogy a digitális eszközök és az internetkapcsolat nem mindenhol elérhető vagy nem megfelelő minőségű. Az oktatási intézmények egy része nem rendelkezik elegendő mennyiségű számítógéppel vagy táblagéppel, és az osztálytermek digitális felszereltsége sem mindig kielégítő. Az e-tanulási platformok, mint a Moodle, a ZOOM vagy a Google Classroom elég elterjedtek, az iskolák főleg a pandémia ideje alatt alkalmazták ezeket a hagyományos oktatás kiegészítéseként. Ugyan e platformok segítségével a pedagógusok könnyebben követhetik a diákok előrehaladását, és ha szükséges, egyéni segítséget is nyújthatnak számukra, használatuk egyúttal olyan egyenlőtlenségekre is rávilágított, mint a tanulók otthoni technikai lehetőségeinek eltérése.

A szlovákiai magyar oktatás számára a jövőben az egyik legfontosabb feladat, hogy a digitális oktatás minden szinten integrálódjon a hagyományos oktatási rendszerbe. Ehhez elengedhetetlen a megfelelő infrastruktúra biztosítása, a pedagógusok folyamatos képzése és a digitális tananyagok bővítése. Amellett, hogy az SZMPSZ aktívan részt vesz olyan Erasmus+-projektekben, amelyek célja a digitális oktatás fejlesztése, Szlovákia elfogadta a Nemzeti Digitális Készségek Stratégiáját és Akciótervét is („Slovakia – The National Digital Skills Strategy of the Slovak Republic and the Action Plan 2023–2026”), amely az oktatók digitális készségeinek fejlesztését, az informatikai szakemberek számának növelését, valamint a generációk közötti digitális szakadék csökkentését tűzi ki célul. A DigiEdu programnak köszönhetően a magyar iskolák is részesültek Microsoft 365 A3-as licencből és esetükben is volt lehetőség a digitális felszereltség javítására. Fontos még megemlíteni a „Digitális kompetenciák a pedagógusok részére” programot is („JA Slovensko Digitálne kompetencia pre učiteľov”), ami egy egész éves innovációs képzés. Több magyar pedagógus is részt vett már rajta, és a szlovák kollégákkal egyetértve mind dicsérték a tartalmat. Mindemellett a szlovákiai IT Akadémia is biztosít lehetőséget a tudásbővítésre.

Milyen szerep jut a szaktanároknak a magyar identitás átadásában tanulóik számára? Hogyan oszlik meg e feladat a család és az oktatási intézmények között? Mi a szülők felelőssége e kérdésben?

A feladat megoszlik az oktatási intézmények, a családok és az iskolán kívüli ifjúsági programok szervezői között. A szaktanárok mint a kulturális örökség és a nemzeti identitás közvetítői, kulcsfontosságú szereplők ezen a téren, különösen a magyar nyelv és irodalom, történelem, regionális örökség, illetve művészetek terén dolgozó pedagógusok. Ők közvetlen hatással vannak a diákok nemzeti és kulturális identitásának formálódására, hiszen a magyar irodalom gyöngyszemein, a jelentős történelmi események és alakok felvillantásán, valamint a népművészeten keresztül ők kapcsolják össze a diákokat a magyar kultúrával és történelemmel. Az oktatás mellett a szaktanárok gyakran szerveznek szavalóversenyeket, kiállításokat, színházi előadásokat, és egyéb hosszú távú pedagógiai projekteket, amelyek elősegítik a diákok számára a magyar kultúrával való kapcsolatteremtést, lehetőséget adva arra, hogy közvetlenül átéljék azt.

Fontos látni azonban, hogy a család az elsődleges színtér, ahol a gyermekek kapcsolatba kerülnek a nemzeti kultúrával és identitással: a családok gondoskodnak a nyelvhasználat megőrzéséről, a magyar hagyományok, ünnepek és családi szokások ápolásáról. A családok iskolán kívüli tevékenységei, a magyar irodalom felfedezése, az olvasmányélmények átbeszélése, a közös ünnepek és vallási események mind hozzájárulnak a gyermekek identitásának megerősödéséhez. Mindebben nem lehet alábecsülni a szülők felelősségét, hiszen példájukon keresztül ők teremtenek alapot gyermekeik számára a tanuláshoz és fejlődéshez. Ha a szülők aktívan használják anyanyelvüket és büszkék a kultúrájukra, az erősíti a gyerekekben a magyar identitást. A közösségi rendezvényeken való részvétel, az iskolai programok támogatása és az egy közösségbe való tartozás mind hozzájárulnak a gyermekek identitásának megerősödéséhez. Az iskola mindössze kiegészíteni és továbbvinni képes a családi nevelést azáltal, hogy rendszeres és strukturált módon tanítja a nemzeti kultúrát, történelmet, és biztosítja a tanulás lehetőségét. Ugyanakkor az iskola közösségi tér is, ahol a gyerekek nemcsak egyéni, hanem közösségi szinten is megismerkednek a magyar identitás elemeivel. Az iskola így nemcsak az oktatás helyszíne, hanem a közösségépítés és az identitásformálás színtere is. A magyar hovatartozás átadása a szlovákiai magyar fiatalok számára épp ezért közösségben és közösen végzett munka, ahol az iskola és a család egymást kiegészítve, szoros együttműködésben dolgozik.

