Ahova a tanár és a diák is tartozhat

A Komplex Alapprogram olyan tanítási-tanulási program, amelynek célja a végzettség nélküli iskolaelhagyás mértékének csökkentése. A program elsősorban a szervezeti kultúra fejlesztésén alapuló, a tanulócsoportok egészére irányuló preventív beavatkozásokat részesíti előnyben, amelyekhez a pedagógusok módszertani továbbképzése, szemléletének megváltoztatása révén kíván hozzájárulni. Mindez nem egy-két képzés hatására változik meg az oktatásban, hanem hosszú évek közös munkájával. A program főként a pedagógusok módszertani fejlesztésében kíván segítséget nyújtani, viszont ahhoz, hogy jól működjön, szükséges egy keret, melyben a programot megvalósító, részt vevő intézmények együttműködhetnek.

Akár az OECD legutóbbi kutatásaira^[1] a nagyobb nemzetközi oktatáselméleti konferenciák témáira^[2]vagy a finn, észt és távol-keleti oktatási „csodákra” gondolunk, alapfeltevésként mindig valamilyen hálózat, közösség, együttműködés, szakmai fórum jelenik meg. Konkrétan, ha az európai Erasmus vagy Comenius programot, a portugál TEIP- („Program a kiemelt beavatkozást igénylő oktatási térségekben”) körzeteket vagy a japán tanári kutatócsoportokat és a szingapúri klaszteriskola-hálózatot elemezzük, mindegyik egy jól működő, hosszú idő óta fennálló oktatási, szakmai közösség, melynek néhány eleme a magyar helyzethez adaptálva számos támpontot adhat a program fenntarthatósága szempontjából. Eredetileg ezek a hálózatok is pályázatként, projektként vagy kezdeményezésként indultak, és fennállt a veszélye, hogy a projekt lezárulása után megszűnnek vagy feloszlanak. Tény, hogy a fent említett közösségek számos nehézségen és átszerveződésen mentek keresztül, aminek a megtartóerejét azok az elhivatott intézményvezetők és pedagógusok jelentették, akik a következő nemzedék erkölcsös és művelt emberképére gondoltak az anyagiak helyett.

Tisztában vagyunk a magyar oktatás helyzetével és számos nehézségével. A Komplex Alapprogram nem egy gyorsan végrehajtott, felületes reformként kíván az oktatási palettán megjelenni, hanem olyan kezdeményezésként, amely a magyar pedagógusközösséggel együttműködve szeretne megoldásokat találni napjaink nevelési, tanítási kihívásaira. Ehhez minden szakemberre és intézményre szükség van, a közös platformot pedig a Komplex Alapprogram iskolahálózata adja. Azonban ahhoz, hogy egy hálózat megfelelően működjön, arra is szükség van, hogy a benne részt vevő egyének rendelkezzenek bizonyos kompetenciákkal. A hálózatot összetartó erő a kapcsolódásra való képesség, ezért nagyon fontos az empátia és az önreflexió, csakúgy mint a nyitottság az egymástól való tanulásra és a kritikus szemléletű visszajelzésekre.

Az előzőekben lefektetett elméleti alapok mentén a Komplex Alapprogram iskolahálózat egy olyan keret, amelynek célja, hogy összefogja a programot megvalósító intézményeket, és szakmai fórumot biztosítson a program sikeres megvalósítása és fejlődése érdekében. Típusát tekintve mind horizontális (más helyi vagy távolabbi iskolákkal és pedagógusokkal), mind vertikális (fenntartóval, országos központtal) kapcsolódásokkal bír, emellett olyan szakmai hálózat kíván lenni, amely hangsúlyosan figyelembe veszi a partnerintézmények helyi környezetét.

A hálózat alapegysége az intézmény, amely a fejlesztés és a program implementálása mellett dönt. Az ott tanító pedagógusok azonban nemcsak az intézményen belül összpontosíthatnak egy tipikus témára, hanem a különböző alprogramok vagy a DFHT stratégia mentén akár több iskolában tanító pedagógusok közösségébe is tartozhatnak, akikkel közösen építhetik fel az óráikat.

A Komplex Alapprogram iskolahálózat két fő csomópontra osztható:

• Szakmai Támogatás Munkacsoport (a Komplex Alapprogram Országos Pedagógusképző és -továbbképző Központon belül) és a konzorciumi partnereknél a regionális képzési központok;
   
• Élménysuli^[3]– a Komplex Alapprogram iskolahálózat mintaiskolái.

