Anyanyelvünk ünnepe a Pesti Vigadóban

1844. november 13-án született meg a törvény a magyar nyelv hivatalossá tételéről az addigi latin helyett a Magyar Királyság egész területén – még az uralkodó elé felterjesztett iratokban is. Hosszú és fokozatos folyamat végére tett pontot az 1844. II. törvénycikk, ezért ezt a napot választotta 2011-ben a Magyar Országgyűlés, hogy annak a törvénynek emlékére november 11-ét a magyar nyelv napjává nyilvánítsa.

Az országgyűlési határozatot elsőként kezdeményező civil szervezet, az Anyanyelvápolók Szövetsége azóta díjkiosztással és gálaműsorral ünnepli meg a napot. A Magyar Művészeti Akadémia támogatásának köszönhetően rendszeresen a Pesti Vigadóban rendezett esemény ezúttal is tükrözte a szövetségnek a magyarság egészére kiterjedő tevékenységét.

Tarsoly zenekar ráhangoló muzsikája és a két műsorvezető: Török Annamária és Bordi András rövid, az est díszvendégeit, főszereplőit név szerint üdvözlő szavai után az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke, Juhász Judit köszöntötte a 10. Magyar Nyelv Napja ünnepségének résztvevőit.

Jubileum volt abban a tekintetben is, hogy a magyar nyelvoktatás legrégebbi versenye, a Péchy Blanka művésznő Kazinczy Alapítványával több mint hatvan éve elindított Szép kiejtés verseny az évtizedek alatt az Anyanyelvápolók Szövetségével a hivatásos megszólalókról kiterjedt az egész tanulóifjúságra, és Édes anyanyelvünk versenyként az egész Kárpát-medence leghíresebb nyelvhasználati versenye lett, amely idén tartotta 50. döntőjét és a Kazinczy-díj átadását Sátoraljaújhelyen.

Juhász Judit röviden felidézte az év számos versenyét, amelyeknek díjait szintén a gálaműsor keretében fogják átadni, valamint kiemelte az idei események közül a Magyar Nyelv Hetét, amelynek rendezvényeit először tartották külhoni, felvidéki helyszíneken: Somorjától Királyhelmecig. Ott döntött a szervezésében oroszlánrészt vállaló CSEMADOK és az Anyanyelvápolók Szövetségének vezetősége arról, hogy együttműködési szerződést kötnek. Ennek szimbolikus aktusára, a dokumentumok aláírására itt, a színpadon került sor a két szervezet elnöke, Juhász Judit és Bárdos Gyula között. Köszönetét Bárdos Gyula „ünneplőbe öltöztetett lélekkel és szívvel” fejezte ki, mert itt megpecsételődött a számukra legfontosabb: a magyar nyelv közös ügye, összetartozásunk jelképe.

Az est ünnepi köszöntőjét Kisfaludy László köznevelésért felelős helyettes államtitkár mondta. A magyar nyelv egyediségéről, megtartó erejéről szóló gondolatait egy személyes megjegyzéssel zárta: szépapja Kisfaludy Károly költő, szerkesztő volt, akinek bátyja, a szintén költő Kisfaludy Sándor 250 éve született. Reméli, hogy a Petőfi 200 mellett talán ez az évforduló is kap némi figyelmet. Végül idézett a magyar nyelvről szóló soraiból.

A Lőrincze-díjat, az Anyanyelvápolók Szövetségének legrégebbi díját idén Korzenszky Richárd szerzetes-tanárnak, a Tihanyi Bencés Apátság perjelének ítélte a kuratórium sokoldalú, anyanyelvet, kultúrát és az ifjúságot támogató munkásságáért. A kitüntetett Kányádi Sándor szavaival kezdte köszönetét: „Nekünk egyetlen hazánk van, s ez a magyar nyelv.” Figyelmeztetett, hogy amikor ránk ömlik mindenhonnan a nyelvi mocsok, kiáltani kell, jó szót szólni, hogy otthon érezzük magunkat közösségeinkben. Az európaiságunkat jelentő Tihanyi Alapítólevélben ott vannak leírva első szavaink, amelyeket ma is értünk. Ugyancsak nagy nyelvészek emlékére alapították a Deme László-díjat, amit fiai adtak át Klemmné Gonda Zsuzsa nyelvésznek. A Maróti István-emlékérmet pedig Némethné dr. Balázs Katalin magyartanár kapta.

Az Anyanyelvápolók Szövetsége 22. alkalommal hirdetett esszépályázatot, idén Öltözetek címmel, amelyre több száz pályamű érkezett az egész Kárpát-medencéből. A teljes anyag levéltárba kerül, mert kiveszőben lévő szavakat fedeztek fel a régi és az új, elsősorban a népi ruházat tárgyköréből. Valóban nehéz helyzetben volt a Magyar Művészeti Akadémia tagjaiból álló zsűri, amely végül 10 díjat és 6 különdíjat adott át. A sok egyenlő színvonalú esszénél pluszt jelentett, ha szerzője az adatközlővel való személyes beszélgetésre alapozta munkáját.

Az Írj levelet Kazinczynak esszépályázat díjait 7 gyerek és 2 felnőtt kapta, a Magyar Nyelv Hete eseményeiről készített videópályázatnak 4 győztese volt.

A díjátadás programját kitűnő műsor szakította meg és tette változatossá. A csoda egy 9 éves kislány, Wéber Janka volt Kiskunlacházáról székely viseletben, aki a nagy színpadon majdnem elveszett, de hangja betöltötte a termet, ahogy hibátlanul elmondta A szamárbőrű királyfi című székely népmesét, elképesztő színészi képességekkel, de minden túlzástól mentesen jelenítve meg a mese minden szereplőjét, és még a székely dialektust is remekül adta vissza.

Tarsoly zenekar és a Cédrus táncegyüttes minden alkalommal közreműködője a szövetség rendezvényeinek, de mindig újra felfedezzük hangulatteremtő erejüket, s az amatőr táncosok profi néptáncegyüttesekkel egyenlő művészetét, a nézőtérig sugárzó életörömét.

Az eredeti írás: https://felvidek.ma/2022/11/anyanyelvunk-unnepe-a-pesti-vigadoban/