A változások tudásgazdaggá teszik hazánkat

Mióta van jelen az oktatásban, és milyen tapasztalatokat gyűjtött ez idő alatt?

2001-ben végeztem gyógyszerészként a Semmelweis Egyetem (SE) Gyógyszerésztudományi Karán. 2005-ben PhD-fokozatot szereztem, nem sokkal utána pedig megszereztem a másoddiplomámat is. Az ember folyamatosan tanul, hol tantermi körülmények között, hol pedig azon túl is, 2001 óta pedig folyamatosan oktatok is a Semmelweis Egyetemen. Az elmúlt 23 évben tehát a katedra másik oldaláról is volt lehetőségem megismerni az egyetemen zajló mindennapi folyamatokat, voltam képzési tanulmányi felelős több tantárgy esetében is, valamint rektorhelyettes is. Ezek a feladatok mind-mind formálták az egyetemi oktatásról alkotott képemet. 2020 és 2022 között felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárként, 2022 decembere óta pedig államtitkárként egy még tágabbra nyílt horizontot láthatok.

Négygyerekes családapaként, szülőként is látom a teljes rendszert – a legidősebb gyermekem egyetemista, a második most jelentkezett egyetemre, a harmadik gimnáziumba jár, a negyedik pedig most jelentkezik gimnáziumba –, sokrétű tapasztalatom van az oktatás terén. Mégis, ha a legfontosabb mozgatórugót szeretném kiemelni, akkor azt mondanám, hogy mindig azon gondolkoztam, hogyan lehet úgy oktatni, hogy annak rögtön gyakorlati relevanciája legyen. Ezt kerestem korábban is, és ezen dolgozom most is. A teljes modellváltás és struktúraátalakítás lényege tehát, hogy valami olyasvalamit hozzunk létre a felsőoktatásban, ami a valós gazdasági, társadalmi gyakorlati igényekre ad – nemcsak most megfelelő, hanem a jövőre is felkészítő – választ.

Felsőoktatásért, innovációért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkár. Hogyan tudja ezeket a területeket összetartani, miként képes a különféle szakterületekben megtalálni az egyensúlyt?

Mind a négy területnek egy mozgatórugója van: a magyar gazdaság és társadalom érdekeit kell szolgálnia. A felsőoktatásban tanuló diákok – a jövő diplomásai – teszik jövőképessé a magyar gazdaságot, a magyar társadalmat. A szakképzésnél a gazdaság igényeire reagáló mesteremberekre, szakképzett munkaerőre van szükség. Az innováció tudománypolitika, ahol olyan kreativitással kell megjelennünk a tudományos életben, ami szintén segíti a jövőképességünket társadalmi és gazdasági szinten is. A felnőttképzés alapvetése a „jó pap holtig tanul”, itt szintén az az elsődleges, hogy mire van szüksége a magyar munkaerőpiacnak. Tehát ennek a négyesnek a szervezője a magyar gazdaság és társadalom jelenlegi és jövőbeni igényeinek kielégítése. S mindezeket alátámasztják az elmúlt évek átalakításai. A felsőoktatás új struktúrája kihat az egyes régiók gazdasági és társadalmi folyamataira, a vidéki felsőoktatási intézmények kiemeltebb státuszba kerültek. Továbbmegyek: a szakképzésben is ugyanez történt, hiszen annak átalakításakor is a gazdasági szükségletekre koncentráltunk; ennek kidolgozásában segítségünkre volt a Szakképzési Innovációs Tanács és az Ágazati Készségtanácsok. Az innovációs ökoszisztéma újragondolásakor pedig azt is figyelembe kellett venni, hogy az alapkutatások, a tudományos törekvések átalakultak.

Legutóbbi interjúnk (https://shorturl.at/fkxO7) óta eltelt két év. Akkor arról is beszéltünk, milyen eredményeket hozott az az évi egyetemi felvételi a pedagógusképzésre jelentkezők esetében. Hogyan látja, a 2022-ben megújult tanárképzési struktúra csábítóbbá tette a jelentkezők számára a pedagógusképzést?

Az idei évben 17 833-an jelentkeztek első helyen pedagógusnak, ami duplája a 2022-es adatnak.

