Alfa generáció – a „digitális bébik” kora

Az alfa generációba tartoznak a 2010 után születettek. Kapcsolatuk a digitális világgal igen korai életszakaszukra megy vissza, egészen az anyaméhig. Ezek a gyerekek ugyanis már akkor felkerülnek a közösségi felületekre, amikor még javában pocaklakók… Hiszen ki ne szeretné tudatni a jó hírt mindenkivel? Az ultrahangkép mindennapos jelenség, és ez még csak a kezdet. Sok szülő dönt úgy, hogy megszületett gyermekének készít egy Facebook-profilt, hogy a családi képeken be tudja őt jelölni, de az is elképzelhető, hogy saját oldalán osztja meg, milyen szépen tudja elmondani a kicsi a „Katalinka, szállj el” kezdetű versikét. A szülők mindezzel hozzájárulnak, hogy gyermekük a digitális tér szerves részévé váljon.

Egy európai felmérésből kiderült, hogy az óvodáskorú gyerekek 50-70%-a használ táblagépet, sőt az interneten is könnyedén szörfözik. A 0–2 éves gyerekek esetében 30%-os a tablethasználat, sőt 10%-uknak első szava is a „tablet”.

A gyerekek agya 0–2 éves koruk között a különböző ingerek – mint például a mozgás, a társas kapcsolatok, az alkotói képességek kibontakoztatása – hatására háromszorosára nő. A digitális eszközök vajon képesek pótolni ezek hiányát? Egyes kutatások szerint nem feltétlenül, ugyanis a kétdimenziós eszköz nem tudja megteremteni a valóságot a gyerekek számára, ezért jobban fejlődnek, gyorsabban tanulnak, ha „élőben” látják a dolgokat.

Korábban széles körben vizsgálták, milyen hatással van a televízió a fiatalok teljesítőképességére. Az eredmény nem volt megnyugtató, ugyanis a 3 éves kor alatti tévénézés negatívan hatott az olvasási és a számolási készségekre. A videójátékok kapcsán is több kutatást folytattak, amelyek hatására a gyerekek viselkedésében volt megfigyelhető némi negatív változás: az erőszakos játékok növelték az agresszív megnyilvánulásokat, de pozitív hozadékként megjegyzendő, hogy a gyerekek térbeli tájékozódása sokat javult ezeknek a játékoknak a hatására.

Az alfák ebben is eltérnek a korábbi generációk szülötteitől: az ő eszközük az okoseszköz, amely sokkal könnyebben kezelhető már egészen kicsi korban is. Az érintőképernyő nagy előnye, hogy a finommotorikus mozgásokat és a kinesztetikus (testérzékleti) készséget erősen fejleszti, viszont gyakori használata mellett az audiovizuális csatornák szegényebbé válnak. 

Az információfeldolgozásnál is megfigyelhető némi változás: már a Z generáció esetében is érzékelhető a nagyfokú figyelemmegosztás, azaz a multitasking hatása, de az alfa generáció tagjai ennek a specialistái. Hátulütője lehet a dolognak, hogy ennek következtében sokkal inkább igénylik az azonnali válaszokat – amelyeket a digitális térben meg is kapnak –, és sokkal nehezebben tudják a figyelmüket egyetlen dologra fókuszálni, aminek következtében figyelem- vagy részképességzavar is kialakulhat náluk.

Mivel szinte csak a virtuális tér képes felvenni igényeikkel a harcot, sok esetben a személyes kapcsolataik is háttérbe szorulnak, kevesebb lesz az „offline térben” kialakított kommunikáció. A pszichológusok úgy gondolják, hogy ez a korosztály lesz minden idők legmagányosabb generációja.

De ha nem a kapcsolatok építésére, fenntartására törekednek, akkor mi lesz a céljuk? Nagy esélyt látnak rá a kutatók, hogy maga a tanulás. És ebben az esetben nem az iskolai rendszerszerű oktatási módszerre gondolnak a szakemberek, hanem az autodidakta tanulási technikákra, amelyeket a digitális térben is könnyen meg tudnak valósítani.

A szülők és a tanárok úgy gondolják, hogy az okoseszközök korai megismerése jótékony hatással lehet egyes kompetenciákra, mint a számítógépek magabiztos használata vagy az IKT képességek magas szintű ismerete. Dancs Gábor és Pintér Marianna kutatási eredményei sajnos megcáfolják ezt a véleményt: a mértéktelen IKT eszközhasználat a digitális kompetenciákat nem fejleszti, viszont elveszi az időt a hagyományos játékoktól, mint a dominó, a kártya, a játékpénz vagy a dobókocka, így ezekre a tapasztalatokra nem építhetnek a pedagógusok. 2015-ös vizsgálatuk során 95 óvodáskorú gyermeket és egy hozzátartozóját kérdezték meg kérdőíves módszerrel. 

Forrás: Pintér 2016

A megkérdezett 6 év alatti gyermekek 81%-a egészen kicsi kora óta eszközhasználó: többnyire az érintőképernyős eszközöket részesítik előnyben az asztali számítógépekkel szemben. Meglepő eredmény, hogy a felmérésben szereplő gyerekek közel fele már másfél éves kora előtt használt valamilyen elektronikus eszközt. A gyakoriság terén is érdekes eredmény született: az eszközhasználattal egyhuzamban eltöltött idő általában fél és egy óra között van, ami hetente több alkalommal megismétlődik, de egyes helyeken naponta is előfordul. Az eszközöket leggyakrabban mesenézésre, illetve szórakoztató játékokra használják. 

A kutatók további kérdéseket is felvetettek: Vajon milyen hatással van egy két év alatti gyermek idegrendszerére ezeknek az eszközöknek a használata? Vajon csak úgy tűnik, hogy megnövekedett a figyelemzavaros és részképesség-zavaros gyermekek száma, vagy ez tény? És ha tény, akkor van-e valamilyen köze ehhez a korai eszközhasználatnak?

Árulkodó az is, hogy a két legnagyobb technikai újító – Bill Gates és Steve Jobs – sem kért saját találmányaiból, amikor a gyermekei neveléséről volt szó. Jobs 2011-ben egy interjúban elmondta, hogy megtiltotta gyerekeinek az iPadek használatát. Gates pedig 2007-ben vezette be otthonában az eszközhasználat időkorlátját, mivel lánya elkezdett videójáték-függővé válni, és azt sem engedte gyerekeinek, hogy 14 éves korukig mobiltelefonjuk legyen. 

Jay Donovan The average age for a child getting their first smartphone is now 10.3 years című írásából^[1]kiderül, hogy ma egy gyerek átlagosan 10,3 éves korában kapja meg az első telefonját. A Mirror cikkéből^[2]pedig megtudhattuk, hogy a legfiatalabb iPad-függő egy 4 éves kislány volt. Az őt kezelő dr. Richard Graham pszichiáter elmondta, hogy sajnos ez nem egyedi eset az ilyen fiatal gyerekek körében. 

De vajon mit tehet a szülő? Hasonlóképpen a két technikai géniuszhoz a legjobb megoldás, ha korlátozzuk az eszközhasználatot. A szakemberek úgy vélik, hogy a függőség elkerülése érdekében egészen kiskorban (0–2 év között) egyáltalán ne adjunk a kezükbe digitális eszközöket, majd 3–5 éves kor között is inkább időintervallumokban gondolkozzunk, a táblagépet és az okostelefont pedig csak iskoláskortól ajánlják.