A Tündérpalota nyomában

Pontosan mikor és milyen céllal épült ez az impozáns épület?

Annak ellenére, hogy a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium már 1906-ban tulajdonba vette a területet, a Magyar Királyi Állami Főgimnázium csak 1909-ben kapta meg az építési engedélyt. Ezt megelőzően ugyanis a középiskola igazgatója, Gaál Mózes külföldi körutazásra indult Kőrössy Albert Kálmán építésszel, hogy tanulmányozzák a legkorszerűbb iskolákat. A modernnek számító épület tervezésénél így német, francia és svájci példák szolgáltak mintául. 1911-re készült el az épület – amelyet birtokba is vett a gimnázium –, a teljes átvételre azonban csak 1912−1913 folyamán került sor.

Az épület mintapéldája a szecessziós építészetnek. Kik vagy milyen más irányzatok ihlették a tervezőt, Kőrössy Albert Kálmánt?

Sokan azt gondolják, hogy a szecesszió egy stílus, pedig olyan széles formapaletta létezik a kategórián belül, hogy a művészettörténészek inkább mozgalomként definiálják. Kőrössy Albert Kálmán munkássága kitűnően szemlélteti ezt: első munkái a korai Jugendstil (a szecesszió német elnevezése) jegyében születtek, ami nem meglepő, hiszen az építész Münchenben szerzett oklevelet. Később Lechner Ödön magyaros díszítőformái jellemzik műveit, ez az épület azonban érdekes módon Kós Károly és köre, a Fiatalok csoportjának formavilágát tükrözik. A fafaragásokra emlékeztető vakolatdíszítések és a vöröses színű sgraffito (visszakapart vakolatrétegekből kialakított díszítés) dekorációk például Mende Valér kecskeméti épületeivel vethetők össze.

Gaál Mózesnek, a Magyar Királyi Állami Főgimnázium igazgatójának sokat köszönhetünk, hiszen miután megszerezte a telket, az épületet is az ő közbenjárásával húzták fel. Milyen jelentősebb intézkedések köthetők még az iskolaigazgató nevéhez?

Gaál Mózes nemcsak az épület kialakításánál, hanem a nevelési módszereket tekintve is modern eszméket vallott. Az általa írt A jövő iskolája című művében például azt javasolta, hogy érdemes lenne a diákokra bízni a folyosókon elhelyezett dísznövényeket, így nem csak, hogy nem tesznek bennük kárt, de megtanulják becsülni a gondjaikra bízott virágokat. A kézügyesség fejlesztésére pedig asztalosműhelyt hozott létre az alagsorban – amelyről 1913-ban a Budapesti Hírlap is megemlékezett –, ahol a diákok nemcsak háztartási eszközöket és játékokat barkácsoltak, hanem gyakran a megrongálódott iskolabútorok javítását is elvégezték.

Milyen intézményeknek adott otthont a Tündérpalota az évek során?

Az egykori tisztviselőtelepi gimnázium átadási ünnepsége 1911. május 11-én volt, ekkor keresztelte el Gaál Mózes Tündérkastélynak, amely elnevezés az évek során Tündérpalotaként élt tovább. 1921-ben aztán az intézmény felvette gróf Széchenyi István nevét, majd 1924-ben egy részébe a Nemzeti Múzeum Néprajzi Tára költözött. Az 1950−60-as években a múzeum kérvényezésére több átalakítási munkán esett át az épület, amelybe 1972-ben költözött ki a Néprajzi Múzeum. A gimnázium 1975-ben szűnt meg, ekkor már a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Természettudományi Múzeum egy része is itt működött. 1998 óta az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum működik itt, amely 2006-ban könyvtárral is bővült. Emellett jelenleg az Országos Restaurátor és Restaurátorképző Központ, valamint a Természettudományi Múzeum Növénytára található az épületben.

Ahogy már említette, 1921-ben Széchenyi István Gimnáziummá nevezték át az intézményt, 1924-től pedig reálgimnáziumként működött tovább az iskola, ahol korábban többek között Babits Mihály is tanított, később pedig Hofi Géza is tanult. Miről tudnak mesélni az épület falai, milyen érdekességek történtek még a Tündérpalotában?

Valóban, 1912 és 1916 között az intézményben tanított Babits Mihály – magyart és latint, majd történelmet és görögpótlót –, aki az első világháború alatt lemondott éves szabadságáról, hogy hadba vonult kollégáit helyettesítse. A gimnáziumi élet dokumentumainak és egykori eszközeinek egy része pontosan azért maradt fenn, mert a Pedagógiai Könyvtár és Múzeum gyűjteményébe kerültek. Számomra meghatározó élmény volt tavaly, az épület dísztermében rendezett kiállítás megnyitója, ahol a Néprajzi Múzeum egykori munkatársa is jelen volt, aki arról mesélt, hogy a díszterem milyen raktározási funkciót látott el. Mindkettőnknek élmény volt: az egykori munkatársnak díszteremként látni az egykor sötét raktárszobát, nekem pedig hallgatni az emlékeit, hiszen ezek az információk is kordokumentumnak számítanak.

Kiállítás az OPKM-ben Kőrössy Albert Kálmán születésének 150. évfordulója alkalmából 

Tavaly ünnepeltük az építész, Kőrössy Albert Kálmán születésének 150. évfordulóját, melyről az OPKM is megemlékezett egy kiállítás keretében. Milyen újdonságokra derült fény akár az építészről, akár a Tündérpalotáról?

A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ életműkiállítással tisztelgett az építész előtt. A Ráth György-villa után az OPKM dísztermébe költözött a tárlat, amely azért volt különleges, mert egy Kőrössy Albert Kálmán által tervezett épületben mutathattuk be az építész munkásságát. Két további kuriózum is helyet kapott a tárlaton: az utolsó eredeti, bagoly formájú konzol az épület homlokzatáról – amelyet a legutóbbi felújítás alkalmával cseréltek replikára –, a másik egy véletlen folytán a kiállításba került eredeti tűzcsapszekrény. A helyszínen jártunkkor lettünk figyelmesek ugyanis egy 1910-es évekből származó, tűzcsapot rejtő üvegezett szekrénykére, amely a Restaurátor és Restaurátorképző Központ folyosóján állt. Elkértük a kiállításra a bútort, de arra nem is számítottunk, hogy következő nap a negyedéves farestaurátor hallgatók röpdolgozatot írnak a tűzszekrény konzerválási tervéből, és délután már a kiállítótérben áll a műtárgy. Köszönetképpen a tárlaton feltüntettük a hallgatók és tanáruk nevét. Az ilyen véletlenek nemcsak kellemes emlékeket, hanem a kiállítás és az életmű szempontjából is hozzáadott értéket hordoznak.