8650-en jelentkeztek tanárnak, tanítónak, ami szintén duplája a 2022-es számnak. A két évvel ezelőtti adatokhoz képest most kétezernél is többen jelentkeztek természettudományos területekhez kapcsolódó tanár- 16 25 ÉVE AZ OKTATÁSÉRT INTERJÚ ÚJ KÖZNEVELÉS | 80. ÉVFOLYAM / 3–4. SZÁM nak. Egyrészt köszönhető ez annak, hogy elindítottuk a rövid ciklusú tanárképzéseket. Ez azt jelenti, hogy ha valakinek van már egy diplomája, akkor további szakmai és módszertani képzéssel 3-4 félév alatt tanári diplomát is szerezhet. Másrészt a teljes felsőoktatási struktúra megújítása során, az egyetemek és a diákok közreműködésével változtattunk a felvételi rendszeren is. Ennek mottója: „ahol a lehetőség, legyen ott a felelősség!” Azaz növeltük itt is az egyetemi autonómiát: minden egyetem a képzéséhez és a saját térségéhez igazodóan dönthet például az ötödik érettségi tárgyról, illetve az összesen megszerezhető 500 ponton belül maga dönt 100 pontról: ilyen például a szóbeli felvételi, a kompetenciateszt vagy a nyelvvizsga. Az adatok magukért beszélnek: a megújult, rugalmas felvételi eljárás a második évben is hozta az eredményeket. Immár második éve 120 ezer fölötti a jelentkezők száma. És ha megnézzük például a 30 év felettieket, több mint harmincezren jelentkeztek az idei felvételi eljárás során. Visszakanyarodva az eredeti kérdéshez, a harmadik pillére az egyre népszerűbb óvónő, tanár, tanító hivatásnak pedig a jelentős bérfejlesztés.

A megújítás része, hogy szeretnénk a tanár-, tanítóképzést még gyakorlatorientáltabbá tenni, olyan oktatók bevonásával, akik valós élettapasztalatokon keresztül mutatják meg a diákoknak a tanítás szépségét. Azon is dolgozunk továbbá, hogy még több gyakorlóiskolát és partner-együttműködést hozzunk létre. Az új modell létrejöttében segítségünkre van tudományegyetemként a Debreceni Egyetem (DE), egyházi fenntartású egyetemként az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem (EKKE) és a térségi tanárképzés egyik kiemelt központjaként a Nyíregyházi Egyetem is. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) létrejön a Nemeskürty István Tanárképző Kar, melynek célja, hogy az egyetem képzésein végző tanárok, pedagógusok korszerű, de egyben időtálló tudást adjanak át a diákjaiknak, és az oktatási feladatokon túl élen járjanak a közösségszervezésben is. Ezen képzés kiemelt gyakorlati fókusza az NKE tanárképzése lesz, ami 2025. szeptember 1-jén indul. Az új tudományos műhely pedig már 2024. szeptember 1-jén megkezdi munkáját.

Melyek voltak azok a jelentőségteljes eredmények, amelyeket mint államtitkár – előtte pedig mint helyettes államtitkár – elért?

A felsőoktatásban egy új, versenyképesebb struktúrát sikerült kialakítani. Öt évvel ezelőtt 7 egyetemünk volt a világ legjobb 5 százalékában, mára ez a szám 12-re nőtt. 10 százalékkal nőtt a nemzetközi publikációk száma, 7 intézményben javult a térségi megtartás, 20 százalékkal nőtt a vállalati bevétel, 8 százalékkal nőtt a szabadalmi hasznosításból adódó bevétel.

Azt már említettem, hogy a megújult felvételi rendszernek köszönhetően idén közel 121 ezren jelentkeztek valamilyen felsőoktatási intézménybe. Minden második diák vidéki felsőoktatási intézménybe adta be a jelentkezését. Minden harmadik felvételiző úgynevezett MTMI+, azaz valamilyen műszaki, természettudományi, informatikai, mérnöki, agrár-, államtudományi, orvos- és egészségtudományi vagy pedagógusképzésre jelentkezett. A felvételizők számát a teljes magyar népességre vonatkozóan 0,9 százalékról 1,3 százalékra emeltük. Tehát tudásgazdag Magyarországot építünk, amihez kellenek a kiművelt emberfők, a diplomások, akiknek a tudása a gazdaságra és a társadalomra is hatással lesz.

