„Az a cél, hogy a tanárjelölteknek végig legyen kapcsolódásuk az iskola világához”

A pedagógusképzésnek – a kor kihívásaihoz alkalmazkodva – folyamatosan meg kell újulnia, hogy a legkorszerűbb oktatásban részesüljenek a diákok. Mi a legfontosabb célja és hozadéka a tanárképzésben szeptembertől bekövetkező újításoknak?

A tanárképzés rendszere legutoljára 2013. szeptember 1-jével változott, 2012 októberében a bolognai rendszer tapasztalatai alapján döntött arról a kormány, hogy a tanárképzés terén visszaállítja a korábbi osztatlan képzést. Az azóta eltelt 6-7 évben ennek a tapasztalatait kezdtük vizsgálni, amire azért most került sor, mivel egy ötéves képzés és az azt követő egyéves szakmai gyakorlatot követően lehetett egyáltalán vizsgálni, hogy milyen hatásai vannak az akkor bevezetett változásoknak. Ennek alapján a kormányzat úgy döntött, hogy néhány ponton változtat a rendszeren. A legmarkánsabb változtatás lényege, hogy az eddig kétféle – tehát az általános és középiskolai – helyett egy egységes tanárképzési kimenetet határoz meg. Ezáltal egységes tanárképzés valósul meg, amelynek azonban fel kell készítenie mind a felső tagozat, mind a középszint oktatására.

Szintén érinti a változtatás a szakmai gyakorlatok rendszerét. 2013-ban az a döntés született, hogy legyen hosszabb a szakmai gyakorlat, amely a képzés végére került. Ennek kapcsán sokat egyezettünk hallgatókkal, frissen végzettekkel, amiből azt szűrtük le, hogy a szakmai gyakorlatot leszámítva mégsem lett eléggé gyakorlatorientált a képzés. Éppen ezért ezt az egyéves szakmai gyakorlatot kettébontottuk, a képzés végén hagytunk fél évet, az első oktatási félévet leszámítva pedig minden félévben gyakorlatot teljesítenek a hallgatók valamely köznevelési intézményben. Az a cél, hogy a tanárjelölteknek végig legyen kapcsolódásuk az iskola világához.

Emellett a Magyar Rektori Konferencia elvégezte a képzési és kimeneti követelmények (KKK) modernizálását, illetve a Nemzeti alaptantervhez (Nat) való illesztését. A pedagógusképzés más területein – tanító-, óvodapedagógus-, gyógypedagógus-képzés – ilyen mélyebb, strukturális átalakításra nem kerül sor, de az Innovációs és Technológiai Minisztérium tavaly kiadott miniszteri rendeletében szintén megtörtént a KKK-ban a képzési tartalom aktualizálása, a Nat-nak megfelelően. Ezek a képzések egyébként a bolognai rendszer bevezetésekor nem változtak számottevően, a szándék most is az volt, hogy ez maradjon is így.

Legkorábban mikor és milyen formában lesz érzékelhető az iskolákban a már az új rendszerből kikerülő pedagógusok tevékenysége?

A felvételiztetés már az új rendszerben történt, így idén szeptembertől már a módosított intézményi protokollok szerint folytatják a tanulmányaikat a leendő pedagógusok, így 2028 nyarán végez az első ilyen évfolyam. Fontos megjegyezni, hogy az új rendelet a tanárképzésben végzetteknek jóval rövidebb képzési időt tesz lehetővé a további tanulmányok folytatására, hiszen akár már négy félév alatt is el lehet végezni az újabb képzéseket. Például ha egy földrajz–biológia szakos pedagógus, aki – akár több okból kifolyólag is – érdeklődik a fizika iránt, az új szabályoknak megfelelően a harmadik szakpárt sokkal rövidebb idő, mindössze 4 félév alatt sajátíthatja el.

Hogyan értékeli az elmúlt hónapokban lezajlott érettségi vizsgákat? Sikerült mindenhol rendben lebonyolítani azokat, illetve milyen eredmények születtek?

Nagyon örülök annak, hogy a tavaszi érettségi időszakban újra a hagyományos, megszokott módon szervezhettük meg a vizsgákat. Ez egyáltalán nem lenne hír, ha 2018-at írnánk, de jól tudjuk, hogy 2020–21-ben a járvány miatt csak az írásbeli vizsgákat szerveztük meg a tavaszi vizsgaidőszakban. Annak pedig különösen örülök, hogy nagyon jó eredményeket értek el a diákok, ami nagyban köszönhető a pedagógusok kiváló felkészítő munkájának is, hiszen idén a kétszintű érettségi vizsgarendszer bevezetése óta a legjobb eredmények születtek.

