Olvasási idő: 
13 perc
Author

Az esélyegyenlőség nevében

A Braille Comfort Pack célja, hogy lehetőséget biztosítson bármilyen – piacon lévő – könyv elolvasására a vakok és gyengénlátók számára. A projektötlet elsősorban a magyar nyelvű látáskorlátozottaknak szól, de bármilyen idegen nyelvre való adaptálás lehetséges. A 30. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny második helyezettjével, a kovásznai Ravasz András Zoltánnal beszélgettünk, aki a Magyar Innovációs Szövetség legjobb határon túli pályázónak járó ösztöndíját is elnyerte.

Dr. Jakab László, a zsűri elnöke, Ravasz András Zoltán és Prof. Dr. Bódis József államtitkár

Hogyan merült fel a verseny lehetősége?

Édesanyám talált rá a pályázatra, majd megkérdezte tőlem, van-e kedvem versenyezni, amire természetesen az volt a válaszom, hogy igen, ugyanis nagyon szeretem a technikai eszközökkel való foglalatosságot és az informatikát. Arra viszont nem gondoltam volna, hogy a második helyezést is elérem, bár rengeteg időt és energiát fektettem bele. Az iskolában sokszor nincs lehetőség – főleg egy kisebb településen – a pályázásra, hiszen a diákokat nem értesítik a lehetőségekről.

Mikor kezdtél el behatóbban foglalkozni a műszaki konstrukciók kigondolásával, elkészítésével?

Az informatika mindig nagyon érdekelt. A mechanikai és elektronikai szerkesztésekkel körülbelül két éve kezdtem el foglalkozni. Az egész a kovásznai Szabó Gyula elektromechanikai mérnökkel kezdődött, akire édesanyám hívta fel a figyelmemet, és bemutatott neki, hogy inaskodjak nála. Elsősorban programoztam nála – egyszerű weboldalaktól elkezdve komoly leltározási szoftverekig és céges biztonsági rendszerekig –, de észrevettem, hogy mindenféle elektronikai berendezés megtalálható nála, majd kérdésekkel bombáztam, míg végül megtanította nekem az alapokat, vagyis jobban mondva inkább meghozta a kedvet az elektronikával való foglalkozáshoz. Aztán a tavaszi nagy karantén idején otthon egyedül építettem egy távirányítható autót, egy légysokkolót és egy joystickkel irányítható képernyőolvasót.

Hogyan történt a felkészülés a versenyre?

A pályázatot az utolsó pillanatban kezdtem el írni, ugyanis későn értesültünk róla a TV-ből. A beadványom viszont tele volt hibával, műszakilag sok minden nem stimmelt elsőre, de szerencsére beválasztottak azok közé, akiknek lehetőséget adtak, hogy teljesen kidolgozzák az elképzelésüket. Miután megkaptam az értesítőt, hogy továbbjutottam, elkezdtem dolgozni a szintén Kovásznán élő, volt tanárommal, Szabó Leventével, aki egyébként mérnök, és felkértem, hogy legyen a mentorom. Nagyon jól kijövünk, imádok vele dolgozni! Mérnökként ő főleg a konstrukció megszerkesztésében segített nekem – a szoftvert, a 3D-nyomtatást és a tekercselést én intéztem.

A projektötlet már korábban is létezett, vagy a pályázat kiírásakor került a munkaasztalra a terv?

Hirtelen jött ötlet volt, meg is lepődtem, hiszen előzetesen nem volt sok ismeretem a látáskorlátozottakkal kapcsolatban. Aztán azonnal felvettük a kapcsolatot az udvarhelyi látáskorlátozottak vezetőjével, és kifaggattuk, hogy milyen gondjaik vannak. Kiderült, hogy kétszáz magyar látáskorlátozott gyerek van Székelyföldön, akiknek iskolát is szeretnének alapítani, mert nem elég, hogy hátrányos helyzetben vannak, még anyanyelvükön sem tanulhatnak. Kiderült az is, hogy nincs tankönyvük, sem magyar nyelvű eszközük a tanuláshoz. Ezek után még inkább szükségét éreztem, hogy a Braille-olvasómat létrehozzam, ráadásul egy magyar anyanyelvűt. Azt ígérték, hogy imádkoznak azért, hogy meg tudjam valósítani az elképzelésem.

Mennyire fontos számodra az esélyegyenlőség? Gondolkodsz olyan eszközökről, amelyek a többi – más egyéb – betegségben szenvedőket is segítik?

