Az akkreditált számítógépes nyelvvizsgák tapasztalatai a 2018−2021 közötti időszakban

A közhiteles nyilvántartás vizsgálata

A vizsgálat a 2018−2021 közötti négyéves időszak összes közhiteles nyilvántartásban szereplő adatára kiterjedt, illetve a nyilvántartott adatokat új, empirikus adatgyűjtéssel egészítette ki. A nyilvántartás szerint a komplex nyelvvizsgatípus (azaz az együtt letett szóbeli és írásbeli vizsga) volt a legnépszerűbb mindegyik vizsgált évben (ld. 1. táblázat).

A vizsga formátumát tekintve a papíralapú vizsgák lényegesen népszerűbbek voltak a számítógépes formátumnál (2. táblázat). A vizsgák 94,38%-a papíralapú volt; a papíralapú formátumot választó vizsgázók száma minden szinten (A2, B1, B2, C1) meghaladta a 92%-ot.

A nyelvvizsgák száma 2019-ben volt a legmagasabb és 2021-ben a legalacsonyabb (3. táblázat). A vizsgált négy évben egyértelműen a B2 szint volt a legnépszerűbb, a vizsgázók 79,71%-a ezt a szintet választotta, míg az A2 szint csak jelképesen volt jelen (0,04%). Angol nyelvből vizsgáztak legtöbben (75,68%), ezt követte a német (17,83%), majd az eszperantó (1,18%), a francia (1,15%) és a spanyol (1,08%). Az angol nyelv népszerűsége a számítógépes formátumban még hangsúlyosabb (82,24%), ezért a kutatást a továbbiakban a komplex típusú, B2 szintű, angol nyelvű vizsgákra szűkítettük, és csak azokra a vizsgaközpontokra fókuszáltunk, amelyek (a) rendelkeztek számítógépes nyelvvizsgáztatási akkreditációval; (b) a vizsgált ciklusban számítógépes nyelvvizsgáztatási tevékenységet folytattak; és (c) szerveztek angol nyelvű vizsgáztatást B2 szinten. Az összehasonlító elemzésben így 10 vizsgaközpontot vizsgáltunk. Az adatok szerint emelkedett a sikerességi arány a vizsgált időszakban, az angol nyelvű, B2 szintű, komplex nyelvvizsgák tekintetében statisztikai jelentőségű különbség a 2019. év alacsonyabb és a 2021. év magasabb sikerességi aránya között mutatható ki.

A vizsgálatban statisztikailag jelentős különbség mutatható ki a formátumok között. A 2018. év adataiban még nem szerepelt számítógépes komplex vizsga, ezért itt az összehasonlítás nem volt lehetséges, de 2019-ben a számítógépes vizsgák sikerességi aránya magasabb volt a papíralapúakénál, míg 2020-ban a papíralapú nyelvvizsgák mutatták a magasabb sikerességi arányt, a számítógépes vizsgák ettől valamelyest elmaradtak. A papíralapú vizsgák sikerességi aránya ismét magasabb volt 2021-ben a számítógépes vizsgák sikerességével összevetve.

A vizsgaformátumok választhatósága és a formátumok eltérő népszerűsége – így az eltérő mintanagyságok – kutatásmódszertani problémákat vetettek fel, árnyaltabb képet kapunk, ha a fentebb tárgyalt módon szűkítjük a vizsgálat fókuszát. Az angol nyelvű, B2 szintű, komplex papíralapú nyelvvizsgák sikerességi arányában ugyanaz a tendencia látható, mint amit a formátumfüggetlen vizsgálatban találtunk. A papíralapú formátumot választó vizsgázók száma 2019-ben volt a legalacsonyabb, 2021-ben pedig a legmagasabb. A különbség a vizsgázók számát tekintve statisztikailag jelentős, a formátumok sikerességi arányaiban megfigyelt eltérés viszont következetlen. Következetes eltérés mutatható ki ugyanakkor a 2019. év és a 2021. év eredményei között, amely mögött a populáció eltérő tulajdonságai húzódhattak meg. Kutatásunk célja azonban nem a populáció vizsgálata volt, hanem annak megállapítása, hogy a számítógépes vizsgaformátum megjelenése önmagában okozhatta-e a sikerességi arányok változását. A kutatási eredmények fényében azt állapítottuk meg, hogy a számítógépes formátum önmagában nem okozhatta a sikeresség emelkedését, így ebben az értelemben a formátumbővítésnek vizsgabiztonságot veszélyeztető hatása nem volt.