Az Oktatási Hivatal nyáron közzétette a 2021-es kompetenciamérések eredményeit. Mit mértek pontosan, illetve mit mutatnak az eredmények, valamint mit érdemes tudni arról, hogy az idei évtől a felmérés kiegészült a természettudomány kompetenciaterülettel, és a méréseket a tanulóknak online felületen kellett teljesíteniük?

A kompetenciamérés azért is nagyon fontos, mert a belső iskolai értékelés mellett ez egy olyan országosan egységes mérőrendszer, ami a tanulói és az intézményi teljesítményt is monitorozza. Ez nagyon sokáig a matematika és szövegértés kompetenciaterületekre terjedt ki, azonban három évvel ezelőtt arról született döntés, hogy ez bővüljön a természettudományos területtel is, melyre az idén első alkalommal került sor. Mivel a világ a digitalizálás irányába halad, ezért – szintén először a kompetenciamérések történetében – idén teljes egészében online került sor a mérésekre – mely folyamat ugyan nem volt teljesen zökkenőmentes –, de a most szerzett tapasztalatokat felhasználva a következő évben már zavartalan lehet a mérések lebonyolítása.

Bár az idei adatokat még nem ismerjük, de a tavalyi eredményekre azért is voltunk nagyon kíváncsiak, hiszen ezekből tudtuk leszűrni, hogy a tanulói teljesítményeket mennyire befolyásolta a járvány. A 2021. májusi adatfelvétel tökéletesen alkalmas volt arra, hogy a korábbi időszakban többször bevezetett tantermen kívüli, digitális munkarend okozta nehézségeket mérni tudjuk. Ezeket a vizsgálatokat egyébként nagyon sok ország elhalasztotta, ahol pedig mégis megszervezték, ott nem publikálták az eredményeket. A hazai mérésekről az Oktatási Hivatal honlapján egy záró kutatási jelentést is lehet olvasni (https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/meresek/
orszmer2021/Orszagos_jelentes_2021.pdf).

A hipotézis legtöbbször az volt, hogy a hagyományos oktatás eredményesebb, mint az online oktatás, hiszen az oktatási körülmények romlottak a járvány közepette, tehát arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyit romlottak az eredmények. Mégis, az örömhír az, hogy a 2021. májusi adatok szerint a 8. és 10. évfolyamosok körében egyáltalán nem volt mérhető romlás. A 6. osztályosok körében a szövegértés és matematika esetén 0,7, illetve 1,5 százalékos eredménycsökkenést mértünk, ez azonban véleményem szerint az adott körülmények között jó eredménynek számít. Ezt az is jól alátámasztja, hogy a kormányzat – amikor csak tehette – legfőképp az általános iskolák, különösen az alsó tagozatok visszanyitására koncentrált, mivel – minden szakértő szerint – a digitális oktatás hatékonysága a tanulók korának előrehaladtával nő. Tehát ez mindenképp siker, és jól mutatja, hogy a magyar köznevelés rendszere a mérések szerint jól vette az akadályokat, és képes volt a digitális munkarendet nagy hatékonysággal megszervezni.

Egy közelmúltbeli rendelet lehetőséget biztosít a nyugdíjaskorúaknak, hogy ismét foglalkoztathatók legyenek a közszférában a kormány külön engedélye nélkül, egyelőre egy évig. Végeztek számításokat, hogy nagyjából hányan térhetnek vissza a döntésnek köszönhetően?

A kormány 2012-ben hozott egy olyan, munkaerőpiacot érintő döntést, amely az akkori nehéz munkaerőpiaci körülmények között a fiatalok munkába állását preferálta. A helyzet azonban az elmúlt tíz évben – nemcsak az oktatásban, hanem számos más területen is – hatalmasat változott, amin csak rontott a járvány, illetve a jelenleg folyó háború, ezért oldotta fel a kormány ezt a kötelezettséget. Azt se feledjük el azonban, hogy a 40 év munkaviszonnyal rendelkező hölgyek nyugdíjba vonulhatnak, ami a nagyjából 80 százalékos arányban hölgyekkel dolgozó köznevelési intézményekben jelentős nyugdíjba vonulási hullámot eredményezett. Ugyanakkor közülük sokan voltak eddig is, akik óraadóként még maradtak az adott intézményben, de ennek az engedélyeztetése, a jogviszonyváltás rengeteg adminisztratív nehézséggel járt, melyet ez a jogszabályváltozás kiküszöböl. Kíváncsian várjuk az első év ezirányú tapasztalatait, „pályán tartó hatását”. Az érintettek így külön kormányengedély nélkül a fizetésüket is megkapják és a nyugdíjukat is megtarthatják. Egyébként arra számítok, hogy ennek köszönhetően több ezer fő dönt a pályán maradás mellett.

