Olvasási idő: 
28 perc

Aki lemarad, az kimarad

Mit tesz a kormányzat a korai iskolaelhagyás ellen?

Gyakran szegezik az EMMI-nek a kérdést: mit tesz a kormányzat a korai iskolaelhagyás ellen? Általában mindenkinek csak azok a beavatkozások érzékelhetőek, amelyek közvetlenül őt érintik, de jó ismernünk azokat is, amelyek rajtunk kívül esnek. Ezért tartottam szükségesnek, hogy írásomban röviden – a teljesség igénye nélkül – áttekintést adjak a már megvalósult intézkedésekről.

Szöveg: Glowacz Miklósné köznevelés-stratégiai és fejlesztési referens, Emberi Erőforrások Minisztériuma


Ismerve a 2014-ben elfogadott Végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni középtávú stratégiát, egyértelműnek tűnik, Magyarországon a köznevelési ágazat számára fontos, hogy képes legyen érdemben csökkenteni a tanulók hátrányait. A beavatkozási irányok arra mutatnak, hogy minden tanuló − családi hátterétől függetlenül − hozzáférhessen a méltányos és színvonalas oktatáshoz.

A korai iskolaelhagyás visszaszorításának célja az egyén szempontjából az, hogy legyen elég ideje intézményesült keretek között megszerezni azokat az ismereteket, illetve kialakítani és fejleszteni azokat a készségeket, képességeket, amelyek a további tanulmányaihoz vagy a munkába álláshoz szükségesek. Ugyanez az állam szempontjából a későbbiekben kialakuló munkanélküliség csökkenését, a kvalifikált munkaerő számának növelését jelenti, valamint hosszú távon gazdasági növekedést eredményez. Az is ismert mindenki számára, hogy az Európai Unió Oktatási Tanácsa 2011-ben ajánlást fogadott el a korai iskolaelhagyás csökkentését célzó szakpolitikákról.

A Végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni középtávú stratégia gyakorlati megvalósítása érdekében készített cselekvési terv olyan átfogó megközelítésmódot alkalmaz, amely a szakpolitikák (az egészségügyi, a szociális, a családügyi, az ifjúságpolitikai, a kulturális, a társadalmi felzárkózási, a szakképzési és felnőttképzési ágazatok, az egyházi, a nemzetiségi és a civil szektor) összehangolásával és komplex beavatkozásokkal kezeli a lemorzsolódás és az iskolaelhagyás szempontjából meghatározó problémákat. A cselekvési terv beavatkozási területeinek intézkedései három szinten, rendszerszintű, intézményi szintű és egyéni szintű beavatkozásokkal kívánják a lemorzsolódást és a végzettség nélküli iskolaelhagyást mérsékelni.

A végzettség nélküli iskolaelhagyás okaival, jelentőségével számos szakirodalom foglalkozott már, írásom az utóbbi két évben megtett kormányzati intézkedésekre korlátozódik, amelyekről a szakterületek a nyár folyamán számoltak be a köznevelési ágazat felé. A megtett intézkedésekről szóló összeállítást e beszámolók felhasználásával készítettem.

Az iskolai lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók területi megoszlása

Forrás: Oktatási Hivatal 2019/2020. tanév II. félév


Korai iskolaelhagyás, lemorzsolódás – számok és definíciók

A fogalmak tisztázása érdekében röviden vizsgáljuk meg, mi a különbség a végzettség nélküli iskolaelhagyás (korai iskolaelhagyás) és a lemorzsolódással veszélyeztetett fogalmak között. A végzettség nélküli iskolaelhagyás a 18−24 éves korosztályban, alsó középfokú végzettséggel nem rendelkezők aránya, akik az adatfelvételt megelőző négy hétben nem vettek részt képzésben. Mivel ez az adat az EUROSTAT Munkaerőpiaci Felmérésén alapul, ezért leginkább munkaerőpiaci szempontból vizsgálják. A lemorzsolódással veszélyeztetett az a tanuló, akinek az adott tanévben a tanulmányi átlageredménye közepes teljesítmény alatti vagy a megelőző tanévi átlageredményéhez képest legalább 1,1 mértékű romlást mutat, és esetében komplex, rendszerszintű pedagógiai intézkedések alkalmazása válik szükségessé. A köznevelés prevenciós intézkedéseivel leginkább az utóbbit tudja befolyásolni. Köznapi használatban szoktuk még alkalmazni az előzőek szinonimájaként a lemorzsolódott, vagy a korai iskolaelhagyás kifejezést, de ezeknek nincs külön hivatalos definíciója.

