A vízlábnyomtól a tudatos vásárlásig

Lakóhelyünk a Duna mentén – A Dunától a csapig

A projekt kidolgozója: Tóthné Selmeczi Zsuzsanna, a Dunakeszi Bárdos Lajos Általános Iskola pedagógusa

A víz világnapja alkalmából a 8. évfolyamosok ellátogatnak a város egyik Duna-parti kútjához, ahol szakember vezetésével ismerkednek meg a víz útjával a Dunától a csapig, majd tantermi körülmények között csoportmunkában egyszerű vízvizsgálatot végeznek. A modul utolsó részében a vízlábnyom csökkentésének problematikáját dolgozzuk fel, miközben népszerűsítjük a csapból folyó ivóvizet.

Célok: annak megismerése, hogy mi történik a Duna vizével, amíg eljut a csapig; az ivóvízzel szemben támasztott követelmények megismerése; néhány egyszerű vízvizsgálati módszer és azokon keresztül a különböző vízminták tulajdonságainak megismerése; a reklámok és a vízfogyasztási szokások közötti összefüggés felfedeztetése; a vízlábnyomon keresztül néhány vízcsökkentési praktika megismerése.

Ajánlott feldolgozási mód:

1. Látogatás a vízmű egyik Duna-parti kútjánál

Látogassunk el a gyerekkel a városi vízmű egyik Duna-parti kútjához, ahol meghallgatunk egy előadást a víztisztításról és az ivóvizünk minőségéről.

Az előadás adjon választ az alábbi kérdésekre:

• Honnan és hogyan nyerik a vizet?
• Hogyan tisztítják?
• Hogyan tárolják?
• Milyen úton jut el a felhasználókig?
• Mik az ivóvízzel szemben támasztott követelmények?

2. Vízvizsgálat

Végezzünk kísérleteket különböző helyekről szerzett vízmintákkal a megadott szempontok alapján!

A vízvizsgálat során 4 csoportban dolgozzanak a gyerekek. Az a) és b) kísérletsort minden csapat végezze el megadott szempontok szerint, a c), d) és e) vizsgálatoknál pedig minden csoport csak egy-egy vízmintával dolgozzon, majd a következtetéseket közösen vonjuk le a kísérleti eredmények alapján.

1. Vízminták vizsgálata az alábbi szempontok alapján: szaga, zavarossága, hővezetése, felületi feszültsége, kémhatása.
    
2. Csapvíz, desztillált víz és tengervíz összehasonlítása bepárlással.
    
3. Vízkeménység vizsgálata szappanforgáccsal.
    
4. Különböző helyről nyert vizek összes és karbonátkeménységének meghatározása „Neptun” vízkeménységmérő teszttel.
    
5. Nitrit, nitrát, vízkeménység és kémhatás meghatározása „Sera” gyorsteszttel.

A vizsgálatok után a csoportok vessék össze eredményeiket a feladatlapok alapján.

3. Vízszennyezés – a vízszennyezés ökológiai lábnyomának csökkentése

Beszéljük meg az ökológiai lábnyom fogalmát és területeit, különös tekintettel a vízlábnyomra! A cél, hogy tudatosodjon a diákokban, hogy a saját és gyermekeik jövője rajtuk múlik.

Tekintsük át a vízszennyezési lábnyom okait, csökkentésének lehetőségeit, majd számítsuk ki, mennyibe kerül 1 liter csapvíz és 1 liter palackos víz! Ennek során fejlődik a környezettudatosság, valamint a gazdasági és pénzügyi kompetencia.

Csapvíz. Igyam, vagy ne igyam? – Előzetes feladatként a tanulók gyűjtsék össze különböző PET-palackokon található ivóvizek címkéjét. Ezt követően hasonlítsák össze a különböző palackos vizek, illetve a helyi ivóvíz összetételét és ízét! Állítsanak fel egy sorrendet a legfinomabbtól a legkevésbé finomig!

A feladat során a diákok saját tapasztalat alapján ráéreznek arra, hogy a csapvíz is fogyasztható, jó ízű; megismerik a reklámok és a vízfogyasztási szokások közötti összefüggéseket, valamint fejlődik médiatudatosságuk, kritikai képességük és digitális kompetenciájuk.

4. Összegzés, értékelés

A tanulók értékeljék saját munkájukat és a csoportok munkáját is.

A jó gyakorlat teljes terjedelmében itt érhető el:
ofi.hu/lakohelyunk-duna-menten-dunatol-csapig

 

Láss a polcok mögé!

