Az első kísérleti tankönyv

– Mitől is más ez a tankönyv?

– Az intézetben három évvel ezelőtt indult el a szakiskolai közismereti program kialakítása. A program keretében kidolgozott tankönyv újdonsága, hogy öt tantárgyi területet ölel fel egy kötetben (osztályközösség-építés, matematika, természetismeret, kommunikáció-magyar, történelem-társadalomismeret). Ez azért is fontos, mert a szerzők, ahol csak lehetett, figyeltek a tantárgyközi tartalmak megjelenítésére és a kereszttantervi elemek hangsúlyozására. A különböző tantárgyi tartalmak így komplex módon, egymásra épülve jelennek meg.

A programban és a tankönyvben is integráló szerepet játszik az osztályfőnöki órából létrejött osztályközösség-építő program. Igyekeztünk olyan tankönyvet létrehozni, amely a diákok számára is vonzó és érdekes. Rengeteg vizuális tartalommal (képek, táblázatok, diagramok, ábrák, rajzok) egészítettük ki az egyes tantárgyak tananyagait, az egyes témákhoz nagyon sok kérdés, feladat, illetve projektmunka is kapcsolódik.

– A tankönyv nem véletlenül kapta a kísérleti tankönyv nevet. Mit takar ez a megnevezés?

– A kísérleti tankönyv megfogalmazás arra utal, hogy a tankönyv fejlesztési folyamata még nem zárult le. A fejlesztés részének tekintjük azt is, hogy a gyakorlati kipróbálás tapasztalatai beépüljenek a tankönyvbe. Szeretnénk az iskolákat és a pedagógusokat bevonni a fejlesztő munkába, legyen szó akár tartalmi, akár módszertani kérdésekről, hogy egy kipróbált, gyakorlatorientált tankönyv segíthesse a szakiskolai közismereti képzés eredményes megújítását.

– Milyen visszajelzések érkeztek eddig a tankönyvről?

– A tankönyv használatának követésére, monitorozására a második félévtől lesz lehetőségünk, de az elmúlt időszakban számos szakiskolával egyeztettünk már a – tankönyv használatának tapasztalatairól. Alapvetően pozitívak a visszajelzések, a pedagógusok többsége tisztában van azzal, hogy a szakiskolai közismereti képzés területén alapvető változásokra van szükség. Ez a tankönyv számos ponton a korábbi gyakorlattól eltérő szakmai és módszertani megoldásokat is tartalmaz. Természetesen vannak olyan vélemények is, melyek vagy az egyes tantárgyi területekkel, vagy a tankönyv felépítésével, konkrét tananyagokkal kapcsolatban tesznek kritikusabb megjegyzéseket. Ez így természetes. Szeretnénk a közeljövőben módszertani útmutatóval is segíteni a pedagógusok munkáját.

Nem csak arról szeretnénk információkat kapni, hogy 
hogyan válik be a szakiskolai tankönyv, hanem arról is,
hogyan lehet eredményesen vizsgálni, monitorozni egy tankönyv használatát a gyakorlatban.

– Milyen módszerekkel vizsgálják a tankönyv eredményességét, hogyan zajlik a tankönyv kipróbálása?

– A szakiskolai közismereti tankönyv kipróbálása túlmutat a konkrét tankönyv ügyén. Egy korrekt beválásvizsgálat módszertanilag rendkívül összetett, nagy költségigénnyel járó kutatást igényel. Az akkreditációs folyamatba illesztett tankönyvi kipróbálásnak ennél jóval szűkebb keretek között kell megvalósulnia – ezért kell jól kiválasztani azokat a mérőeszközöket, amelyek alkalmasak arra, hogy tankönyvek gyakorlati kipróbálását rendszerszinten működőképessé tegyék.

A szakiskolai tankönyv kipróbálása ennek a módszertani tisztázásnak a próbafolyamata is lesz, másrészt a kipróbálásához szükséges eszközrendszer tesztelésére is alkalmat ad. Tehát nemcsak arról szeretnénk információkat kapni, hogy hogyan válik be a szakiskolai tankönyv, hanem arról is, hogyan lehet eredményesen vizsgálni, monitorozni egy tankönyv használatát a gyakorlatban. A kutatás során kvantitatív és kvalitatív eszközöket is használni fogunk.

– Hazánkban eddig nem igazán volt valódi tankönyvkipróbálás, így ennek a módszertana sem kidolgozott. Milyen nemzetközi példák voltak adaptálhatók?

– Tankönyvi beválásvizsgálatokra valóban nincs se hazai, se túl nagy nemzetközi tapasztalat. Ebben a projektben mi a tankönyvek kipróbálásához szükséges eszközrendszer kialakítását vállaltuk, mely a beválásvizsgálatoknál szűkebben értelmezhető kereteket ad. Tankönyvértékelésekre vonatkozóan viszont mind a hazai, mind a nemzetközi szakirodalomban találtunk olyan forrásokat, melyek jól segítik a munkánkat. A különböző értékelő raszterek kialakítására már számos jó gyakorlat van külföldön. Jaan Mikk észt tankönyvkutató tapasztalatait például jól tudjuk adaptálni. De igyekszünk minden tankönyvkutatásban kurrens eredményt felhasználni a munkánk során.

– Hogyan próbálják a tankönyvből tanító pedagógusok tapasztalatait beemelni a fejlesztésekbe? A kipróbálás eredményei alapján át kell-e dolgozni majd a könyvet?

– A tankönyv használatának vizsgálatába 28 szakiskolát vontunk be az ország minden régiójából, de figyeltünk arra is, hogy a különböző szakmaterületek is reprezentálva legyenek. Kérdőíves felméréssel, interjúkkal, a tankönyvi fejezetekre vonatkozó tanítási naplók kitöltetésével, óralátogatásokkal próbálunk információkhoz jutni.

Mindazokat a javaslatokat, tapasztalatokat, melyek a tankönyvet jobbá és eredményesebben taníthatóvá teszik, a szerzők be fogják építeni a tankönyv következő kiadásába. Az egész kipróbálási folyamatnak ez az értelme. Egy fejlesztési folyamat akkor zárul le, ha a pedagógusok osztálytermi, gyakorlati tapasztalatai is meg tudnak jelenni a tankönyvben. Ezeket nem lehet előre megjósolni, szükség van a kipróbálásra. Másrészt mindez alapvetően fogja segíteni a 10. évfolyamos tankönyv fejlesztését, megírását is.