Először nem gondoltam volna, hogy az esélyegyenlőség megteremtése ilyen kiemelt prioritást fog élvezni nálam, ugyanis, ahogy mondtam, nem voltam jártas a vakok és gyengénlátók életkörülményeiben. Jelenleg még mindig a Braillen dolgozom, amit szeretnék sok más kényelmi és okos megoldással továbbfejleszteni, hiszen a neve is ezt ígéri: Braille Comfort Pack.

Elárulsz annyi műhelytitkot, hogy van-e valami friss elképzelés a tarsolyodban?

Bár egyelőre nincs még új ötletem, a jövőben biztosan meg fogom pályázni még egyszer a Magyar Innovációs Szövetség pályázatát, ugyanis Romániában nincs annyi lehetőség pályázatok és kutatások szempontjából, mint Magyarországon. A második helyezéssel viszont hozzájutottam egy olyan ajánlólevélhez, amellyel egy kutatóintézetben tevékenykedhetek egy profi kutatócsoporttal együtt, ami mindig is nagy álmom volt.

Mik a terveid a továbbiakban? Melyik egyetemen szeretnél továbbtanulni?

Eddig két elképzelésem volt. Az egyik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre való jelentkezés, a másik ötlet pedig Japán volt, de végül arra a döntésre jutottunk, hogy a BME-re való felvételizést követően bizonyára lehet olyan ösztöndíjat elnyerni, amellyel Japánban is kutathatok – hiszen a nyelvet már korábban elkezdtem tanulni. A magyarországi Japán Nagykövetség minden évben kiír egy pályázatot, és magas díjazású ösztöndíjat biztosít a Japánban történő kutatásra, így minden adott lesz egy kis világlátáshoz.

 


Kreativitás és innováció: ablaknyitás a tudományokra

A 30. Országos Ifjúsági Tudományos és Innovációs Verseny – melynek főtámogatója a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal – magyarországi díjátadóján beszélgettünk dr. Pakucs Jánossal, a Magyar Innovációs Szövetség alapító elnökével a verseny kerek évfordulójáról, magukról a versenyzőkről és a jó tanulókról.

A Magyar Innovációs Szövetség 1991-ben írta ki az Országos Ifjúsági Tudományos és Innovációs Versenyt az EU-versenyek mintájára. Eltelt 30 év, és rengeteg hasznos és kreatív ötlet tárházává vált a verseny. Hogyan értékeli ezt a 30 évet?

Óriási fejlődés volt. Amikor először kiírtuk a versenyt, akkor örökmozgókkal és egyéb csodabogarakkal pályáztak, és a pályázók felét ki kellett szűrni, mert használhatatlan, alkalmatlan, működésképtelen dolgaik voltak. A másik jellemző sokáig az volt, hogy egyszerű eszközök voltak ezek: például húzókocsi átalakítva székké. Ez a pályázat tehát folyamatosan fejlődött arra a szintre, hogy az elmúlt 10–15 évben már ott tartunk, hogy a beérkező pályázatok közül egyet sem kell eldobni, ugyanis mindegyikre minőségi, komoly, értékes bírálatot lehet adni. A pályázókban és témáikban is jelentős változás következett be. Ma már vannak olyan pályázók is, akiknek munkáit a nemzetközi sajtó publikálta.

Az idei verseny még nem ért véget, ugyanis szeptemberben három kiváló tehetség képviselheti Magyarországot a szeptember 17–19. között a Salamancai Egyetem által online megtartandó „32. EU Contest for Young Scientists" európai döntőben. Mit érdemes tudni a versenyről?

A verseny két fordulója itt zajlott Magyarországon. Innen a verseny legjobbjai mennek tovább a nemzetközi színtérre, képviselve országunkat. Az Európai Unió Fiatal Tudósok Versenyét Salamancában rendezik meg, a pályaműveket írásban kell beadni Brüsszelbe, ahol a zsűri átnézi és elbírálja a beérkezett anyagokat, és körülbelül 120-130 fiatal kerül a döntőbe, ahol a legjobbakat választják ki. Az európai országok közül mi, magyarok is elértünk már dobogós helyezéseket.

Mennyire nehezítette meg a verseny lebonyolítását a koronavírus-járvány?

A legnehezebb az volt, hogy a személyes találkozások nem jöhettek létre, viszont azt ki kell emelni, hogy a koronavírus-járvány következtében a pályázók száma 50 százalékkal emelkedett 2020 őszén, ami bonyolította az értékelést. A gyerekekkel online kellett foglalkozni, a zsűri ennek ellenére törekedett a kompromisszumos megoldásra.

Milyen eredményeket értek el a diákok, mit emelne ki?