A projekt kidolgozója: Éger Gyöngyi, az ócsai Bolyai János Gimnázium pedagógusa

1. nap: Látogatás egy szupermarketben

Tegyen látogatást a csoport egy hiper- vagy szupermarketben, kizárólag megfigyelési céllal, tehát semmiképpen ne most vásároljanak! Ezt követően – a lenti ábra segítségével – beszéljék meg a látottakat az alábbi kérdéseket megválaszolva:

• Hogyan manipulálják a potenciális vásárlókat a boltokban?
• Mit tehetünk ellene?
• Hol vásároljunk?

Gyűjtsenek össze érveket és ellenérveket! Fogalmazzák meg az osztály többségének álláspontját!

A tevékenység célja, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogyan manipulálják a vásárlókat a kereskedelemben.

2. nap: Az élelmiszerek útja 

Nézzék meg a diákok A narancslé útja vagy A kávé ereje című filmet! Ennek alapján készítsenek rajzot, számítógépes grafikát, ismeretterjesztő posztert vagy ismeretterjesztő prezentációt ezeknek vagy más termékeknek (pl. nádcukor, mobiltelefon, pamutpóló) az életútjáról:

• Milyen alapanyagokra van szükség a termék előállításához, és ezek hogyan szerezhetők be?
• Mekkora a termék önköltsége?
• Az elkészült termék milyen csatornákon jut el a fogyasztókhoz?
• A különböző „kereskedelmi útvonalakon” milyen árrések rakódnak rá?

A tevékenység célja, hogy felhívja a diákok figyelmét bizonyos szociális problémákra: szegénység, gyermekmunka, a gazdaságban dolgozók kizsákmányolása; valamint a környezetre ártalmas tevékenységekre: erdőirtás, növényvédőszer-használat, levegőszennyezés, szén-dioxid-kibocsátás.

3. nap: Méltányos-e a kereskedelem?

1. Ismeretszerzés a méltányos kereskedelemről
   Nézzenek utána a diákok, mit jelent a FAIR TRADE jelzés! Gyűjtsenek fair trade címkékkel megjelölt termékeket! Határozzák meg, mit jelent a kereskedelemben a méltányosság elve! Mutassák be a fair trade mozgalom lényegét és elterjedését Európában és Magyarországon!
    
2. Filmvetítés
   Nézzék meg a diákok a Thule Tuvalu vagy a Szavatossága lejárt?! Film az élelmiszer-pazarlásról című dokumentumfilmet. A film megtekintése után a diákok feladata egy online teszt kitöltése a filmhez kapcsolódóan.

A filmek segítenek a globális felmelegedés, a vadászó-halászó bennszülött társadalom, a tömegtermelés-önellátás, az ökológiai kihívásokra adott válaszok, valamint az élelmiszer-pazarlás megismerésében, megértésében.

4. nap: Látogatás a helyi piacon

Tegyünk látogatást a csoporttal egy helyi piacon! Egyre népszerűbbek ma már a termelői piacok, ahol valódi kapcsolat alakul ki a termelő és a vásárló között. Itt megtudhatjuk, honnan származik az áru, megismerhetjük a gazdát, tapasztalatot, recepteket cserélhetünk.

A tevékenység célja a diákok gyakorlatban használható ismereteinek a bővítése, melynek eredményeként általánossá válhat a tudatos fogyasztói szemlélet, illetve a fogyasztóbarát vállalkozói szemlélet kialakítása.

Ha vásárolunk is: Vásárlás előtt gondoljuk végig, hogy mire van valóban szükségünk. Hasznos lehet egy lista is, így elkerülhetjük, hogy felesleges dolgokat vásároljunk csak azért, mert akciós, vagy mert megtetszik. Keressük a csomagolás nélküli, helyi, biogazdálkodásból származó termékeket. Feldolgozott termékek esetében szánjunk időt az összetevők megismerésére.

A tevékenység célja a tudatos vásárlói magatartás kialakítása.

5. nap: Legyenek részesei egy jó ügynek!

• Szervezzenek sulipiacot, garázsvásárt! Készítsenek a diákok egy legalább 3 perces videót is az eseményről!
• Szervezzenek kampányt, vagy hozzanak létre Facebook-oldalt, honlapot vagy blogot a termelői piacok vagy a tudatos vásárlás népszerűsítésére!

A jó gyakorlat teljes terjedelmében itt érhető el:
www.fenntarthatosagi.temahet.hu vagy letoltes.pontvelem.hu/fth2018/fth2018_mintaprojekt_lass_a_polcok_moge.pdf

​​​​​​​