A továbbiakban a vizsga nyelve és a vizsgázók életkora alapján is összevetettük a papíralapú és a számítógépes vizsgaformátumot. A vizsganyelv szerinti megoszlás sajátos képet mutatott. A 33 vizsganyelv közül a vizsgált ciklusban a papíralapú vizsgán mindegyik nyelv megjelent, míg a számítógépes formátumban csak 7 nyelv szerepelt. Az angol nyelv túlsúlya általános volt, ezt követte mindkét formátumban a német, nem volt olyan vizsganyelv, amelyik számítógépes formátumban volt népszerűbb. A vizsgázók életkor szerinti megoszlása formátumonként azt mutatta, hogy a papíralapú formátum minden életkorban népszerűbb volt, mint a számítógépes vizsga. A nyelvvizsgázók zömét kitevő 14−49 éves korosztályban a papíralapú vizsgázók aránya minden életévben meghaladta a 90%-ot. A számítógépes nyelvvizsga a felsőoktatási hallgatók korcsoportjában a legnépszerűbb, de minden évben 9% alatt volt. A középfokú oktatásban tanulók korcsoportjában a számítógépes vizsgák aránya nem érte el az 5%-ot.

1. táblázat: A nyelvvizsgák száma évenként és típusonként

2. táblázat: A nyelvvizsgák száma formátumonként és szintenként 2018−2021 között

 

A számítógépes formátumban a legnagyobb vizsgázói létszámmal vizsgáztató központok vezetőjének véleményét félig strukturált interjúval történő adatgyűjtés során térképeztük fel. A számítógépes formátum bevezetésének elsődleges okaként a pandémia rajzolódott ki a válaszokból. Egy vizsgarendszer már eleve csak számítógépes formátumban indult el még a világjárvány előtt; mások kifejtették, hogy a már bevezetett számítógépes tantermi vizsgát a lezárások miatt fontosnak látták kiegészíteni az ún. egyedi vizsgahelyszínen, azaz online történő vizsgáztatás lehetőségével, hogy a piaci igényekre reagálva vizsgázóikat megtarthassák. Ugyanakkor egy vizsgaközpont véleménye szerint „piaci/üzleti szempontból nem indokolt számítógépes vizsgát kínálni, de ez egyfajta presztízskérdés is volt”. Hangsúlyozták emellett a környezetvédelem fontosságát a papírfelhasználás csökkentésével, valamint a papíralapú vizsgához képest gyorsabb értékelés és eredményhirdetés lehetőségét. Egy vizsgaközpont-vezető kiemelte a beépített digitális szótár használatának előnyeit. A digitalizáció ma trend a fiatalok körében, és fontosnak tartották, hogy legyen számukra alternatívája a papíralapú vizsgának. Van olyan vizsgaközpont, ahol teremben nem, csak online vizsgáztatnak, míg mások mindkét lehetőséget felajánlják a jelentkezőknek. Megfogalmazták, hogy a járvány miatti veszélyhelyzet megszűnése óta erősen lecsökkent az egyedi vizsgahelyszínen – online – vizsgázók száma, viszont stabilizálódni látszik az akkreditált teremben számítógépen vizsgázók száma.

A vizsgázói populáció jellemzése kapcsán a vizsgaközpontok többsége szerint kinyílt az olló: a fiatal és idősebb korosztály egyaránt választja a számítógépes formátumot, tehát életkor tekintetében nincs jelentős eltérés a számítógépes és a papíralapú formátum között. Ugyanakkor szerintük sok fiatal választotta az online vizsgalehetőséget, bár kifejezetten korosztályos vizsgálatot nem végeztek még. Ennek lehetséges okaként említették a világjárvány idején bevezetett otthoni munkavégzés lehetőségét, melynek következtében az online munka ma már kevésbé idegen sokak számára, mint korábban. Az online vizsga egyesek szerint a budapesti vizsgázók körében népszerűbb volt, mint vidéken. Felmerült az is, hogy nincs valós lehetősége a vizsgázónak egy adott vizsgaidőszakon belül eldönteni, hogy melyik formátumot szeretné választani, mert egy vizsgaidőszakban csak egy adott formátumot ajánlottak fel a vizsgázóknak; ennek fő oka a szervezési nehézségekben rejlett.