Milyen továbbtanulási lehetőségek várják a gimnáziumból kikerülő diákokat? Melyek a legnépszerűbb képzések és felsőoktatási intézmények a pályaválasztás előtt álló magyar fiatalok körében?

Szlovákiában 35 hazai és 6 külföldi egyetemi képzés közül válogathatnak a szlovákiai magyar iskola érettségizői. Ezek közül csak a Selye János Egyetem négy tanulmányi kara, valamint a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara kínál magyar nyelvű képzést. Szlovákiában a már említett két intézményen túl a pozsonyi Comenius Egyetem (Univerzita Komenského) is nagy népszerűségnek örvend. Ez az ország legnagyobb és legelismertebb egyeteme, és a legtöbb szlovákiai magyar diák itt szerzi meg a diplomáját, jóllehet, csak a magyar nyelv és irodalom tanári képzés érhető el magyar nyelven. A Kassai Műszaki Egyetemen (Technická univerzita v Košiciach), ahol főként ipari és műszaki képzések indulnak, már nincs magyar nyelvű képzés, ahogy a pozsonyi Műszaki Egyetemen (Technická univerzita v Bratislave) sincs, noha ezek is vonzóak az olyan magyar diákok számára, akik műszaki/mérnöki pályán akarnak elhelyezkedni. Hasonló a helyzet a kassai Šafárik Egyetemmel, ahol a tanári, mérnöki és orvosi fakultások a legkeresettebbek, ahogy a martini Orvosi Egyetemmel is, ahol szintén színvonalas orvosi képzés zajlik. Magyar nyelvű képzés ez utóbbiak kínálatában sincsen.

A szlovákiai magyar diákok egy része azonban nemcsak Szlovákiában, hanem a környező országokban is érdeklődik a továbbtanulás iránt, így népszerű választás a magyarországi Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Corvinus Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem, valamint a Győri és a Soproni Egyetem is. Csehországban a prágai Cseh Műszaki Egyetem kínálja a legkeresettebb képzéseket, különösen mérnöki, gazdasági és informatikai területeken, de éppígy népszerű a Károly Egyetem orvosképzése, ahogy a brnói Műszaki Egyetem szakjai is népszerűek. Egészen széles választék áll tehát a szlovákiai magyar fiatalok rendelkezésére a továbbtanulás terén, legyen szó szlovákiai, magyarországi, vagy más külföldi egyetemekről. A legnépszerűbb képzések közé az orvosi, jogi, mérnöki, gazdasági és informatikai szakok tartoznak, de számos egyéb területen is bőven akad lehetőség. A döntés során fontos a személyes érdeklődés, a jövőbeli karrierlehetőségek és a lehetséges képzési költség mértéke is.

Milyen regionális, akár országos tanulmányi versenyek, pályázatok, projektek és egyéb lehetőségek adottak a tanulók tehetségének kibontakoztatására, valamint a fiatal tehetségek támogatására?

A versenyek száma egészen magas, tematikájuk pedig igen széles körű. A magyar iskolák diákjai szlovák nyelvű versenyeken is gyakran részt vesznek, a megfelelő és célirányos felkészítés eredményeképpen pedig ezeken is megállják a helyüket. Diákjaink alkalomról alkalomra egyaránt örömmel vesznek részt az egyes humán tudományos versenyeken (mint a szlovákiai Szép Magyar Beszéd verseny, a Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny, a kazincbarcikai Egressy Béni Nemzetközi Szavalóverseny, a Simonyi Zsigmond helyesírási verseny, az Implom József helyesírási verseny, a LEGERE Irodalomverseny, az Ipolyi Arnold Népmesemondó Verseny, a Játékos anyanyelv, anyanyelvi játékok, az Olvasni jó!, az ESTÖRI, az Évszázadok öröksége, a GLORIA VICTIS, az angol olimpia, a Ferenczy István Képzőművészeti Verseny, a Bibliai rajzverseny vagy a Kritikai Gondolkodás Olimpiája), mint a különféle természettudományos diákolimpiák és matematikaversenyek megmérettetésein (mint a Zrínyi Ilona, a Pithagorasz, az országos Katedra vagy a nemzetközi Kenguru Matematikaverseny, a Békés Megyei, a Hajnal Imre, a Felvidéki Magyar, vagy a Nemzetközi Magyar Matematikaverseny).