A korai iskolaelhagyást számos tényező befolyásolja: kiemelten a tanulmányi eredménnyel összefüggő okok (pl. tanulmányi teljesítmény, bukás, hiányzás, iskolaváltás), a tanulók és családjaik társadalmi-gazdasági háttere, vagy akár az iskolai környezet (az intézményi erőforrások, a családdal történő kapcsolattartás stb.). A lemorzsolódást és a korai iskolaelhagyást befolyásoló, rendszerszintű tényezők között jelenik meg például a koragyermekkori ellátáshoz való hozzáférés különbözősége, a képzési szerkezet jellemzői, a gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer egyenlőtlen működtetése stb.

Az alacsony iskolai teljesítménnyel, illetve az érintett családok hátrányos társadalmi-gazdasági hátterével jellemezhető, halmozottan hátrányos helyzetű diákok a korai iskolaelhagyás veszélyének fokozottan kitett tanulói csoporthoz tartoznak. A végzettség nélküli iskolaelhagyás aránya az uniós átlagban stagnáló, illetve enyhén javuló tendenciát mutat, azonban a tagállami eredmények részletesebb vizsgálata azt mutatja, hogy egyes térségek, tanulói csoportok esetében a cél elérése további jelentős erőfeszítést igényel. Jó iránynak tekinthető, hogy hazánkban a korábbi évek stagnálása után a 2019-ben mutatkozó 0,7-es aránycsökkenés (2018-ban 12,5%, 2019-ben 11,8%) meghaladta az OECD-országok átlagos csökkenési arányát.


Figyelmeztető jelzések a korai iskolaelhagyásra

Ahogyan ezt a pedagógus kollégák napi munkájuk során megtapasztalhatták, az Oktatási Hivatal által működtetett, a lemorzsolódás megelőzését szolgáló korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer bevezetésére 2016 év végén került sor. A jelzőrendszer részére az iskolai 5−12. évfolyamon tanulókra vonatkozó adatszolgáltatást, valamint az országos és fenntartói adatfeldolgozást a KIR rendszerhez kapcsolt adatgyűjtési felület segíti. A jelzőrendszer által használt objektív elemek között találjuk a tanulmányi eredményen kívül a tantárgyi bukást vagy az évismétlést.

A lemorzsolódással veszélyeztetett 5−12. évfolyamon tanulók száma és aránya a jelzőrendszer bevezetésétől számított három tanév végén

Forrás: Lemorzsolódás megelőzését szolgáló korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer, KIR tanulói nyilvántartás, Oktatási Hivatal, 2019.
 

A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet szerint: lemorzsolódással veszélyeztetett tanulónak számít, ha tudása a tanév végi vagy félévi értékelése nem éri el alapfokú nevelés-oktatás esetében a 3,0, középfokú esetében a 2,5 szintet, vagy egy félév alatt 1,1 mértékű romlást mutat; félévi/évvégi értékelésnél egy vagy több tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott; magatartás, vagy szorgalom minősítése rossz, illetve hanyag volt; évismétlésre kötelezett; 50 tanítási órát igazolatlanul hiányzott, vagy 100 órát meghaladó az igazolt hiányzása; szülői kérésre egyéni munkarenddel rendelkező; menekült; a gyermekvédelmi törvény szerint veszélyeztetettnek minősül, vagy nevelésbe vett; kiemelt figyelmet igénylő; rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül; tizenhatodik életévét betöltötte és még általános iskolás, vagy a középiskolát kezdte ennyi idősen.

