Ahol a lehetőség, ott a felelősség

Fotó: Bach Máté

Hogyan értékeli az idei egyetemi felvételi eredményeket? Hány hallgatót vettek fel a pedagógusképzésbe?

A felvételi eljárások összehasonlítását érdemes a 2020‑as bázisévvel kezdeni, egyrészt azért, mert a felvételi átalakításának egy lényeges pontja 2020-ban valósult meg az emelt szintű érettségi kötelezővé tételével, másrészt pedig a modellváltás folyamata abban az évben kezdődött meg széles körben. Az idei általános felvételi eljárás során 99 192-en jelentkeztek bármely magyar felsőoktatási intézménybe – a tavalyi felvételi eljárás során jelentkezettek száma is körülbelül ennyi volt –, ez 2020-hoz képest 8 százalékos emelkedés. Ebből 73 805 hallgató nyert felvételt a magyar felsőoktatásba, ami azt jelenti, hogy a hallgatók 74 százaléka bejutott valamilyen felsőfokú képzésre. Érdemes még kiemelni, hogy a felvettek 82 százaléka állami ösztöndíjas helyre került be, ez egy európai összehasonlításban is kiugróan magas érték és 2010-ben még csak 69 százalék volt. Ellenben ennek a 82 százaléknyi állami ösztöndíjas hallgatónak a megoszlása a képzési területek között különböző, hiszen míg az orvos-egészségtudományi vagy a pedagógusképzés esetén 90 százalékos vagy afölötti azon hallgatóknak az aránya, akik állami képzésben tanulnak majd, addig a legnépszerűbb, 17 ezer felvett hallgatóval rendelkező gazdálkodástudományban mintegy a diákok fele, míg a jogászképzésben részt vevő hallgatók háromnegyede önköltséges formában tanul a magyar felsőoktatásban.

A felvételi eljárásnál az Oktatási Hivatal szerepe kimagasló, ugyanis a központi koordinációnak köszönhetően – aminek mind a társadalmi, mind a hallgatói elfogadottsága kiemelkedő –, lehetőség van arra, hogy a cirka 100 ezer jelentkezőnek az 500 ezer dokumentumát megfelelő hitelesítései módszertannal egységesen lehessen kezelni. A teljes felsőoktatás megújításának egy lényeges eleme volt, hogy a 21 modellváltó intézmény esetében, továbbá 15 katolikus és református intézmény esetében új típusú finanszírozásra tértünk át. Az idei felvételi eljárás során már képzési területenként szerződtük le 6 évre vonatkozóan az állami ösztöndíjas felvételi képzési számokat, tehát amikor a felvételi ponthatárok kiírása megtörtént, akkor egy új finanszírozási szerződésre vonatkozó premisszát, feltételrendszert is vizsgálni kellett.

2020-ban 6427 jelentkezőt vettek fel pedagógusnak, idén pedig 6449 hallgató került be valamelyik pedagógusképzésre. Ha a pedagógusképzést tovább vizsgáljuk, akkor elmondhatjuk, hogy 2900-an jelentkeztek olyan képzésre, akikből a végzést követően tanár lehet. Két nagy csoportra osztható fel ez a 2900‑as szám: egyrészt azokra, akik osztatlan tanárképzésre jelentkeztek, másrészt pedig azokra, akik már valamilyen alapképzettségüket követően jelentkeztek 2 vagy 4 féléves képzésre. A legnépszerűbb intézmény a tanárképzés esetében idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem volt, de kiemelt szerepe van a nemrég fenntartót váltott egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemnek, illetve kiemelt egyetemei még a tanárképzésnek a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem is.

Azoknak, akik bejutottak a felsőoktatásba, szeretnék gratulálni. Magyarországon a felsőoktatásban ma jó hallgatónak lenni, hiszen egy versenyképesebb, rugalmasabb működési modellt hoztunk létre. Az alapítványi modell egy nemzetközileg is versenyképesebb fenntartási formát jelent. Ha a hallgatói szempontokat vizsgáljuk meg, akkor ma egy végzett diplomás nagyon gyorsan el tud helyezkedni a munkaerőpiacon, ugyanis 1,2 hónap alatt megtalálhatja a munkáját.

Melyik képzés a legnépszerűbb a pedagógusképzésben? Mit gondol, miért?

A pedagógusképzés területén az első három legnépszerűbb képzés a gyógypedagógia, az óvodapedagógus, valamint a tanító, az osztatlan tanárképzés pedig egy összetett képet mutat, hiszen annyi szakpárosítás van az osztatlan tanárképzés területén, hogy többoldalas listát olvashatunk róla. Azt a jelentkezési létszámot vagy arányszámot lehet kiemelni, ami alapvetően a tanárpályán is a leggyakoribb szakpárosításokat jelenti.