A tanév rendjének ismertetéséből kiderült, hogy amennyiben „az iskola működtetése nem lehetséges, az iskola igazgatójának jelzése alapján a köznevelésért felelős miniszter az érintett iskolában, feladatellátási helyen, évfolyamon vagy osztályban határozott időre tantermen kívüli, digitális munkarendet rendelhet el”. Pontosan mi indokolta ezt a döntést?

Járvány-, illetve háborús veszélyhelyzetben, azt gondolom, hogy a tanév rendjében egy ilyen helyzetre való felkészülés nevesítése – mint amire az elmúlt két esztendőben számos alkalommal volt is példa – megalapozott. Ahol indokolt volt, ott a köznevelésért felelős miniszter ezeket az elrendeléseket eddig is meghozta. Arra készülünk, hogy a járvány – bár nem állíthatjuk előre, hogy teljesen mentesek leszünk tőle – mostanra enyhe lefolyásúvá változott, és egy szokásos influenzajárványnál nem lesz erősebb.

Magam is több helyen olvastam, hogy az intézkedésre majd az energiaárak, illetve a szénszünet miatt kerülhet sor, jelenlegi tudásunk szerint azonban biztosított az intézmények energiaellátása, tehát ilyen vészforgatókönyvekről nincs szó. Tény és való ugyanakkor, hogy akkor járunk el felelősen, ha – látva az európai energiaválság jeleit – naprakész adatokkal rendelkezünk arról, milyen fűtése és energiaigénye van az egyes köznevelési intézményeknek, hol lehet adott esetben más energiahordozóra átállni, amennyiben az szükségessé válna.

A tavalyi éveknek megfelelően folytatódik a tankönyvek átdolgozása, illetve új tankönyvek fejlesztése, így szeptembertől már a 3., 7. és 11. évfolyamokon is az új NAT-nak megfelelő tankönyvekkel találkozhatnak a diákok. Pontosan hány cím szerepel a tankönyvjegyzéken, illetve milyen ütemben haladnak a fejlesztések?

Az idei tankönyvjegyzéken 2435 taneszköz szerepel, és valóban újabb évfolyamokon indulhat meg a tanítás az új Nat-nak megfelelően. A szakértők már dolgoznak a 4., 8. és 12. évfolyamok átdolgozásra kijelölt tankönyvein, így a jövő tanévtől le is zárul a fejlesztési ciklus. Több száz szakértő, tankönyvfejlesztő munkájának az eredménye ez, annak pedig külön örülök, hogy mindezek mellett jelentős mennyiségben okostankönyvek formájában is elkészülnek azok a hagyományos tankönyvek, amiknek a kiszállítása a köznevelési intézményekbe jelenleg is zajlik.

Ezen tankönyvek nagy része tehát már nem csupán papíralapon, hanem digitálisan is elérhető, extra tartalmakkal. Mit érdemes tudni a jelenlegi digitális fejlesztésekről?

Az okostankönyvek fejlesztése már jóval a tantermen kívüli, digitális munkarend előtt elindult, annak során pedig különösen hasznosnak bizonyult, de jelenleg is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók minél sikeresebben tudjanak felkészülni a számonkérésekre. A többi tagozat mellett az alsó tagozatosoknak szóló médiatartalmak fejlesztésére kifejezetten nagy hangsúlyt fektetünk, emellett az uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) felhasználásával megkezdődött egy olyan program, aminek során összesen 615 ezer tabletet és notebookot juttatunk el a tanulók részére 5–12. évfolyamon. 120 ezer eszköz átadása már megtörtént, most készítjük elő a következő beszerzést.

A kormány korábbi döntésének megfelelően immáron évek óta ingyenesen jutnak a tankönyvekhez a diákok, azonban az orosz–ukrán háború sajnos – sok egyéb mellett – a papírt, a nyomdaköltségeket és a szállítást is megdrágította. Mennyiben befolyásolja a jelenlegi helyzet ezen intézkedés fenntartását, a tankönyvek árát?

Az államnak valóban jelentősen emelkedtek a beszerzési árai, ez igaz a papírra és a nyomdai termékekre, továbbá a kiszállítási költségekre is. Azzal, hogy Magyarországon egy központi állami tankönyvellátást valósítottunk meg, minden ezzel járó többletkiadás a magyar költségvetést terheli. Azonban ugyanazon az áron és ugyanolyan minőségben biztosítjuk a tankönyveket a családoknak, mint az előző években, így – mind a köznevelésben, mind a szakképzésben 1–12. évfolyamig – továbbra is ingyenes marad a tankönyvellátás.