Akik a tankönyv megjelenéséért felelnek

Mióta foglalkozik tankönyvkiadással? Milyen feladatokat lát el jelenleg a Tankönyvkiadási Koordinációs Főosztály vezetőjeként?

2015 óta foglalkozom tankönyvkiadással, de 2010-ben kezdtem a tankönyves szakmai munkát tanügyigazgatási referensként a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatási államtitkárságán.

Amikor elindult az állami tankönyvek fejlesztése, akkor kapcsolódtam be ebbe a munkába, az akkori kísérleti tankönyvek gyártásának voltam a logisztikai, koordinációs vezetője, majd a tankönyvek és a feladatok számának növekedésével lettem az egész állami tankönyvi portfólió kiadásáért felelős. Jelenleg a mi főosztályunk felel a tankönyvek kiadási feladataiért. A fejlesztőknél létrejövő kéziratot mi öntjük végső formába. Ez a feladat két részre osztható. Egyik része a műszaki szerkesztés, mely a tördelők, korrektorok, műszaki szerkesztők munkájának eredményeképpen egy végleges nyomdai változat lesz. Ebben a folyamatban műszaki szakemberek nyomdai végzettséggel, korrektorok nyelvi felkészültséggel véglegesítik az állományokat. Többéves szakmai tapasztalatukkal nemcsak nyomdai, hanem pedagógiai szemmel is nézik a kapott kéziratokat. Foglalkozunk szerzői jogokkal is, hogy a fejlesztésben részt vevő szerzői művek megjelentetéséhez minden szempontból rendezetten birtokolja a Hivatal a kiadási jogokat. Vannak olyan tankönyvek, ahol a szerzőkkel kötött szerződés alapján a Hivatal határozott idejű felhasználási jogokkal rendelkezik, irányukba a jogdíjat minden évben rendezzük, de egyre több az olyan tankönyv, amelynél már korlátozásmentesen az Oktatási Hivatalé a felhasználási jog.

A tankönyvekben számtalan kép, irodalmi tartalom található. Melyek azok a szempontok, melyekre fontos odafigyelni, hogy jogszerűen kerüljenek ezek a tartalmak a könyvekbe?

Amikor a kéziratok szerzői jogát rendezzük, azzal a tankönyvekben szereplő szövegek tulajdonjogát tisztázzuk. Egy tankönyv azonban nem csak szövegekből áll, vannak benne olyan szerzői tartalmak is, melyeket mi „szomszédos” jogoknak nevezünk. Ide tartoznak a fotók, képek, grafikák, kották és az irodalmi művek, de a digitális megjelenés miatt a digitális felvételek, mint a hangfelvételek, videók és animációk is. Ezeknek a szerzői jogát ugyanúgy rendezni kell, mint a kéziratok felhasználási jogait. Amikor az állami tankönyvkiadás az Oktatási Hivatalhoz került, megerősítettük azt a szervezeti egységet, amely a mai napig az ún. szomszédos jogokkal foglalkozik, hiszen egy tankönyvben több száz kép, ábra, illusztráció található. Ebből is érzékelhető, hogy ez a jogosítás egy teljesen más volumenű munka. Ez a munkacsoport gyakorlatilag egy beszerzéssel foglalkozó csapat olyan tagokkal, akiknek többéves komoly szakmai tapasztalata van a szabad felhasználású és a szerzői joggal védett tartalmakkal kapcsolatban. Ami megkönnyíti ezt a munkát például az irodalmi műveknél, hogy bár a szöveggyűjteményekben igen sok irodalmi szöveg található, viszont az egyéb tankönyvekben már lényegesen kevesebb fordul elő, a matekkönyvekben pedig egyáltalán nincs.