Kiemelték, hogy a számítógépes vizsgát választók pozitívan fogadták a lehetőséget: számukra a számítógépes formátum előnyei a letisztultabb, olvashatóbb írás, az online szótár használatának lehetősége és a számítógépes felület átláthatósága, de hangsúlyozták, hogy sokkal több a papíralapú formátumot választó vizsgázó. A visszajelzéseik alapján a vizsgázók leginkább az internetmegszakadástól, illetve a beszédértés- és a beszédkészségvizsga számítógépes formájából adódó nehézségektől tartottak. Ugyanakkor a vizsgaközpontok tapasztalatai szerint a gyakorlatban ezekkel nem volt jelentős probléma. Kiemelték, hogy a vizsgáztatók tartózkodóbbak voltak a számítógépes formátummal szemben, annak ellenére, hogy a vidékieket jobban be lehet vonni a vizsgáztatásba, gyorsabb az értékelési folyamat, és a dolgozatok kezelése is egyszerűbb. Ugyanakkor a számítógépes vizsgáztatás hátránya, hogy nehézséget okoz az elő- és utómunkák technikai háttere és a javítási jelek alkalmazása az értékelői felületen.

A vizsgázók teljesítményében és sikerességi arányában a vizsgaközpontok szerint nem volt lényeges változás. Hangsúlyozták, hogy a vizsgákon a felkészültség számít, nem a vizsga formátuma. Tényező lehet a sikerességben véleményük szerint a választott vizsgaidőszak (pl. az érettségi vizsga környékén felkészültebbek a vizsgázók), a vizsgázói populáció összetétele, továbbá az, hogy a budapesti iskolák oktatási színvonala magasabb lehet a vidékiekénél, a számítógépes formátumot választó vizsgázók valószínűleg alapvetően agilisabbak, nyitottabbak a papíralapú formátumot választóknál, valamint a kényelmes, otthoni környezetben tett vizsga kevesebb stresszel járhat a vizsgázók számára. A vizsgaközpont-vezetők egyetértettek abban, hogy nem a nyelvtudás szintje határozza meg, melyik formátumot választják a vizsgázók.

A vizsgaközpontok számítógépes formátumra vonatkozó jövőbeli tervei egybevágnak abban a tekintetben, hogy mindannyian úgy vélték, a piaci igények változásának nyomon követése és a technikai fejlesztés nagyon fontos a továbbiakra nézve. Mindannyian fontosnak tartották ugyanakkor, hogy mind a vizsgázói, mind a vizsgáztatói felület legyen még inkább felhasználóbarát a jövőben.

A vizsgázók véleményének vizsgálata

Az új akkreditált nyelvvizsgaformátum fogadtatását a nyelvvizsgázók körében kérdőíves adatgyűjtéssel vizsgáltuk. Az online kitölthető kérdőív három részből állt: (1) háttéradatok a válaszadókról (életkor, nem, végzettség, foglalkozás; nyelvvizsga nyelve, szintje, típusa, időpontja, formátuma, sikeressége); (2) az adott vizsgaformátum választásának okai és felkészülés a vizsgára; (3) személyes benyomások a vizsgáról, nyitott végű szabadon megválaszolható kérdésekkel. A nyelvvizsgázókat az akkreditált vizsgaközpontokon, valamint a NYAK honlapján keresztül értük el. A vizsgálat során a nyelvvizsgázók a kérdőívet önként és névtelenül töltötték ki.

A kérdőívet 2022 tavaszán 2015 válaszadó töltötte ki, akiknek több mint 80%-a papíralapú vizsgát tett. A számítógépen vizsgázók 85%-a pedig otthonában (egyedi vizsgahelyszínen) nyelvvizsgázott. Életkor tekintetében kamaszok és fiatal felnőttek töltötték ki a kérdőívet: 44,3% középiskolás; 20−20% egyetemre jár vagy dolgozik; illetve 12,5% egyetem mellett dolgozik. A válaszadók többsége (87,7%) ajánlaná az általa választott formátumot. A válaszadók szerint elsősorban ők maguk döntöttek arról, hogy milyen formátumú (papíralapú, számítógépes, otthoni online vagy sajátgépes) nyelvvizsgát tesznek, de a nyelvtanáraik, a vizsgaközpontok munkatársai, vagy a családtagok is befolyásolták őket a döntésben.

