Szöveg: Hengán Kamilla, a Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozat tagja
A konferencia különlegességét adta, hogy az előadók különféle területekről választották ki azokat a magyarokat, akik valamilyen téren úttörőként, újítóként jelentek meg. A konferencia megnyitójában Dr. Hermann Róbert, a társulat elnöke felhívta a figyelmet az előnyös témaválasztásra: a magyar nép hajlamos a pesszimizmusra, de ezen túl lehet lépni, ha felfedezzük, milyen sok téren jeleskedünk mégis mi, magyarok.
Az előadások sorát Dr. Estók János, a múzeum főigazgatója nyitotta meg, Magyar első az agráriumban címmel, melyben többek között Széchenyi István és a lóversenyek jelentőségéről is hallhattunk. Ezt követően Dr. Zsigmond Gábor, a Magyar Műszaki Közlekedésügyi Múzeum főigazgató-helyettese Balázs Mór és a kontinens első földalattija című előadásában emlékezett meg a méltatlanul elfeledett tudósról, aki forradalmasította a fővárosi közlekedést. Dr. Riedel Miklós, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Fizikai Kémia Tanszék nyugalmazott egyetemi oktatója egy egészen különleges szempontból mutatta be a magyar szabadságharc hadvezérét: Görgey Artúr vegyészi tevékenysége a szabadságharc előtt, alatt és után. A kiemelkedő magyarok sorából nem maradhatott el a híres kultuszminiszter sem, akit Balatoni Monika, a Pannon Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem mesteroktatója Klebelsberg Kuno és a kulturális diplomácia bölcsője című előadásában mutatott be. Kiemelte Botka Saroltával kötött házasságát és az általa biztosított inspiráló hátteret, ami elősegítette áttörő kultúrpolitikai sikereit. Dr. Katona András, a Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozatának elnökségi tagja Első olimpiai bajnokunk, Hajós Alfréd – Egy sokoldalú életpálya címmel mutatta be a „magyar delfin” -t, és érdekességeket hallhattunk az athéni olimpia körülményeiről.
A konferencia második felében a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskolának három PhD hallgatója is megtarthatta előadását egy-egy különleges magyar „elsőből”. Dallman Kristóf előadása a jezsuita teológusról, a sajtóapostolkodás nagy alakjáról, Bangha Béla SJ – A modernkori magyar katolikus közélet úttörőjéről szólt. Tóth Judit, a Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozat titkára Első Félegyházán, „második” az űrben – Magyari Béla élete címmel tartotta meg előadását. Kevesen tudják, hogy Farkas Bertalan mellett Magyari Béla volt a másik esélyes jelölt, aki a magyarok közül elsőként kaphatott űrhajós kiképzést. Fodor Richárd, a Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozatának titkára a Dél-amerikai Pampák meghódítója – Czetz János Honvédtábornok karrierútja és emlékezete című előadásával folytatta a konferenciát. Az egykori honvéd élete szinte mozifilmbe illő fordulatokat vett a szabadságharc után, és végül Argentínában telepedett le, ahol megalapította az első katonai akadémiát.
A konferencia utolsó előadója Dr. Kaposi József, a Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozatának elnöke volt, Egy az elsők és utolsók közül – Bánffy Miklós portréja című előadásával. Ennek keretében Erdély első nemesi családjának „utolsó reneszánsz arisztokratáját” ismerhettük meg minden oldaláról.
A konferencia lezárásaként Kaposi József hangsúlyozta a nemzeti összefogás jelenőségét és felelősségünket abban, hogy legyenek továbbra is ilyen nagy alakjai a magyar történelemnek, akikre büszkék lehetünk.