A rendszer eddigi működése során nyert adatok és információk alapján az iskolákban a korábbinál nagyobb figyelmet kap a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók támogatása, az intézmények maguk is keresik azokat a támogatási formákat és lehetőségeket, amelyekkel eredményesebbek lehetnek ezen a területen. A lemorzsolódással kiemelten veszélyeztetett intézmények célzott szakmai támogatást kaptak és kapnak továbbra is a Pedagógiai Oktatási Központoktól.

A korai iskolaelhagyás alakulásának vizsgálatához a kiindulási alapot a veszélynek kitett intézmények és az ott nevelt gyermekek/tanulók azonosítására szolgáló rendszer képezi. A korábban megkezdett intézkedések tovább folytatódtak, de a számszerűsíthető eredmények markánsabb változása évek múlva várható csak. A korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer bevezetésével a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók száma két év alatt lecsökkent, ami reményeink szerint a későbbiekben magával vonja a végzettség nélküli iskolaelhagyás arányának csökkenését is.

A szakterületi beszámolók alapján megállapítható, hogy a 2020-as év első felében a járványügyi intézkedések miatt az uniós projektek megvalósítása a köznevelési intézményekben jelentősen megnehezült, így a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentésére tervezett beavatkozások, fejlesztések több esetben is csak késéssel valósulhattak meg.

Megyénként vizsgálva a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók megoszlását, elmondható, hogy a legmagasabb az arányuk Nógrád megyében (16,20%), szintén magas az arány Szabolcs-Szatmár-Bereg (15,04%) és Borsod-Abaúj-Zemplén (14,10%) megyékben, bár az előző évekhez képest ezekben a megyékben is csökkenés mutatkozik.

Az intézmények által feltöltött adatok alapján a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók száma és aránya valamennyi megyében, valamennyi intézménytípusban és valamennyi évfolyamon folyamatosan csökken a jelzőrendszer kialakítása óta eltelt három tanév során.

Európai uniós támogatásból az Oktatási Hivatal az iskolai lemorzsolódás megelőzését támogató pedagógiai rendszert dolgozott ki. Ez egy hálózati tanulásra épülő, átfogó megközelítés, amelynek szempontrendszere azokat az elemeket veszi górcső alá, amelyeket a köznevelési intézmény és partneri környezete közvetlenül befolyásolni tud, és amelyek relevánsak a sikeres megelőzés szempontjából. A differenciált eszközrendszer figyelembe veszi azokat az erőforrásokat is, amelyeket az iskolák és óvodák mozgósítani képesek az intézményfejlesztés érdekében. A pedagógiai rendszer segítségével 300 alap- és középfokú, valamint 157 óvodai köznevelési intézményi feladatellátási hely részesült komplex, esélykiegyenlítő, nevelést-oktatást támogató intézményfejlesztésben. A projekt keretében a fejlesztésbe 1400 fő pedagógust, 100 fő mentort és 70 fő tankerületi munkatársat vontak be.

Megyei bontás



Forrás: Oktatási Hivatal 2019. évi adatai alapján


Pedagógusok, pedagógusképzésben részt vevők szakmai támogatása

Mivel a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentésének kulcsfigurái a pedagógusok, ezért folyamatos szakmai fejlődésük támogatása több területen és szinten történik. A beavatkozások többek között a pedagógusképzésre, a továbbképzésre, az új pedagógiai módszerek, technikák alkalmazására, a pedagógiai kultúraváltás elősegítésére, nevelő- és oktató munkát közvetlenül segítő szakemberek felkészültségének fejlesztésére irányulnak. A köznevelésben a hazai forrású beavatkozásokon kívül szinte valamennyi uniós projekt tartalmaz pedagógusokat érintő fejlesztést. Ezekből az alábbiakban néhány jelentősebbet emelek ki:

Uniós program keretében a Komplex Alapprogram kipróbálási időszaka (2018. 09–2019. 06.) alatt a projekt „Mérés-Értékelés-Kutatás” munkacsoportja kiterjedt kutatást végzett a program iskolai működéséről a pedagógusok, tanulók, intézményvezetők és a szülők körében. A kutatási eredményekre épülve a korrekciós időszakban (2019. április−szeptember) áttekintették a program elemeit, a kutatási jelentésekben foglaltaknak megfelelően megtörtént a program korrekciója és megkezdődött a második Komplex Alapprogramos tanév (a Komplex Alapprogrammal az Új Köznevelés 2018. évi, illetve 2019. évi különszáma is foglalkozott részletesen).

pedagógusképzés esetében kiemelten támogatottak azok a tevékenységek, amelyekben a pedagógusjelöltek gyakorlataik egy részét fejlesztendő térségekben, vagy speciális nevelési igényű tanulók körében végzik, ezzel tapasztalatot szerezve a térségi problémák területén.

Klebelsberg Képzési Ösztöndíjról szóló 52/2013. (II. 25.) Korm. rendelet 2020. szeptember 1-től történő módosítása értelmében az ösztöndíjprogramban már részt vehetnek a tanár- és gyógypedagógus-képzésben tanulók mellett a tanító alapképzési szakra felvételt nyert, vagy már tanulmányokat folytató fiatalok is. Szintén a pedagógushallgatókat támogatja a három éve működő Nemzetiségi Tanulmányi Ösztöndíj. A támogatást az első évben a nemzetiségi óvodapedagógus-hallgatók részére tették elérhetővé, 2019-től a nemzetiségi tanító és tanárképzés első évfolyamos hallgatóira is kiterjesztették.

A tankerületi központok fenntartásában lévő iskolák hátránykompenzációs programjai

Forrás: Klebelsberg Központ beszámolója, 2020.


Korai gyermekkor, prevenció

Korai gyermekkor, prevenció című beavatkozás intézkedései ágazatközi szemléletben az egészségügyi, szociális és családügyi, társadalmi felzárkózási és oktatáspolitikai terület közös erőfeszítésén alapulnak.

Az Egészségfejlesztési Irodák megjelenése a népegészségügyi ellátórendszerben a preventív szolgáltatások (kockázatbecslés, életmód-tanácsadás és életmódváltó programok, közösségi egészségfejlesztési tevékenységek) tömeges és egységes szakmai színvonalú megjelenését jelentette. Jelenleg 112 járásban működik egészségfejlesztési iroda.

A hátrányos helyzetű gyermekeket nevelő óvodák feltételrendszerének megerősítésére tett intézkedés annak érdekében jött létre, hogy a 3 éves kortól kötelező óvodai nevelés során az intézmények/óvodák alkalmasak legyenek a magas színvonalú pedagógiai munkára. 560 óvoda, közel 20.100 gyermek és 1143 óvodapedagógus vesz részt a programban, amely ebben az évben zárul. A kormányzati intézkedéseknek köszönhetően a 2020/2021. tanévben több mint 2000 fővel tovább nőtt a 3 éves gyermekek kötelező óvodai nevelésben való részvétele.


Ösztöndíjak, pályaorientáció

Párhuzamosan többféle ösztöndíjprogram is segíti a hátrányos körülmények között élő tanulók iskolában maradását.

Az Útravaló Ösztöndíjprogram 4 esélyteremtő alprogramjára összesen, a 2019/2020. tanév őszi és tavaszi féléveire vonatkozóan 2.595.000.000 forintos keret állt rendelkezésre, amely 10.811 tanuló támogatását tette lehetővé.

