NÉMETH LÁSZLÓ
„Magyar nyelv és magyar dolgok tudásában páratlan kincstárnok, ugyanakkor a 19. század legműveltebb, legbiztosabb ízlésű írója.”
NEMES NAGY ÁGNES
„Azt szokták mondani, hogy egy dologért bizonyosan érdemes magyarnak születni. Azért, hogy az ember Arany Jánost eredetiben olvashassa. Ezt a véleményt aláírom.”
SZABÓ MAGDA
„…amíg magyar nyelv lesz a világon, addig Toldi Miklós mindig tartani fog egy hatalmas rudat, egy vendégoldalt, és mutatja vele Budára az utat.”
SZERB ANTAL
„Minden szál hozzá vezetett, és minden szál tőle vezet, a magyar szellemi életnek ő a sugárzási központja.”
JÓZSEF ATTILA
„Verseidre raktál szép cseréptetőt /
s homokot kötöttél, a futó időt.”
BUDA FERENC
„Ha nem is veszem elő, látom Arany János arcmásait: a fiatalkori fényes szeműt, a szürkülő hajú Tiborc-arcút, s végül – amelyiknek láttán mindannyiszor megrendülök – az öregkorit, a legutolsót, a kifehéredett fejűt, arcán s tekintetében a sorscsapások árkaival és árnyékaival. Akár mindannyiunk arca is lehetne.”
ZELK ZOLTÁN
„Másfajta verseket írhat valaki,
mint Arany János, de jobbakat nem.”
KRÚDY GYULA
„Ez a férfitípus volt az, amely Magyarországot fenntartotta, téli sarat elbíró csizmában viselte el a megpróbáltatásokat, zsoltáros hittel bízott a jövendőben, és halk rajongással gondolt a nemzeti ideálokra. Ez az embertípus őrizte meg helyét a földrészen a kő szilárdságával, a só nehézségével és a tölgyfa életkorával.”
BABITS MIHÁLY
„Hunyt mesterünk! tehozzád száll az ének: / ládd, léha gáncsok lantom elborítják / s mint gyermek hogyha idegenbe szidják / édesapjához panaszkodni tér meg: // úgy hozzád én.”