 A választás okait tekintve a vizsgázók 50%-a a papíralapú vizsgát szokta meg, 40%-a úgy gondolta, vizsgahelyen jobban tud koncentrálni a vizsgára, mint otthon, és 38%-a úgy véli, a jövőben is papíralapú vizsgákat fog tenni. Említették még, hogy az általuk választott vizsgaközpontnál csak papíralapú vizsgára volt lehetőség (31%), illetve hogy nem akartak bajlódni a technikai feltételek biztosításával (30%). A felkészülés módjai között elsősorban a nyelvtanár által adott fénymásolatokat (61%), és az adott nyelvvizsga felkészítőkönyvét (54%) jelölték meg, illetve maguk kerestek gyakorló feladatokat az interneten (33%)

A számítógépen vizsgázók (391 válaszadó) 62,4%-a nő, 37,6%-a férfi volt. Átlagéletkoruk 25,5 év, a legfiatalabb 13, a legidősebb 62 éves volt. Végzettség tekintetében 42,46% már érettségizett, 35,55%-uk pedig felsőoktatási diplomával is rendelkezett. Foglalkozásuk szerint ötödük középiskolás, kétötödük egyetemista vagy egyetemista és dolgozik, egyharmaduk dolgozik; tehát a számítógépes formátumú vizsgát választók között (beleértve az online vizsgázókat) arányaiban kevesebb a középiskolás, mint a teljes válaszadói csoportban. A válaszadók többsége angol nyelvből (84%) vizsgázott, egy jelentős nagyságú csoport német nyelvből (10,49%), a francia, spanyol és olasz nyelvet kevesen választották. A válaszadók 82,61%-a saját bevallása szerint sikeres nyelvvizsgát tett. A szintek tekintetében a B2 szint volt a leggyakoribb.

A kérdőíves kutatás fő célja annak feltárása volt, hogy a vizsgázók hogyan élték meg nyelvvizsgázási tapasztalatukat a számítógépes felület és környezet használata során. A válaszokat kategóriákba soroltuk, így a következőkben az öt leggyakrabban előforduló kategóriához kapcsolódó eredményeket tárgyaljuk, ezek a vizsgaélmény, stressz, technika, praktikusság és a biztonságérzet. A kódolt szöveges megnyilvánulások 27,33%-a a nyelvvizsgázás élményét minősítette, nagyrészt pozitív módon. A „megfelelő” minősítés a megnyilvánulások felében jelent meg, míg a válaszadók ötöde szuperlatívuszokban nyilatkozott az élményről, pl. „fel sem merül, hogy ne online tegyem a következőt”; „Abszolút pozitív, legközelebb is így fogok vizsgázni”; „Kifejezetten élveztem a vizsgát”; „Sokkal kellemesebb volt, mint amire számítottam”; „Majdnem mintha játék lenne”.

A válaszokból kirajzolódó második legjelentősebb tényező a stressz volt (16,92%). Érdekes, hogy a stresszről szóló válaszok kétharmadában, és az összes megjegyzés 11,46%-ában a vizsgázók a stressz hiányáról számoltak be. Bár a technikai feltételek megteremtése plusz stresszt jelentett egyeseknek, az, hogy a magánszférájukba idegeneket kellett a kamerák által beengedni, nem okozott számottevő zavart, pl. „A tény, hogy itthon vizsgázhattam, megnyugtatott és kevésbé stresszeltem, kevésbé izgultam”; „A szorongásomat sokkal könnyebb volt leküzdeni a saját szobámban, és nem feszélyeztek a vizsgabiztosok”.

