Alsó tagozat: magyar – matematika

– A Nyelvtudományi Intézet munkatársaként dolgoztam közel másfél évtizedig. Közben az egyetemen pár évig angol funkcionális grammatikát tanítottam angoltanár-jelölteknek. Utána, 1999-ben szerkesztőként az Akadémiai Kiadóhoz kerültem. Itt kezdődött kiadói pályafutásom. Innen érkeztem meg az alsós gyerekek és taneszközök világába.

Alsós tankönyvfejlesztésben már két alkalommal is részt vettem felelős szerkesztőként, először a SuliNovánál, majd a Műszaki Kiadónál. Munkánkat a szakma Hundidac Nagydíjjal és Szép Magyar Könyv oklevéllel is elismerte. Az ezekben a munkálatokban szerzett tapasztalataim tovább erősítették bennem, hogy minden az alsó tagozaton dől el, minden az iskolába lépő gyerekek folyamatos és komplex készségfejlesztésén, illetve a tanítók gondos, áldozatos munkáján múlik. Azóta is azon vagyok, hogy rangján kezeljük ezt a nevelési szakaszt.

– Mekkora csapat dolgozik az alsós taneszközökön?

– Én az alsós matematika és magyar fejlesztést fogom össze két alkotószerkesztő kolléganőm, Fülöp Mária és Farkas Andrea segítségével. Jómagam az elsős olvasást, írást és a másodikos nyelvtant, írást szerkesztem ebben a fejlesztési szakaszban. A matematika taneszközeit nyolc szerző fejleszti. A magyar nyelv és irodalom szerzői csapata jelenleg hat főből áll. A fejlesztési csapathoz tartozik még nyelvi lektor és olvasószerkesztő is. Munkánkat műszaki szerkesztő, digitális fejlesztők, grafikusok és gyártás-előkészítő kollégák is segítik.

A közös és a tantárgyspecifikus koncepciók kialakítása után megkezdtük a tevékeny, érdemi munkát. Zömében olyan tapasztalt szakemberek dolgoznak itt együtt, akik már bizonyítottak. Célunk, hogy szeptemberre a gyerekek kezébe használható taneszközöket adjunk. Mivel kipróbálásra előkészített, úgynevezett „kísérleti” tankönyvekről beszélünk, lesz mód a tapasztalatok összegyűjtésére és a korrekcióra is a tanév során. Tudjuk, hogy majdnem ugyanannyi idő kell egy minőségi tananyagot kifejleszteni, mint „letanítani”. Ezért várjuk majd az iskolák visszajelzését, hogy mit kell módosítanunk, miből kell elvenni, vagy épp hozzátenni. Így válik teljessé ez a fejlesztés, és lesznek jól és eredményesen használhatók a taneszközök.

– A taneszköz kifejezés pontosan mit takar?

– Magyarból és matematikából is három pillére van a taneszköznek: alaptankönyv, munkafüzet és digitális tananyag. Újdonság, hogy lesznek olyan tananyagok, amelyeket digitális formában dolgozunk fel, papíralapon csak munkafüzet tartozik hozzájuk. Ilyen a másodikos nyelvtan-helyesírás, vagy az olvasástechnikai tananyagok egy-egy differenciálásra alkalmas része.

– A gyerekek óriási különbséggel kerülnek az iskolába. Ezt figyelembe veszik az új taneszközök?

– Fontos látni, hogy a különböző tantárgyakhoz szükséges kompetenciák mennyire összefüggnek, mennyire egymásra épülnek. Ezt kapcsolódási pontok beépítésével erősítjük. Emellett alapvető feladatunk a komplex készségfejlesztés, amelybe a részképességek fejlesztését is hangsúlyosan beleértjük, hogy egyik gyermek se maradjon le. A felzárkóztatás és a tehetséggondozás mellett azonban nem szabad elfeledkeznünk a többségről: az átlagosan fejlődő gyermekekről sem. Azt is tudjuk, hogy a gyermekeknek önálló fejlődési ütemük van, és különböző fejlettségi szintekkel rendelkeznek. A komplex fejlesztéssel azt szeretnénk megvalósítani, hogy a gyerekek minél szívesebben és tevékenyebben vegyenek részt az órai munkában, és önmagukhoz mérten a legmegfelelőbb ütemben fejlődjenek.

