Author

A történelemtanítás 30 éve Európában

Beszámoló az EuroClio Bolognában megrendezett 30. konferenciájáról és kongresszusáról

Hogyan készíthetjük fel a köznevelés diákjait az előttük álló globális és regionális társadalmi kihívásokra? Mi a történelem szerepe a mindennapi életünkben, és egyáltalán miért tanítunk történelmet? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ a 2022. április 28. és május 1. között megrendezett EuroClio konferencia résztvevői. A konferencia különlegessége, hogy az európai történelemtanárokat tömörítő szervezet 2022-ben ünnepli 30. évfordulóját.

Szöveg: Fodor Richárd, Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozat
 

Az EuroClio 1992-es létrehozásában nagy szerepet játszott a közép-európai rendszerváltás, Németország és Európa egyesülése. Az Európai Bizottság felkérésére egy nemzetközi csoport alakult történelemtanárok részvételével, hogy hidakat, formális és informális együttműködési csatornákat építsen Európa államai között, ezzel is erősítve az európai közösség eszméjét.

A konferencia-résztvevők plenáris előadások mellett 8 műhelyfoglalkozáson és további beszélgetéseken tanácskozhattak. A rendezvényt három köszöntő nyitotta meg. Daniele Ara, Bologna város közgyűlésének oktatásért felelős képviselője a történelemtanítás szerepét a kooperatívabb, együttműködőbb társadalom formálásában látta.

Steven Steggers, az EuroClio igazgatója megnyitóbeszédében a koronavírus okozta új realitást, az együttműködés formáinak és csatornáinak változását, a közös online munkát, illetve a történelemtanítás szerepének egyre gyakoribb megkérdőjelezését emelte ki a történelemtanár-közösség legnagyobb kihívásaiként. A 2 hónapja tartó orosz–ukrán katonai konfliktusra és a világot sújtó számtalan természeti, gazdasági és társadalmi válságra reflektálva fontos szerepet tulajdonított a történelemtanítás pozíciójának a kritikus attitűd és gondolkodás fejlesztésében. Végül a közös szakmai együttműködés mellett felhívta a résztvevők figyelmét saját szerepükre is. Beszédében a jelenlévő oktatói-szakértői közösség felelősségét is felvetette a történelemtanítás megítélésének, körülményeinek, tantervi pozíciójának és módszereinek formálásában.

Lars Visti Hansen, az EuroClio elnökének köszöntője szerint ugyan figyelmen kívül hagyhatjuk a történelmet és a történelemtanítást a társadalmainkban, végül mégis ráébredünk fontosságára, hiszen a történelmi párhuzamok a legkülönbözőbb időben, helyszínen és formában jelennek meg az életünkben.

Paolo Ceccoli, a szervezet korábbi elnöke és jelenlegi olaszországi nagykövete az elmúlt 25 év teljesítményére és az elkövetkező 25 év kilátásaira reflektált. Véleménye szerint, habár a történelemtanároknak nincs szupererejük és hatalmuk az események befolyásolására, de a történésekről kialakuló narratívák formálásában annál komolyabb szerepük van.

Prof. Ivo Matozzi, az olaszországi Clio ’92 szervezet elnöke plenáris előadásában az Olaszországban szervezett, két évtizeddel ezelőtti 10. EuroClio konferenciát felidézve a történelemtanítás kihívásának változásait és a történelem episztemológiai, azaz ismeretelméleti oldalát mutatta be, amelyet a történelmi gondolkodás mögötti vázként definiált.

A konferencia további napjain Európa és a világ több mint 50 országából érkező történelemtanárok, oktatáskutatók, szakmai szervezetek képviselői vettek részt párhuzamos workshopokon. A plenáris előadásokat a bolognai Salabrosa városi könyvtár auditóriumában szervezték, a kis létszámú, jó gyakorlatok, módszerek és források megosztásán alapuló közös programelemek pedig egy bolognai középiskola, a Liceo Laura Bassi osztálytermeiben zajlottak.

A workshopok témái között megjelentek a technológiai innováció elemei, a digitális térképek, a múzeumpedagógia, a 20. század történelmi kérdéseinek értelmezései, a közép-európai rendszerváltások párhuzamai, valamint az EuroClio koordinálásában működő számtalan, nemzetközi együttműködésen alapuló program ismertetése. A projektek között találunk példát az ernyőszervezet által életre hívott virtuális tanulási környezetre (Historiana), a sport és a politikatörténet kapcsolatára (Football Makes History), a kollektív emlékezet köztéri megjelenéseire (Contested Histories), vagy a visegrádi régió közös történelmére (Online Teaching in the Visegrad Region).

A rendezvény a tagszervezetek kongresszusával zárult, amelyen a beszámolókat követően újraválasztották a szervezet elnökét, Lars Visti Hansen dán tankönyvírót, és elfogadták a következő időszak programjainak, rendezvényeinek és eseményeinek tervezetét.