Az első hármat, sőt az első hatot mindenképp kiemelném. Ecsedi Boglárkán és Seitz Eriken kívül még Balázs Gábor Gergő nevét említeném, aki olyan csillagászati projektet valósított meg, amiért jutalomként kapott egy hatnapos ösztöndíjat egy csillagászati obszervatóriumban Szombathelyen. Kiemelném, hogy ez a fiatalember egy ócsai gimnáziumból jött, Ecsedi Boglárka pedig Hajdúböszörményből; igazán büszkék lehetünk, hogy a vidéki gimnáziumokból is szép számmal jelentkeznek a diákok.

Az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján melyek azok a területek, amelyeken változtattak, vagy tervbe vették a változtatást a versennyel kapcsolatban?

A magyar és az európai versenyek is alapvetően változatlanok maradtak, abban viszont változtattunk, hogy a személyes prezentációkat zsűritagok értékelik. Emellett nemcsak kiemeljük a tehetségeseket, hanem jelentős támogatásban is részesülnek, ilyen például a 12 havi ösztöndíjas támogatás. A cél az, hogy ne csak tehetségeket találjunk, hanem a tehetségek, ha felnőnek, tervező-alkotó-oktató kiválóságok és kutatók legyenek.

Pontosan milyen támogatásra számíthatnak a pályázók?

Ha bejutnak a második fordulóba, abban az esetben 50 ezer forint támogatásban részesülnek, hogy megvásárolhassák a projektjükhöz szükséges eszközöket, anyagokat. A legjobb 10-12 fiatal 100 többletponttal lesz gazdagabb az egyetemi felvételi eljárás során. Ezen túl még egy éven át havi ösztöndíjban részesülnek: az első helyezést elérők havi 30 ezer, a második helyezést elérők havi 20 ezer és a harmadik helyezettek havi 10 ezer forintban részesülnek. Fontos kiemelni az iskolák és a tanárok szerepét is, a 2020–21. évi verseny során a legeredményesebb iskolák 1-1 millió forint többlettámogatást, a legeredményesebb tanárok pedig 600–800 ezer forint jutalmat kaptak.

Mivel buzdítaná a fiatal pályázókat, akik valamely innovatív ötletüket, újító szándékú elképzelésüket szeretnék megvalósítani?

Azzal buzdítanám őket, hogy a győzelem a felvételihez szükséges többletponttal jár; ahogy korábban mondtam, 12 havi ösztöndíjjal támogatjuk és honoráljuk munkájukat. Kutatóintézetekben tevékenykedhetnek, ahol kapcsolatokat is építhetnek. Illetve azt is hozzátenném, hogy akik szeretnének utazni, ez az a pályázat, ami – ha sikeresen zárul – lehetőséget biztosít külföldi utazásra is, ugyanis az első helyezettek képviselhetik Magyarországot a Salamancában megrendezendő nemzetközi versenyen. Évi 10–12 fiatalt utaztatunk külföldre: Európába, az Egyesült Államokba és Távol-Keletre egyaránt. Minden évben kiválasztunk egy fiatalt, aki Oslóba mehet a Nobel-díj-átadásra, de nem csak szemlélődőként, hanem tartania kell egy 10 perces elődást, döntően a Nobel-díjas tudósok előtt. Óriási lehetőség ez, amivel kinyílik a világ a fiatalok előtt.

A 2020/2021. évi verseny végeredménye

  1. A bírálóbizottság 4 első, 4 második, 3 harmadik díjat ítélt oda.
     
  2. A bírálóbizottság 11 pályázatot kiemelt dicséretben, további 44 pályázatot pedig dicséretben részesített.
     
  3. Azok a kiemelkedő középiskolai tanárok, akik a legjobb, legeredményesebb projekteket konzultálták, vagy kettőnél több pályázat nevezését kezdeményezték, illetve segítették, differenciált, egyszeri, egyösszegű 500–800 ezer forintos díjban részesültek.
     
  4. Azok az iskolák – külön pályázati kiírás alapján –, melyekből legalább 3 nevezést adtak be, és a beadott nevezések közül legalább kettő a 2. fordulóba jutott, differenciáltan 800 ezer – 1 millió forintos díjban részesültek. (Fontos feltétel volt, hogy a 2020/2021-es tanévben, illetve folyamatosan kreatív műhelyt vagy szakkört, klubot működtettek, műszaki, természettudományi, környezetvédelmi, informatikai, valamint matematikai területen.)
     
  5. A Magyar Innovációs Szövetség legjobb határon túli pályázónak járó ösztöndíját a díjazott fiatalok közül Ravasz András Zoltán nyerte el.
     
  6. A díjazott és a kiemelt dicséretben részesített, leglátványosabb pályamunkákat 2021 őszén nyilvánosan bemutatják a Kutatók Éjszakáján.