Milyen tényezők módosíthatják a különböző évek pontszámait a felvételi eljárások során? A pedagógusképzésben hogyan alakulnak az elérhető pontszámok?

A pedagógusképzésben fontos mozzanat a felvételi rendszer szempontjából, hogy interakció van a felsőoktatási intézmény és a jelentkező között. Ezt szerettük volna generalizálni, ugyanis az új felvételi rendszerben ezen példák alapján mondjuk azt, hogy az 500 pontból 100 pont legyen ún. intézményi pont, mert vannak olyan felvételi eljárások, mint a pedagógus- vagy a művészeti képzések esetében, ahol volt a felvételinek olyan pontja, ahol az intézmény és a jelentkező hallgató között létrejöhetett a személyes találkozás. Ez azért jó, mert elősegíti a kiválasztást mind az egyetem, mind a hallgató számára. A pedagógusképzésre jelentkezők esetében eddig egy pályaalkalmassági-pályaorientációs kérdésként jelent meg ez az opció, az új felvételiben viszont 2022-től a teljes pontszám 20 százaléka intézményi hatáskörbe került.

A megújult felvételi eljárások elvi hátterét az adta, hogy az eddigi felvételi rendszer állami fenntartású modellként működött, és az elmúlt évek során a modellváltással, az egyházi fenntartású intézményekben történő finanszírozási átalakítással a hallgatók háromnegyede most már vagy állami, vagy egyházi fenntartású intézményrendszerbe jár. Másrészt a finanszírozási rendszerrel a minőséget, a teljesítményt és a hallgatói érdekeket helyeztük előtérbe, tehát meg kellett teremteni azt a lehetőséget is, hogy a tanulmányi eredményekre épülő felvételi mellett legyen olyan pont, ami a hallgató és a felsőoktatási intézmény interakcióján alapul, azaz az illeszkedést jobban elő tudjuk segíteni. Így megtartva az eddigi felvételi rendszer előnyeit, mégis megalkotva egy rugalmasabb felvételi rendszert. Ennek az alapelvei pedig azok, hogy egyrészt az alapvetően jól működő központi koordináció, a felvételi rendszer az Oktatási Hivatal hatáskörében maradt, másrészt megmaradt a 100 tanulmányi pont, amiben alapértelmezetten bennmaradt a magyar, matematika, történelem és bármilyen idegen nyelv. Ellenben az ötödik tantárgyat már az intézmények fogják meghatározni.

Ugyancsak hasonló módszertannal kell majd kiszámolni az érettségiből a 100 pontot. Az is az intézmény döntésén fog múlni, hogy milyen szintű követelményeket tűznek ki, vagyis adott képzésre elég lesz-e a középszintű érettségi, vagy pedig követelmény lesz akár egy vagy több emelt szintű érettségi. Ennek a pontértéke 200 lesz. Ez fogja majd megadni az elérhető 500 pontból a 400-at, viszont a fennmaradó 100 pont esetében az intézményre bízzuk, hogy milyen pluszpontokat fog adni a jelentkezőknek. Ebben az esetben beszélhetünk akár nyelvi (idegennyelvi ismeretek) pluszpontokról, a szóbeli vizsgán elért pluszpontokról, vagy akár rangosabb sporteredményekről is. Eddig is voltak pluszpontok, de a fontos változás az, hogy most már az intézmények határozhatják meg, hogy szeretnék-e tovább bővíteni ezt az egyébként is széles spektrumot, és hogy mire mennyi pontot adnak. Kiemelném még, hogy – érthető módon – többletpontként megtartjuk az önkéntes katonai szolgálatért járó maximum 64 pontos lehetőséget is.

Milyen cél motiválta a döntéshozókat a pedagógusképzés átstrukturálása során?

A bolognai folyamat problémái miatt volt szükség arra, hogy 2012/2013-tól újra osztatlan legyen a tanárképzés. Ezt követően eltelt 8 év, és azt láttuk, hogy a kéttípusú rendszerben, vagyis a 4+1-es általános iskolai és az 5+1-es középiskolai tanárképzés közül a középiskolai szakosodás a népszerűbb, előbbi pedig elkezdett kiüresedni, pedig a köznevelésnek ugyanúgy szüksége van az általános iskolában tanító tanárokra is. Így azt tűztük ki célul, hogy egyféle – jobban mondva, egytípusú – tanárt képzünk 5 év alatt. A másik ok az volt, hogy 2020-ban életbe lépett az új Nemzeti alaptanterv (Nat), így az új Nat-nak való megfelelést is biztosítani kellett a tanárképzésben – ez nem azt jelenti, hogy csak az új Nat tartalmával kell tisztában lennie a hallgatónak a képzésben, de alapvetően ismernie kell a követelményi módokat.