A technikához köthető válaszok (14%) több mint fele pozitívan írja le a felület kezelhetőségét, pl. „lehet nagyítani/szavakat keresni/javítható tisztán/időmérő segített”, „könnyebb korrigálni, ha elrontok valamit”; „kiemelném az online szótár hasznosságát az adott feladatoknál, illetve a rendszer felhasználóbarát felépítését”; „nem kellett olyan apró idegesítő elemekkel foglalkozni, hogy kisebb vagy nagyobb kézírást használjak, vagy hogy elegendő lesz-e a papír”; „a szavak száma automatikusan kijelzésre kerül, előírt terjedelem könnyebben betartható”.

A praktikus megfontolások (15,64%) több mint fele a kényelem valamilyen formáját említette, pl. „lusta vagyok, és nem lenne nyelvvizsgám, ha nem lehetne online lerakni”; „utazás nincs, a végzés után rögtön otthon van az ember és folytathatja a napját”; „otthon a csendben, egyedül. Melegítőnadrágban és pulóverben. Nem kell utazni, korán felkelni”; „az írásbeli és a szóbeli rész közötti időt kényelmesen tölthettem”; „nem kellett parkolóhelyet keresni”.

A biztonságérzetet jóval kevesebben említették (5,25%). Közöttük 76% az ismert környezet által nyújtott biztonságot nevezte meg elsődlegesként, míg a pandémiát és a koronavírustól való félelmet a vártnál kevesebben vetették fel (0,71%).

A vizsgázók válaszai alapján felrajzoltuk annak a vizsgázónak a profilját, aki számára a számítógépes nyelvvizsga, azon belül pedig az online vizsga a legmegfelelőbb formátum. Ez az elképzelt vizsgázó így mesélne nyelvvizsgájáról: Utaznom nem kellett, az otthoni megszokott és ezért biztonságot adó kényelmes környezetemben tettem le a vizsgát, ezért kevesebb volt a szituációból eredő stressz, a technika adta előnyöket (nagyítás, szerkesztés, szótár stb.) pedig jól ki tudtam használni. A szöveges adathalmazból kiszűrtünk olyan találó megfogalmazásokat, melyek jól összefoglalják a válaszadók véleményét a számítógépes, és az egyedi vizsgahelyszínen zajló, online vizsgákról: „Ez a jövő. 0 utazás, 0 tömeg, 0 emberi kontaktus, 0 konfrontáció, előítélet-mentesség, 0 személyesség, csak a feladatok értékelése”; „Próbáltam már az online vizsgát, illetve a helyszíni papíralapút is. Tapasztalataim alapján rutinosabban, gyorsabban, magabiztosabban mozgok a papíron lévő feladatokban,” „Vizsgahelyen számítógépes nyelvvizsgát (választanék legközelebb), Best of both worlds”.

Összefoglalás

A kutatási eredmények alapján megállapítható, hogy a vizsgált időszakban kimutatható különbség volt a nyelvvizsgák sikerességi arányában. A számítógépes formátum megjelenése azonban önmagában nem okozhatta a sikerességi arányok emelkedését, így ebben az értelemben a számítógépes formátum megjelenésének vizsgabiztonságot veszélyeztető hatása nem volt. Ezért a jelenség mögött meghúzódó okok feltárására további célzott vizsgálatra van szükség. A papíralapú formátum népszerűsége mellett a számítógépes vizsga elsősorban a veszélyhelyzetben jelentett azonnali megoldást. A vizsgaközpontok ugyanakkor célként tűzték ki maguk elé számítógépes vizsgáztató rendszereik fejlesztését. Látszik, hogy a megszokott vizsgázási formák, a vizsgáztatás papíralapú hagyományai és kultúrája nagymértékben befolyásolja a vizsgázók döntéseit és gondolkodását, ez azonban a közeljövőben változhat. A vizsgázói vélemények alapján fontos, hogy a vizsgázók ismerjék, és jobban megismerjék a rendelkezésükre álló nyelvvizsgázási lehetőségeket, és a vizsgaközpontok biztosítsanak számukra próbavizsga-alkalmakat, ahol bármely formátumot ki tudják próbálni. Ideális volna, ha a vizsgaközpontok segítenék a vizsgázókat a honlapjukon próbafelület biztosításával, hogy saját vizsgázói készségeikkel jobban tisztába jöhessenek, és meg tudják ítélni, hogy számukra melyik a legalkalmasabb és legmotiválóbb környezet.