A Szakmai Támogatás Munkacsoport az Eszterházy Károly Egyetemen (EKE), Egerben működik a Komplex Alapprogram Országos Pedagógusképző és -továbbképző Központon belül, míg a regionális képzési központok a hat konzorciumi partner képzésszervezési intézményei. A Szakmai Támogatás Munkacsoport működteti a Komplex Alapprogramhoz kapcsolódó Szakmai Támogatórendszert (SZTR) – jelenléti támogatási formák és elektronikus felületek (jelenléti SZTR, e-SZTR) biztosításával is –, tudásmegosztó platformot biztosít elektronikusan Tudástár című felületén (tudastar.komplexalapprogram.hu) keresztül, illetve koordinálja a Komplex Alapprogram iskolahálózatot. A projekt a fenntartási időszakban és azt követően is szakmai szolgáltatásokat nyújt az iskolahálózatban és a program iránt érdeklődő további intézmények számára.

A Komplex Alapprogram iskolahálózaton belül a Szakmai Támogatás Csoport koordinálja és facilitálja a hálózatot. Továbbá szakmai hátteret biztosít a partnerintézményeknek, mivel a projekt más munkacsoportjai révén közvetlen kapcsolatban áll különböző szakmai csoportokkal, fejlesztőkkel. A szakminisztériumokkal és oktatáspolitikai döntéshozókkal való kapcsolattartás – az SZTR révén – konkrét problémamegoldást segítő tapasztalatcserét tesz lehetővé (e-SZTR és jelenléti támogatási formák). Emellett pályáztatás útján a Szakmai Támogatás Csoport kiválasztja az Élménysulikat, illetve tudás- és kapcsolatmegosztó platformot biztosít (Tudástár, szakmai napok szervezése, segítése).

A Komplex Alapprogram iskolahálózat partnerintézménye olyan intézmény lehet, amely a fenntartóval kötött együttműködési megállapodás alapján vállalja a Komplex Alapprogram bevezetését és iskolai megvalósítását. Ennek értelmében feladatkörei között szerepel, hogy az iskola nevelőtestületének legalább 60%-a vegyen részt az Eszterházy Károly Egyetem által szervezett, a KAP-hoz kapcsolódó pedagógus-továbbképzéseken, az iskola ennek megfelelően állítsa össze pedagógus-továbbképzési programját és beiskolázási tervét, illetve az intézmény vezetősége dolgozza át a Komplex Alapprogram szerint az iskola tanügyi dokumentumait, amihez a Szakmai Támogatás Munkacsoport ad mintát, javaslatot. Továbbá a pedagógiai programot és a tanmeneteket a KAP céljaihoz kell igazítania, megjelölve benne a Differenciált fejlesztés heterogén tanulócsoportban (DFHT) tanítási-tanulási stratégiát^[4]és az alprogramokat, illetve a kötelező közismereti tanórák 20%-át a DFHT tanulási-tanítási stratégia alkalmazásával kell megszerveznie. A fennmaradó órák során a tananyagot, a tanulócsoportot – a tanulók egyedi tudásszintjét figyelembe véve – a pedagógus saját belátása szerint szabadon tervezi meg.

A Komplex Alapprogram iskolahálózat jövőképében szerepel, hogy a szervezeti kultúra fejlesztésével valósuljon meg a Komplex Alapprogramhoz kapcsolódó pedagógiai módszertani megújulás. A végzettség nélküli iskolaelhagyás jelensége különböző mértékben van jelen Magyarországon: vannak régiók, ahol erőteljes beavatkozásra lenne szükség, és konkrét megoldásokra várnak, míg mások kevésbé érintettek. A közös pontok a tanítási stratégia helyes megválasztására és a különböző nehézségű osztálytermi szitutációk kezelésére irányultak. Erre a diverzitásra ügyelve a program olyan módszereket kínál, amelyek ezekre a helyzetekre alkalmazhatóak.

A Komplex Alapprogram iskolahálózata nem követel nagy átstrukturálást, hanem szakmai hálózatként a korai iskolaelhagyás témakörében össze kívánja gyűjteni azokat a tapasztalatokat, értékeket, stratégiákat, amelyek eddig is jelen voltak a közoktatásban, viszont nem kaptak nagy hangsúlyt, vagy a hálózati szerveződés hiánya miatt háttérbe szorultak. A hálózatszerveződés folyamata spirálként ábrázolható, ahol a folyamatosan bekapcsolódó intézmények azonos fázisokban különböző szerepeket töltenek be. Az alábbiakban elsősorban a 2018–2021-es időszakban a Komplex Alapprogramot megvalósító iskolák hálózathoz való kapcsolódásának lépéseit ismertetjük.