A képzés végén eddig egy év gyakorlata volt a hallgatóknak, ahol kipróbálhatták magukat mint tanárjelöltek. Viszont mi úgy gondoltuk, hogy nem árt, ha már a képzés elejétől kezdve látja a hallgató az iskolai történéseket, és másképp is megtapasztalja az „iskolaélményt”, nem csak úgy, hogy a pad túloldalán ül. Tehát összességében a legfőbb célja az volt az átalakításnak, hogy megfelelő gyakorlati kompetenciákkal rendelkező hallgatók végezzenek a pedagógusképzésben, amelybe szerettük volna integrálni a Nat ismeretanyagát is, valamint fontos célkitűzés volt, hogy a fajsúlyosnak mondott gyakorlati részt úgy alakítsák át, hogy az alapvetően hallgatóbarát legyen.

Hat helyett ötéves lesz tehát a jövőben a felsőfokú tanárképzés, ugyanakkor a hallgatóknak minden félévben lesz szakmai gyakorlatuk. Hogyan módosul pontosan a korábbi években megismert oktatásstruktúra?

A hallgatók eleinte nem kapnak önálló tanítási feladatokat. Az adott gyakorlaton megláthatják, hogy milyen fontos a módszertan, hogy tanárként hogyan tud jól tanítani egy adott tanár egy bizonyos tantárgyat. Így ezt nemcsak az egyetemen megszerzett elméleti tudásból láthatják, hanem rögtön a gyakorlati tényezőkből is megtapasztalhatják a hallgatók a különböző gyakorlati helyeken, ahol egyúttal azt is megfigyelhetik, hogy milyen különbség van az egyes iskolatípusok között.

A felsőbb évek végén kapnak a tanárjelöltek önálló szakmai gyakorlatra lehetőséget, akképpen, hogy a tanrendjükbe illeszkedve a gyakorlati tanításokat el tudják végezni. Fontos kiemelni, hogy a gyakorlati helyek váltakozni fognak a hallgatók képzése során; ennek pedig az a lényege, hogy egyfajta rotálás alakuljon ki, ahol egy sokkal szélesebb spektrumon ismerhetik meg a pedagógusképzésben részt vevők a tanárlét sokszínűségét, hiszen egészen más egy nógrádi kisiskola, mint egy budai elitgimnázium.

A szaktárgyak esetében az arányszámok nem változtak, viszont az összóraszám természetesen csökkent, hiszen a hatéves képzés helyett már öt évre módosult a képzés időtartama, de azt lássuk be, hogy a szaktárgyi tudás mellett a sikeresség kulcsa az is, hogy az adott tárgy ismereteit hogyan adjuk át.

A másik újdonság az integrált természettudományos tanárképzés, a természettudomány–környezettan tanárszak elindítása. Erről mit érdemes tudni?

Idén először indult el az ún. science tanárképzésünk is, ami egy integrált természettudományos tanárképzési lehetőséget jelent. Azt gondoljuk, hogy a jelenkor követelményének megfelelően biztosít egy természettudományos felkészültségű hátteret azoknak a hallgatóknak, akik a természettudományos oktatásban szeretnének elhelyezkedni. Mivel egy nagyon friss képzésről beszélünk, a hallgatók létszámával még nem lehetünk elégedettek, de bízom benne, hogy ez a jövőben emelkedő tendenciát fog mutatni. Alapvetően a tudományegyetemeken fogják oktatni ezt a képzési formát, vagyis az ELTE-n, a pécsi, a szegedi és a debreceni egyetemen kezdődött meg szeptemberben a képzés.

Milyen várakozásokkal tekint a jövő évi felvételi eredmények elé? Milyen tényezők befolyásolhatják azokat? Mit gondol, a megújuló tanárképzés mitől lehet vonzó az újonnan jelentkező hallgatók számára?

Nagyon bízom benne, hogy növekedni fog a felvételizők és a felvettek száma a tanárképzésben. Legalább két okot tudok mondani, ami miatt ez vélhetőleg valóban igy is lesz: egyrészt szerintem az osztatlan tanárképzés ilyen típusú átalakítása vonzóbb lesz a jelentkezőknek. Másrészt pedig az új típusú felvételi a tárgymegfeleltetést plusz 100 ponttal segítheti az igazán elkötelezett hallgatóknak, és az adott intézményhez való kötődést szintén segíteni fogja. Hozzátenném még, hogy az egyetemekkel kötött finanszírozási szerződésekbe olyan indikátorokat tettünk, hogy az a térségi hallgatók bevonzását segítse, majd ezeket a hallgatókat vissza is irányítsa oda, ami a pedagógusképzés esetében különösen fontos.