Olvasási idő: 
7 perc

Amit Tolkiennek ki kellett találnia...

A gyermekirodalmat manapság méltatlanul az irodalom „lesajnált” ágának tekintik, pedig a szerzőnek valójában nem leereszkednie kell a gyerekek szintjére, hanem felnőni ahhoz, hogy olyat tudjon alkotni, amit ők is be tudnak fogadni – mondta lapunknak adott interjújában Nyulász Péter író, akinek Helka – a Burok-völgy árnyai című, a Balaton mondáit megelevenítő kalandos meseregényét 2011-ben az év gyermekkönyvének választották. Az Egyszervolt.hu gyermek-kulturális portál szerkesztője szerint fontos, hogy játékos mondókák és versikék formájában már a legkisebbeket, a beszélni sem tudó babákat is megismertessük a könyvekkel.

– Hosszú éveken át újságíróként, riporterként dolgozott. Hogyan lépett be az életébe a gyermekirodalom?

– Valójában már akkoriban is megvolt a szójátékos, verselő énem, amikor még a Magyar Rádióban dolgoztam, sokakat fárasztottam is vele, ám amikor 2000-ben megszületett az első gyermekem, rátaláltam a valódi közönségemre. A lányom volt az első, akinek a hatására és egyben a szórakoztatására elkezdtem rímeket faragni.

– Olvastam egy nyilatkozatában, hogy ön szerint fel kell nőni a kicsik nyelvezetéhez. Mit ért ezen?

– Sajnos azt tapasztalom, hogy a gyermekirodalmat valahogy az irodalom lesajnált ágának tekintik, a társadalom nem úgy viszonyul hozzá, mint „igazi” irodalomhoz. Egyszer megkérdezték tőlem, hogy nehéz-e leereszkedni a gyermekek szintjére. Erre válaszoltam azt, hogy valójában éppen hogy föl kell nőni ahhoz, hogy olyat tudjunk alkotni, amit egy gyerek is meg tud érteni. Felnőni ahhoz, hogy az ő befogadóképességüknek megfelelően át tudjuk adni a mondanivalót. Meggyőződésem, hogy a gyermekeket is „kultúrlényként” kell kezelni.

– Hány éves korosztálynak szólnak a művei, ki a célközönség?

– Vannak versesköteteim, amelyek kifejezetten a még beszélni nem tudó kicsiknek szólnak, ilyen például A baba bab című mondókás gyűjtemény, illetve vannak olyan műveim is, amelyeket az iskolások forgatnak előszeretettel, például a Helka – A Burok-völgy árnyai című regényt.

– Miért fontos az, hogy egy még olvasni sem tudó kisgyermeknek is könyvet adjunk a kezébe?

– A szülő és gyermek kapcsolatában rendkívül meghatározó, hogy már a legkorábbi időszakban is változatosan, minél többet és minél több csatornán kommunikáljanak egymással. Erre kiválóan alkalmasak a játékos versikék és mondókák.

– Mennyire épít a saját gyermekei kritikájára?

– Természetesen ők voltak az első közönségem, az ő jelzéseik alapján építkeztem, aztán persze próbára tettem a műveket felnőttek, hozzáértők között is. A gyermekirodalom felé fordulásban nyilván szerepet játszik pedagógus végzettségem, és bár nem tanárként, hanem a médiában kezdtem dolgozni, hivatásként működik nálam a pedagógia is. Verseimet egyfajta szórakoztató oktatásként jellemezném, a Zsubatta alkalmazható például beszédfejlesztő segédkönyvként, amit logopédiai terápiákon is használnak, holott maguk a versek nem tanító célzattal, pusztán a szórakoztatás kedvéért íródtak.

 – Melyek a legfontosabb és elmaradhatatlan kellékei, stílusjegyei az óvodások, kisiskolások irodalmának?

– A játék és a humor a legfőbb kellékem, bár a Helka-regényt már tudatosan alakítottam úgy, hogy a valósággal, a tananyaggal is összeköthető legyen az olvasmány, és nagy örömömre az iskolákban használják is a művet a tananyag színesítésére. A regényhez készült módszertan még a Tanítói Kincsestár című képességfejlesztő gyűjteményben is megjelent, és a matematikától a környezetismeretig a legkülönbözőbb tantárgyak kelléke lett.