A hátrányos helyzetű tanulókat eddig is eredményesen támogató Arany János Programok továbbfejlesztése megtörtént – mindenki megelégedésére –, hatékonyságuk növelése érdekében a 2022/2023-as tanévtől kezdődően ösztöndíj-támogatás is megjelenik a programban. A programok célja továbbra is a hátrányos helyzetű, illetve rászoruló tanulók sikeres érettségi vizsgára történő felkészítése, valamint a felsőoktatási intézményekben való továbbtanulásra való előkészítése komplex pedagógiai támogatással (a tanulók személyiség-, idegen nyelvi-, digitális kompetencia fejlesztésével, pályaorientációval, tehetséggondozással, iskolai programokkal, szakkörök szervezésével, szociális hátrányok csökkentésével stb.). A részt vevő tanulók részére – tanulmányi eredményük alapján – havi 20−40 ezer forint közötti tanulmányi ösztöndíjat biztosítanak a támogatásba integráltan. Korábban a programban részt vevő szakképző intézmények 2020 szeptemberétől az új szakképzési ösztöndíjrendszerben juthatnak támogatásokhoz.

A középfokú tanulmányok sikeres elvégzéséhez a Nemzetiségi Tanulmányi Ösztöndíjprogram anyanyelvű és kétnyelvű nemzetiségi program szerint működő középiskolák tanulóinak nyújt támogatást rendeletben szabályozott módon. A Roma Nemzetiségi Tanulmányi Ösztöndíj keretében egy félévre 5.550.000 millió forint ösztöndíj-támogatás adható, a támogatás mértéke tanulónként havonta 30.000 ezer forint. A 2019/2020. tanévben 6 köznevelési intézményből összesen 35 fő tanuló részesülhetett ösztöndíjban.

A célzott, személyre szabott pályaorientáció szintén hatékonyan segítheti a tanulók iskolában való megtartását. A kötelező feladatellátáson túl több uniós támogatású projekt is célul tűzte ki a tanulók pályaorientációját. A kompetenciák fejlesztése MTMI (műszaki, természettudományi, matematikai és informatikai) szakköri foglalkozások keretében valósulhatott meg, valamint a tankerületi központok körzetében a Szakképzési Centrumokba tervezett többszöri tanműhely-látogatások segítséget nyújtottak a fiatalok számára továbbtanulást érintő döntéseik meghozatalában. Egyelőre csak pilot jelleggel egy korszerű mérőeszközt is kifejlesztettek, amely a 2020/2021. tanévben a 8. osztályos tanulók számára ad lehetőséget pályairányultságuk felmérésére.


Esélykiegyenlítő programok

Biztos Kezdet Gyerekház célja a hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű – köztük roma – kisgyermekek egészséges fejlődésének biztosítása, esetleges fejlődési lemaradásuk kompenzálása, szüleik gyermeknevelési kompetenciáinak támogatása. A szolgáltatást a szülő és az óvodáskort el nem ért gyermek együttesen veszi igénybe. A központi költségvetésből 106, uniós finanszírozásból pedig további 82 gyerekház működik.

Tanoda Program az anyagi szükségben, rossz szociális körülmények között élő tanulók délutáni, rendezett keretek közötti felzárkózását teszi lehetővé. Azoknak a tanulóknak nyújt segítséget, akik az iskolai feladatok elvégzéséhez otthoni segítséget igényelnének, azonban az a szülők alacsony iskolai végzettsége, valamint a családok anyagi lehetőségei miatt akadályokba ütközik. Jelen támogatási ciklusban három uniós pályázati konstrukció keretében közel 290 tanoda kapott támogatást.

Európában egyedülálló a Roma lányok végzettség nélküli iskolaelhagyásának megelőzése című program. A program a hátrányokkal küzdő, 10−18 éves, általános iskolás vagy középiskolás roma/cigány lányok fejlesztését szolgálja. 89 nyertes egyházi és civil szervezet valósítja meg a programot, amely segítségével 1780, hátrányokkal küzdő fiatal lány fejlesztése valósult meg.

A tapasztalat azt is mutatja, hogy a korai iskolaelhagyás okai között egyes tanulói csoportok vagy egyének kirekesztése állhat. A tankerületi központok nagy hangsúlyt fektetnek a kirekesztő folyamatok megelőzésére, illetve a már kialakult problémás helyzet kezelésére. A tankerületi központok fenntartásában lévő köznevelési intézmények pedagógusainak komoly szakmai felelőssége van a kompenzációban. Ennek érdekében kiemelt feladatuk a helyi sajátosságokra reagáló pedagógiai programok, a társadalmi integrációt elősegítő kezdeményezések támogatása.

