Olvasási idő: 
9 perc

A tankönyvfejlesztés lehetőségei

Az elmúlt időszakról, a tankönyvek átdolgozásáról, a digitális fejlesztésekről, illetve a jövőben várható feladatokról Sipos Imrével, az Oktatási Hivatal tartalomfejlesztési és tankönyvkiadási elnökhelyettesével beszélgettünk.

2019 decembere jelentős momentum az egykori Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) életében. Milyen változásokkal járt az Oktatási Hivatalba (OH) történő integráció, mit érezhetnek ebből a pedagógusok?

A régi Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet már az Eszterházy Károly Egyetembe való integrálásával elvesztette önállóságát, a 2019. december elejével történő változás során ez a fennmaradó szervezeti rész tudott az Oktatási Hivatalba beolvadni. Szakmai szempontból az egykori OFI két fő irányba tagozódott. Néhány feladat – ilyenek például a kutatási, mérés-értékelési és vizsgafeladatok – integrálódott a Hivatal már meglévő szervezeti struktúrájába. Azok a feladatok pedig, amelyek az OFI fő feladatait képezték korábban, egy külön elnökhelyettességként jöttek létre, így a tankönyv- és tartalomfejlesztés, a tankönyvkiadás, a kiadványszerkesztés, illetve az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum.

Ha jól értem, azt leszámítva, hogy a tankönyveken mostantól az Oktatási Hivatal bagoly logója lesz látható, számottevő változást nem fognak ebből érezni a pedagógusok.

Alapvetően nem, de nyilván azzal, hogy egy másik szervezethez kerültünk, annak a szervezeti kultúrája, hierarchiája, az itt lévő kapcsolódási pontok a volt OFI számára is adnak egy plusz lehetőséget.

Mely eredményekre büszke az elmúlt évből, évekből?

Arra mindenképp, hogy a folyamatos szervezeti átalakítások alatt is mindvégig meg tudtuk oldani az alapfeladatok folyamatos teljesítését és minden dolgozót meg tudtunk tartani, aki ezt szerette volna.

Pár éve az Apáczai Kiadó, valamint a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó (korábban Nemzeti Tankönyvkiadó, NTK) beolvadt az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetbe. Milyen előnyökkel járt, illetve milyen lehetőségeket teremtett ez az integráció?

2014-ben, amikor a két kiadó az OFI-ba olvadt, az intézet egy számára korábban ismeretlen feladatot kapott, hiszen kiadóvá is vált. Oktatáskutatási feladataink átalakultak vagy más szervezetbe integrálódtak, az OFI-ból pedig egy tartalomfejlesztő, tankönyvkiadó intézet jött létre. Azt, hogy ez az új feladat nem volt annyira életidegen nekünk, az elmúlt hat év bizonyította, hiszen az itteni kollégák már korábban is – a kutatási-fejlesztési feladatuk mellett – jelentős mértékben foglalkoztak tartalomfejlesztéssel, kerettantervi szabályozással, tartalomszabályozással, vizsgálták ennek a nemzetközi kapcsolatait.

Az elmúlt években nemcsak már meglévő tankönyveket vett át az intézet, hanem újgenerációs tankönyveket is készített, melyek nemcsak belbecs, hanem külcsín tekintetében is újszerűek. Hol tart most az újgenerációs tankönyvek fejlesztése?

Ez így van. Ilyen értelemben több szempontból kell vizsgálni a tartalom- és tankönyvfejlesztést. Egyrészről folyamatosan gondozni kell azon kiadók könyveit, munkafüzeteit, tankönyvféleségeit, melyek most már a hivatal jogtulajdonában vannak. Ezek az átvett Apáczais és NTK-s könyvek; ez egy jelentős, több mint 1500-as nagyságrendű tétel. Másrészt az intézet megvalósította az újgenerációs tankönyvek fejlesztését, amit le is zártunk. Ezeket véglegesítettük, tankönyvjegyzékre kerültek, használatban vannak. Nyilván ezekkel is hasonló „karbantartási” és hagyományos feladatok vannak.