Éppígy a robotika iránt érdeklődőket is egyre több lehetőség várja (mint az esztári Szumó Robotverseny vagy a ROBOSUM Robotverseny), de az általános műveltségükről is számtalan színvonalas vetélkedőn adhatnak számot a fiatalok (így a SzakmaSztár, a Kincskeresők vagy a TUDOK vetélkedőkön). Természetesen még rengeteg egyéb tevékenység akad, ahol a diákok megcsillanthatják tehetségüket, különféle iskolai projektnapok, kultúrműsorok, megemlékezések és tematikus napok (amely utóbbiak közül a magyar dráma napja, a költészet napja, és a magyar kultúra napja bizonyul a legnépszerűbbnek). Vannak továbbá olyan regionális, helytörténeti érdekeltségű tevékenységek is, mint például az évente 18–20 iskolát is megmozgató Gömöri Projektnap, amely Gömör jellegzetességeinek és örökségének felkutatását, feldolgozását és megőrzését tűzi ki célul.

Hogyan jelenik meg az iskolai lemorzsolódás, valamint a sajátos nevelési igényű (SNI) és a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) küzdő gyermekek támogatása és integrációja a magyar oktatási intézményekben?

A szlovákiai oktatási rendszerben az iskolai lemorzsolódás és az SNI, BTMN által érintett diákok integrációja szoros kapcsolatban áll a társadalmi és gazdasági környezettel és komoly figyelmet, sürgető megoldást igényel. Az érintett gyermekek támogatásához egyaránt szükséges a megfelelő szakemberképzés, az iskolai infrastruktúra fejlesztése és a szülőkkel való szoros együttműködés. Noha a terület évek óta megkülönböztetett figyelmet kap, mégis sok nehézséggel küzdenek a pedagógusok: így a megfelelő tudással rendelkező szakemberek és asszisztensek, a magyar anyanyelvű logopédusok és pszichológusok hiányával. Jelenleg hiányzik egy olyan magyar nyelven elérhető egyetemi képzés ezeken a szakterületeken, ami képes volna oldani a szakemberhiányt. Az iskolák folyamatosan dolgoznak azon, hogy a lehető legnagyobb mértékben támogassák az ilyen tanulókat, figyelembe véve egyéni szükségleteiket.

Sajnos évente több száz diák kerül ki a magyar tannyelvű iskolákból alapfokú végzettség nélkül. Ezek a diákok később éppúgy hiányoznak a középiskolákból, mint a munkaerőpiacról, és gyakran a társadalomból is kirekesztődnek. A szlovákiai magyar kisebbséget tekintve minden hetedik magyar anyanyelvű diák ebbe a kategóriába tartozik. A hatályos jogszabályok szerint a kötelező iskolalátogatás ideje tíz év, amiből kilencet az alapiskolában, egy évet pedig valamelyik középiskolában vagy középfokú intézményben köteles eltölteni a tanuló. Azok közül, akik valamilyen oknál fogva nem fejezik be a kötelező iskolákat vagy idő előtt elhagyják az oktatási intézményt, sokan küzdenek valamilyen szociális-gazdasági nehézséggel otthon. A szaktárca és az iskolák az Európai Unió célkitűzésének megfelelően egyre nagyobb figyelmet fordítanak a nehéz sorsú diákok támogatására, ahogy arra is, hogy csökkentsék az iskolai lemorzsolódás mértékét. Ez ma Szlovákiában 11 % fölött van, jóllehet az EU-s célkitűzés egy 10% alá való csökkenést irányoz elő.

Szoros szabályok kötik Szlovákiában az SNI‑gyermekek oktatását. Lehetőség van integrált (normál osztályban történő) és szeparált (speciális intézményben való) oktatásra, attól függően, hogy az adott gyermek igényei hogyan illeszkednek az adott iskolai környezethez. Az iskolák külön oktatási tervet dolgoznak ki az SNI-s diákokra vonatkozóan, és megfelelő segítő személyzetet, például pedagógiai asszisztenseket alkalmaznak. Szoros az együttműködés a pedagógiai és pszichológiai tanácsadókkal is, de speciális pedagógusok is segítik ezen a területen a szaktanárok munkáját. A BTMN diákok esetében a cél az inkluzív oktatás biztosítása, amely lehetővé teszi számukra, hogy normál osztályközösségben tanuljanak, nagy hangsúlyt fektetve az egyéni támogatásra. Szlovákiában az iskolák fokozott figyelmet fordítanak a magatartási problémák kezelésére és szoros együttműködést alakítanak ki szülőkkel, pedagógusokkal, valamint pszichológusokkal és pedagógiai szakemberekkel. A diákok számára gyakran kínálnak egyéni fejlesztési terveket, viselkedés-rendszabályokat, illetve speciális programokat, amelyek segítenek a tanulásban és a társas kapcsolatok építésében, ápolásában.