Az innováció területén a Neumann János Programmal (https://kormany.hu/dokumentumtar/neumannjanos-program) megmozgatjuk azokat a területeket – mint például a zöld átállást, a digitalizációt és az egészséges életet –, amelyekkel az embereket segíthetjük. A szakképzésünk Európa-bajnok, a tavalyi év során a szakmák Európa-bajnokságán informatika-rendszerüzemeltetésben a magyarok lettek a legjobbak: 800-ból 799 pontot hoztak el. Összesítésben a dobogó második fokán álltunk, előttünk Svájc, mögöttünk Ausztria állt. De érdemes kiemelni a Dobbantó Program Műhelyiskoláit is, amelynek keretében hátrányos helyzetű régiókban élő gyermekeken segítünk.

Útjára indítottuk a Pannónia Programot (https:// pannoniaosztondij.hu/) és a HU-rizont Programot (https://kormany.hu/hirek/hu-rizont-programindul-a-nemzetkozi-kutatasi-eg...) is. A magyar kormány számára a magyar diákok az elsők, ezért fontos, hogy nyitottak legyünk a világra. A Pannónia Programban lehetőséget biztosítunk gyerekeinknek arra, hogy nemzetközi téren is megmérettessék magukat és az ott megszerzett tudást hazahozzák. Az Erasmusszal ellentétben ez a program teljes mértékben a tanulmányok szerves részének tekinti a tanulmányi célú mobilitást és nem pusztán Európa, de a világ vezető egyetemeinek életébe segíti bekapcsolódni a magyar diákokat.

A felnőttképzésben a 25–64 év közötti felnőttek közül 10-ből 6 már részt vett valamilyen felnőttképzésben. A célunk, hogy ezt a számot hétre emeljük. Ambiciózus vagyok a jövőt tekintve. Azért dolgozunk, hogy 2030-ra legyen egy egyetemünk a világ legjobb 100 intézménye között, és három az európai TOP100-ban. Az innováció esetében a 21. helyről a legjobb 10 közé kell bejutnunk, és fontos számomra, hogy Európa-bajnok szakképzésünkből világbajnok szakképzés legyen.

Habár Ön nem az Oktatási Hivatal szakpolitikai felelőse, bizonyára látja az idén 25 esztendős Oktatási Hivatalban (OH) rejlő potenciált és lehetőségeket. Mit gondol, hogyan tudja az Ön államtitkársága és az OH együttműködve fejleszteni az oktatás hazai ázsióját?

Egyrészt nagyon szeretném, hogy a hivatal minél inkább egy szolgáltató központtá váljon, ami felé egyébként jó úton halad az intézmény. Elvégre az egyetem nemcsak fiatallá tesz, hanem fiatalon tart; ezt a fajta fiatalosságot kell az Oktatási Hivatalnak is biztosítani.

A másik, amit szeretnék kiemelni, az a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) (https://www.diplomantul.hu), ami nagy segítséget nyújt a pályaválasztás előtt állóknak és a hivatal gondozásában működik. A felvételi eljárások lebonyolítását is az Oktatási Hivatal végzi, így az általunk kidolgozott szisztémák csak a közös és összehangolt munka által működhetnek. A megújult felsőoktatási rendszerben mi az OH-ban fellelhető adatokra alapozunk, az oktatás kapcsán a kredit-előrehaladásban, a lemorzsolódásban, de még a térségi pályán tartásban is közös munkát végzünk. A gördülékeny együttműködés alapja a személyközi kapcsolatok: dr. Vanó Renáta elnökhelyettes asszonnyal és Brassói Sándor elnök úrral, valamint a Belügyminisztérium érintett kollégáival is jó kapcsolatot ápolunk, így hatékonyan tudunk a közös célok érdekében előrehaladni. (Brassói Sándorral készült interjúnkat ide kattintva éri el: https://folyoiratok.oh.gov.hu/uj-kozneveles/25- eve-az-oktatasert-digitalizacio-finomhangolasbovulo-feladatellatasi-lista)

Szakpolitikai képviselőként milyen útravalót adna azoknak a kollégáknak, akik az elkövetkező évtizedek oktatási szakemberei lesznek?

Szerintem minden gyermekben, minden fiatal felnőttben megvan az az egyediség, amivel szebbé tudja tenni saját környezetét, és ezáltal a szűkebb és tágabb értelemben rábízott közösségét. Az oktatásnak az a küldetése, hogy segítsen ezt kibontakoztatni, így a közösség által elfogadott értékformálás mellett a szakmai tudás és az elkötelezettség beépüljön a mindennapokba.