A fotók területén képszolgáltatókkal vagyunk kapcsolatban, amelyektől stockfotókat szoktunk beszerezni akkor, ha nem egy művészi értékű képre van szükségünk, hanem mondjuk egy általánosabb témájú fotóra. Ezek mellett azért a tankönyvek sok olyan speciálisabb képet is tartalmaznak, melyek a magyar kultúrkincs részei. Ezekkel a képekkel kapcsolatban nagy közgyűjteményekkel – múzeumok, képtárak – vettük fel a kapcsolatot. Így az évek során eljutottunk oda, hogy a tananyagfejlesztőknek fel tudunk ajánlani olyan képszolgáltatókat, akikkel szerződésünk van, ahonnan akár általánosabb témájú képet, akár speciálisabb képet is tudnak választani. A szerzői jogi törvényben van egy olyan kategória, hogy szabad felhasználás, de itt is több feltételnek kell megfelelni, így sok esetben nem elegendő az, hogy oktatási célra használják fel az adott tartalmat, hanem tisztázni kell, hogy mit jelent az „idézés” vagy az „átvétel”. S mivel mi folyamatosan arra törekszünk, hogy legális forrásból származó tartalom kerüljön a tankönyvekbe, így ez a feladat is nagyon fontos. A tankönyvi engedélyhez is szükség van egy nyilatkozatra arról, hogy jogilag is megfelel minden feltételnek a tankönyv.

Az elmúlt időszakban lezajlott tankönyvfejlesztések hogyan befolyásolták a tankönyvkiadási folyamatokat?

Az elmúlt három év egyik legfőbb eseménye, hogy új tantervhez igazítottunk, átdolgoztunk tankönyveket, a jogosítási folyamat pedig még precízebbé vált. Kiadási szempontból kiemelném még az egységesített raktári számokat. A könyvek raktári száma nekünk és a forgalmazónak is egy közös pont, amit a kiadó ad a tankönyveknek. Korábban az Apáczai Kiadó könyvei AP-vel, a Nemzeti Tankönyvkiadó könyvei NT-vel, az állam által fejlesztett könyvek raktári számai pedig – az OFI után – FI-vel kezdődtek. Ez a raktári szám 2020 óta kivétel nélkül OH-val kezdődik az új fejlesztésű könyveknél. Ezzel az volt a cél, hogy az egész portfólió megjelenését egységesebbé tegyük, hiszen ez az azonosító kód kerül a tankönyvjegyzékbe, a forgalmazónak nélkülözhetetlen a készletnyilvántartásnál, illetve az iskolai tankönyvfelelős is ezt használja a rendelésnél.

Az OH-s kódoknál arra törekedtünk, hogy egy „beszélő számot” kapjanak a tankönyvek, tehát egyedi, megjegyezhető betűk és számok kombinációja legyen. Az OH kód után a tantárgyra utaló három betű következik – például MAT, azaz matematika –, ezt követi az évfolyam száma, majd a könyv jellegére utaló betűk – M mint munkafüzet, T mint tankönyv vagy GY mint gyűjtemény. Illetve ezt a kódsort még kiegészítettük A vagy B betűvel, hiszen két tankönyvsorozatot ad ki az állami kiadó. Az „A” sorozat jelöli a korábban a kísérleti, újgenerációs tankönyvekből továbbfejlesztett, míg a „B” sorozat jelöli az átvett kiadók átdolgozott tankönyveit. Azokat a könyveket pedig, amelyeknek nincs még új tantervhez igazított engedélye, meghagytuk a régi kódon.

Melyek a Tankönyvkiadási Koordinációs Főosztály jövőbeli céljai?

A következő években szeretnénk folytatni a korrekciókat a könyveken az iskoláktól kapott visszajelzések alapján. A jogosítási munkák is folytatódni fognak, hiszen a sok szerződést folyamatosan meg kell újítani. Az állami tankönyvkiadásban a digitalizáció ad új távlatokat, amelyet a járvány időszakának tapasztalatai is megerősítettek. Mivel a Nemzeti Köznevelési Portálon még nincs fent mindkét tankönyvsorozat digitális változata, ezért sürgető feladatunk ennek pótlása a korszerű oktatás támogatása érdekében.