Példaként említek két, a pedagógusok által kedvelt, gyakran alkalmazott programot.

A Komplex Instrukciós Program a hátrányos helyzetű tanulók integrációs oktatásának megvalósítására alkalmas nevelési-oktatási módszer, amely jótékonyan segíti a szociokulturálisan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatását, illetve tehetséggondozását. Hazai vállalatok, uniós programok finanszírozásával több száz pedagógus sajátíthatta már el a módszert. A Nemzeti Tehetség Program alapvető célja a Magyarországon és a külhoni magyarlakta területeken a tehetségsegítés fejlesztése, lehetőséget biztosítva a tehetséges fiatalok támogatására.

Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program keretében megvalósuló beavatkozások átfogó célja a köznevelés minőségének fejlesztése, kiemelt tekintettel a korai iskolaelhagyás csökkentésére. A köznevelést közvetlenül érintően 195 milliárd forint értékben hirdettek meg tartalmi, módszertani fejlesztéseket tartalmazó projekteket. Az infrastrukturális fejlesztésekkel együtt a köznevelésért felelős szakterületet közvetlenül közel 270 milliárd forint támogatási összértékű 23 konstrukcióval, több mint 960 projektben érintett.


Az iskolai környezet, az oktatási feltételek kiegyenlítése

Jelenleg uniós és költségvetési forrásból összesen több mint 900 helyszínen, több mint 300 milliárd forint értékben valósulnak meg köznevelési infrastrukturális beruházások. Az uniós fejlesztések a hátrányos helyzetű térségek intézményeire fókuszálnak. 2020 szeptemberéig 452 felújítás valósult meg, amely hozzájárul a kedvezőbb iskolai környezet megteremtéséhez, és ezzel a lemorzsolódás csökkentéséhez.

digitális oktatási környezet biztosítása érdekében a konvergencia régiókban befejeződött a wifi kiépítése, amely a tankerületi központok fenntartásában működő 2980 köznevelési feladatellátási helyen valósult meg. A Közép-Magyarország régióban hazai forrásból állami, egyházi és nemzetiségi önkormányzati fenntartásban lévő 962 feladatellátási helyen építik ki a wifit. Így az elmúlt években a pedagógusok és a tanulók számára elérhetővé vált több mint 100 ezer digitális eszköz széles körű használata, internetes kapcsolódása.

Nemzeti Köznevelési Portál funkcióbővítését, tartalomfeltöltését az elmúlt időszakban minden pedagógus és szülő megtapasztalhatta. Okostankönyveket, digitális tartalmakat, tananyag-kiegészítőket töltöttek föl már a sajátos nevelési igényű tanulók részére is.


Támogató szakmai szolgáltatások

A támogató szakmai szolgáltatások fejlesztéséhez kapcsolódó intézkedések az egységes pedagógiai szakmai szolgáltatási rendszer fejlesztését célozzák, ezáltal segítve a köznevelési intézmények, és bennük az érintett tanulók neveléséhez kapcsolódó igényeknek és szükségleteknek megfelelő szakmai támogatás nyújtását.

pedagógiai szakszolgálatok számos koordinatív tevékenységet végeznek, ezek egyike az óvodában, iskolában megvalósuló óvoda- és iskolapszichológiai tevékenység koordinálása. Az óvodában, iskolában foglalkoztatott pszichológusok száma 2010−2019 között 155 főről 722 főre, a köznevelés teljes rendszerében foglalkoztatott pszichológusoké 998 főről 1754 főre emelkedett. A pedagógiai szakszolgálati és gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő intézményekben foglalkoztatott gyógypedagógusok, konduktorok száma 9728 főre emelkedett. A súlyos, halmozottan fogyatékos gyermekek támogatására, a szociális és a gyógypedagógiai rendszer módszertani és infrastrukturális fejlesztésére két uniós konstrukció segítségével került sor, amelyek megvalósítása 2019-ben indult.