– A Helkában, amit egyébként 2011-ben az év gyermekkönyvének választottak, a Balaton környéki mondakört dolgozza fel. Miért ezt választotta, van személyes kötődése a vidékhez?

– Egy nagyon jól sikerült családi nyaralás adta az inspirációt a műhöz. A nyaralás során felötlött bennem, vajon miért nincs a Balatonnak tündére; aztán amikor utánajártam, rá kellett jönnöm, hogy van, csak réges-rég elfelejtődött. Megdöbbentő felismerés volt számomra, amikor ráleltem Lipták Gábor feldolgozásában Fáy András 1836-ban megjelent művére. Úgy gondoltam, érdemes gyerekszereplőkkel továbbgombolyítani annak a történetnek a fonalát, hogy a mostani iskolás korosztály a Harry Potterből ismert Dumbledore vagy a Gyűrűk ura Gandalfja mellett Kamort, a Bakony varázslóját is megismerje. A regényben nemcsak a „Sió tündéres rege” alakjai elevenednek meg, hanem bemutatok számos, kevéssé ismert Balaton-környéki mesés helyszínt is, amivel nem titkolt célom, hogy a hazájukkal minél jobban megismerkedjenek a gyerekek. Örömmel tapasztalom, hogy a regény nyomán sok gyerek, akár családdal, akár osztálykirándulásokon, fel is kereste ezeket a mesés helyeket. Hiszen, mondhatni, amit Tolkiennek ki kellett találnia, nálunk mind megvannak. A regény különlegessége az, hogy miközben manók, varázslók, tündérek elevenednek meg benne, a helyszínek valódiak.

– Említette Tolkient, Rowlingot. Mi a véleménye a mai mesekínálatról, a kortárs gyerekirodalomról? Mennyire bőséges és színvonalas a kínálat?

– Azt mondhatom, hogy a 6-7 éves kor alattiaknak szóló művekből lassan túltermelés van, míg tíz évvel ezelőtt nagyon szűk volt a választék. Manapság elégedettek lehetünk, nemcsak a mennyiséggel, hanem az alkotások színvonalával is.

– Kik azok a szerzők, melyek azok a művek, amelyeket az óvodásoknak, kisiskolásoknak ajánlana?

– Nehéz volna csupán egy-két nevet említeni, inkább azt tanácsolom, hogy böngésszenek olyan fórumokat, mint pl. a
meseutca.hu, a csodaceruza.hu portál, a napocska.hu, vagy a Pagony.hu gyerekkönyves honlap. Itt sok hasznos információt találnak, ha színvonalas, értékhordozó olvasnivalót keresnek a gyermeküknek. Személyes kedvencem egyébként Zdenek Miler A világ leggazdagabb verebe című meséje volt.

– S melyek a kedvencei a saját alkotásai közül?

– Ha nem is azt mondom, hogy a kedvencem a többivel szemben, de amivel a legtöbb időt töltöm, az a Helka-történet, és ez az, amivel kapcsolatban nagyon sok helyre hívnak el.

– A felnőtteknek szóló irodalom sosem vonzotta?

– Amikor újságíróként parlamenti bizottsági ülésekről írtam tudósításokat, meg sem fordult a fejemben, hogy egyszer a gyerekkönyveknél kötök ki, most pedig ebben a műfajban érzem igazán jól magam, valószínűleg itt ütközik ki a pedagógiai vénám. Egyelőre nem tervezem, hogy felnőtteknek írjak, de sosem lehet tudni…

 

 

 

 

 

A Helka látványos vízi bábszínházi előadásai a veszprémi Kabóca Bábszínház vendégjátékában:
2013. 06. 07. – 17:00 Balatonfüred, Szabadtéri színpad
2013. 06. 22. – 20:00 Budapest II, Klebelsberg Kultúrkúria
2013. 06. 29. – 20:00 Siófok, Szabadtéri színpad
A további előadásokról tájékozódhatnak
a www.kabocababszinhaz.hu oldalon találhatók.