– Az új tankönyvekben felhasználnak valamit a régiekből?

– Természetesen. Azt kell most aktualizálnunk és továbbfejlesztenünk, ami eddig jó volt. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a fejlesztés tisztán szakmai jellegű, így módszertanilag szintetizálói lehetünk az eddigi évek, évtizedek komoly eredményeinek. Például az olvasástanítási módszerek és a matematikai iskolák közül is számos mondható sikeresnek. Ezekből azokat válogatjuk ki, használjuk fel és építjük össze egy saját koncepcióvá, amelyek eredményesek voltak, hozzátéve a magunkét. Mindezt úgy, hogy ne sértsük az eredeti módszereket, és egy magasabb minőség jöjjön létre.

– Ezek szerint lesznek új típusú feladatok is?

– Ez egyértelmű. A kicsiknél például a szövegértés kulcsa, hogy kapjanak olvasástechnikai segítséget az olvasandó szöveg előtt. Ha a betűk nem állnak össze szótagokká, azok szavakká, sérül a megértés. Fontos még, hogy szövegértési, kommunikációs segítséget is nyújtsunk. Az ismeretlen jelentésű szavak értelmét szinonimasorba helyezve fedeztetjük fel a gyerekekkel, vagy mondatokkal kell egyeztetniük szavakat, szólásokat – száraz meghatározások helyett. A másodikos olvasókönyvben azzal, ahogy előkészítjük az olvasandó szöveget, és ahogy feldolgozzuk azt, a gondolkodást fejlesztjük, az elmeműködést modellezzük, de a tanítási folyamatot, az óravezetést is segítjük. A passzív befogadás helyett a figyelem aktiválása, a tevékenykedtetés a célunk a feladatokkal, mert ez az elsajátítás és a sikeres alkalmazás kulcsa is véleményem szerint.

Elsőben olyan betűtanulási sorrendet állítottunk össze, amely a részképesség-problémával küzdő gyerekek számára is jó. Azaz a könnyen téveszthető betűket, beszédhangokat egymástól távol tanítjuk, hogy ne tudják azokat keverni. A hangoztató-elemző-összetevő módszerre alapozott betűtanulásunk elkerüli egyúttal a homogén gátlás kialakulását, lehetővé teszi a stabil hang- és betűfelismerést, a megfelelő hangösszevonást és összeolvasást, ráadásul az átlagos fejlődésű gyermekek számára se túl gyors, se túl lassú tempóban halad.

– A tanítóknak milyen újdonsággal fognak szolgálni az új tankönyvek?

– Meggyőződésem, hogy a jó pedagógus tankönyvek nélkül is tud tanítani. Mi nem kívánjuk a módszertani szabadságot korlátozni, annál inkább kiszélesíteni. A pedagógusi kézikönyvekben a tanítók számára változatos módszertani, élménygazdag feldolgozási ötleteket adunk, javaslatokat teszünk a differenciálásra, és bejárási útvonalat nyújtunk a tananyagrendszerhez.

Ezeket a könyveket minden pedagógus haszonnal tudja majd használni, az is, aki hagyományosabb, és az is, aki újabb módszerekkel tanít. Az olvasásórákon is lehet énekelni, játszani, mozogni vagy rajzolni, hajtogatni. Keresztkapcsolódásokkal kötődünk a többi tantárgyhoz. Ha a játékos módszertani változatossággal ébren tudjuk tartani a gyerekek figyelmét, és sikerélményhez is juttatjuk őket, már komoly eredményt értünk el.

Ábécés olvasókönyv 1. (mintaoldal)