2018. szeptember 1-től az óvodai és iskolai szociális segítő szolgáltatást a járási székhely önkormányzata által fenntartott család- és gyermekjóléti központoknak speciális szolgáltatásaik keretében kötelező jelleggel kell biztosítaniuk.

szakképzés egyik kiemelt projektje szakmai konzultációs eseményeket 2018. február óta nyújt folyamatosan a standard projektek kedvezményezettjei részére. Ezekben a standard projektekben 2019-ben a végzettség nélküli iskolaelhagyás megelőzését segítő mentorprogram, az életpálya-tanácsadás erősítése folytatódott.

felsőoktatás Tanítsunk Magyarországért! programja egy kortárs mentorprogram, amely a lemorzsolódás megelőzésére jött létre. Célja egyrészt a kistelepülésen élő általános iskolások támogatása tanulmányaik sikeres elvégzésében, másrészt a kölcsönös tanulás és a helyi közösségek megerősítése, a felelősségvállalás kultúrájának építése által.


Zárógondolatok

Elmondható, hogy a köznevelés szereplői mindannyian egyetértenek abban, hogy a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentését célzó szakpolitikának első feladata azonosítani a végzettség nélküli iskolaelhagyást előidéző társadalmi, gazdasági és nevelési-oktatási tényezőket; ennek érdekében prevenciós jelleggel korai jelzőrendszert szükséges működtetni. További folyamatos feladata specifikus beavatkozások kidolgozása azon gyermekek és tanulók részére, akik ezek hiányában kiesnének az oktatási rendszerből, majd a leginkább veszélyeztetett célcsoportok tanulási pályáját folyamatosan nyomon kell követni.

A legelső intézkedések egyike volt a 2015 szeptemberétől bevezetett, 3 éves kortól kötelező óvodai elhelyezés, amely nagyban hozzájárul az eredményes iskolakezdéshez.

A mindennapi gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a célzott, helyi igényekre reagáló intézkedések a leginkább célravezetők. A preventív intézkedések alapköve a korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer, amely beazonosítja, és személyre szabott támogatást nyújt azoknak a tanulóknak, akik lemorzsolódással veszélyeztetettek, és azoknak az iskoláknak, amelyekben magas a lemorzsolódásnak kitett tanulók aránya.

A kompetenciamérési eredmények alapján alacsonyan teljesítő iskolák fejlesztésére, az oktatás eredményességének javítására célzott intézkedések születnek. Ezen intézmények olyan intézményi és fenntartói szintű beavatkozások megtételére kötelezettek, amelyek érdemben reagálnak a feltárt problémákra és fejlesztést igénylő területekre.

A végzettség nélküli iskolaelhagyás szempontjából veszélyeztetett tanulói csoportok számára csoportra szabott támogatást nyújtó megoldások kialakítására van szükség az oktatási intézményekben, szakmailag felkészült, a nevelő-oktató munkát segítő szakemberek tevékenységével megtámogatva. A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók minőségi oktatáshoz történő hozzáférése előtt álló akadályok elhárítása, a tanulás támogatásának ösztönzése ösztöndíj- és komplex támogatást nyújtó rendszer révén, a támogatással összekapcsolt képzési lehetőségek segítségével zajlik.

Az eddigi tapasztalatok alapján világosan látszik, hogy a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentése érdekében tett kormányzati beavatkozások évek óta jelen vannak az iskolák életében, azok hatásai közvetlenül érzékelhetőek; ugyanakkor mértékének csökkenésére csak az elkövetkező években számíthatunk. A hatékonyság és az eredményesség érdekében a köznevelésen belül mindannyian ennek a folyamatnak az erősítéséért dolgozunk, és ennek a vezérfonala mentén terveztük meg ebben az évben a köznevelés stratégiáját a 2021−2030. időszakra, amit a Kormány 1551/2020. (VIII. 25.) számú határozatával el is fogadott.