A Komplex Alapprogram iskolahálózat partnerintézményeinek regisztrációs folyamata

Amennyiben bármilyen, a Komplex Alapprogram iránt érdeklődő közösség szeretne a Komplex Alapprogram iskolahálózat tagjává válni, első lépésként célszerű a www.komplexalapprogram.hu weboldalon tájékozódnia. Az iskolahálózati tájékoztató kiküldése után az intézmények 2019. január 30-ig regisztrálhatnak a Komplex Alapprogram iskolahálózat e-mail-címén keresztül. A regisztráció formai és tartalmi elbírálása néhány hét, legfeljebb egy hónap alatt történik meg. A regisztrációt követően az intézmények jogosultakká válnak a dokumentumaikon és a kapcsolataikban a Komplex Alapprogram iskolahálózat partnerintézménye elnevezés és a rendelkezésre álló logó használatára.

Javasoljuk, hogy a tagok a regisztrációt követően készüljenek fel az Élménysuli-pályázatra, amely a Komplex Alapprogram intézményi megvalósításának szakmai megméretése. Az Élménysuli olyan pályázat által elnyerhető cím, amelyet azon partnerintézmények nyernek el egy tanévre, amelyek hálózati tevékenységeiket kiválóan megvalósítják. A pályázat célja, hogy segítse a Komplex Alapprogram iskolahálózat szakmai munkáját, amit az Élménysuli cím megítélésével ismerünk el (sikertelen pályázat esetén az iskola regisztrált Komplex Alapprogram iskolahálózati tagként folytathatja működését).

A pályázati feltételek – éppen az igényesebb szakmai feltételek megteremtése érdekében – okszerűen szigorúbbak, mint a regisztrációnál előírtak. A pályázat során szükséges minimumkövetelményeknek, illetve az Élménysuli címhez szükséges kiválósági kritériumoknak való megfelelést vizsgálják meg. A minimumkövetelmények megegyeznek a hálózati tagság bemeneti feltételeivel. A cím két pályázatra oszlik attól függően, hány tanéven keresztül valósították meg a programot.

Az Élménysuli kiválósági követelményei között van, a Komplex Alapprogram legalább egy éve tartó megvalósítása, a „Te órád” és a „Ráhangolódó” foglalkozások alsó tagozaton évfolyamonként hetente legalább háromszori alkalmazása^[5] illetve a komplex órák megvalósítása. E követelmények teljesülésének ellenőrzésére a pályázati időszak, majd az évenkénti megújítás alkalmával kerül sor (ezeket a követelményeket már a regisztráció alkalmával célszerű iránymutatásnak tekinteni, de a regisztrációnak nem feltételei).

Míg a Komplex Alapprogram iskolahálózatba regisztrálni folyamatosan lehet, a pályázat időszakos, évente egyszer kerül rá sor. A lehetőségről a Szakmai Támogatás Csoport a program honlapján értesíti a hálózat tagjait. Az Élménysuli logót csak azok az intézmények használhatják, amelyek elnyerték a címet, ami egy tanévig érvényes.

Egy tanév elteltével a cím megújítandó, illetve újra pályázható. Azon intézményeknél, amelyek az Élménysuli címüket szeretnék megújítani, az alábbi feltételeknek kell teljesülniük: az intézmény egy tanévig elnyerte az Élménysuli címet, és továbbviszi a Komplex Alapprogramot. Vállalja továbbá, hogy tankerületében legalább egy szakmai napot megszervez és megvalósít, valamint tankerületéből szakmailag támogat három olyan regisztrált Komplex Alapprogram iskolahálózati tagot, amely elnyerte az Élménysuli címet.

Lehetőség van Tankerközi Élménysuli cím elnyerésére is, ami a programba bevont tankerületek közötti kapcsolatok és szakmai munkák megerősítését szolgálja. Ebben az esetben az alábbi feltételeknek kell teljesülniük: az intézmény legalább egy tanévre elnyerte az Élménysuli címet, és továbbviszi a Komplex Alapprogramot, valamint vállalja, hogy minden tanév decemberében megszervez és megvalósít egy tankerületközi szakmai napot, továbbá szakmai kapcsolatot tart fenn öt tankerületből három Élménysulival.

Azok a Komplex Alapprogram iskolahálózati tagok, amelyek nem szerzik meg az Élménysuli címet, hálózati tagok maradnak, és a következő pályázati időszakban jelentkezhetnek a cím elnyerésére.