Mindezek mellé jött egy kiemelt fejlesztés, mikor az állam megnövelte a szerepét a tankönyvellátásban. Föltérképezte, majd kijelölte azokat a hiányterületeket, melyeken nem voltak tankönyvek biztosítva a diákoknak. Itt elsődlegesen a nemzetiségi, illetve a sajátos nevelési igényű tanulók számára tudtunk közel ezer tankönyvféleség-hiányt beazonosítani. Gyakorlatilag ezen fejlesztések kerültek egy projekt keretében hozzánk, így ezen jelenleg is dolgozunk.

A 2020 szeptemberében bevezetendő új Nemzeti alaptantervnek (Nat) megfelelően számos tankönyvet kell átdolgozni annak érdekében, hogy megfeleljenek az új tartalmi szabályozóknak. Pontosan hogyan történik egy-egy tankönyv átdolgozása, új Nat-nak való megfeleltetése?

Jelenleg ez talán az egyik legjelentősebb feladatunk. Elsődlegesen – a fogyási adatokat figyelembe véve, a minisztériummal egyeztetve – kijelöltük azon tankönyvek körét, amelyeket átdolgozunk az új Nat-nak és kerettanterveknek megfelelően. Ez januárban megtörtént, ezeket a döntéseket akkor meghoztuk. Ezzel párhuzamosan egy fejlesztési ütemezést állítottunk fel, és ki kellett választani a tankönyv- és tartalomfejlesztők körét. Ezek résztvevői a régi szerzők közül, a Nat‑ot fejlesztők közül kerültek ki. Ahol pedig nem állt rendelkezésünkre ilyen szakember, vagy nem vállalták a feladatot, ott új, szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógusokat, tankönyvírókat kellett keresnünk, akik vagy egy egész tankönyvért, vagy annak egy-egy részéért feleltek.

Ehhez a munkához hozzárendeltük természetesen az OH szerkesztőgárdáját, kerestünk lektorokat, tehát összeállítottuk a csapatot. Elindult a munka, június közepére ezek az átdolgozások elkészültek, tankönyvjegyzékre kerültek, a könyvek gyártását is megkezdtük már. Az iskolák számára pedig a Tankönyvkatalóguson (www.tankonyvkatalogus.hu) közzétettük ezeket, hogy mindenki időben megismerhesse, mely könyvekből fog szeptembertől tanítani. Az iskolákat azzal tudtuk még segíteni, hogy a Tankönyvkatalóguson már a rendelési időszak elején kitettünk egy tájékoztatást arról, hogy milyen tankönyvek maradnak, és ezek új címeit és kódszámait is közzétettük.

A márciusban bevezetett digitális tanrend során ugrásszerűen megnőtt a Nemzeti Köznevelési Portál (NKP) látogatottsága, ráadásul megjelentek az okostankönyvek is. Hogyan buzdítaná azokat, akik esetleg még nem hallottak erről, miért érdemes használni az okostankönyveket, illetve az NKP-t?

A portál szolgáltatásainak egy része mindenki számára szabadon hozzáférhető, egy másik része pedig ingyenes regisztrációhoz kötött. Azoknak, akik leginkább a hagyományos tankönyvek helyett kívánják használni a portált, alapvetően elegendő a regisztráció nélküli változat, hiszen itt a tankönyvekkel megegyező felületeket, szövegeket, képeket talál. A pedagógusok ezeket kiválóan meg tudták osztani, a gyerekeknek ebből otthoni, gyakoroltató feladatokat tudtak adni, tehát a napi gyakorlatba könnyen beilleszthető volt. Azoknak, akik már rutinosabb felhasználók, javaslom a regisztrációt, hiszen saját csoportokat tudnak létrehozni, önmaguk is feladatokat, anyagokat tudnak szerkeszteni.

Lezárult a Nemzeti Köznevelés Portál megújítása, illetve elkészültek az újgenerációs tankönyvek alapján készült első okostankönyvek is. A portálon egy kiváló keresőmotorral több mint 30.000 kiegészítő anyag között böngészhetünk, elérhetők közgyűjteményi tartalmak, illetve 5−12. évfolyamig a közismereti tárgyakat is feldolgoztuk különféle módokon. Ha azt vesszük, ebből a szempontból szerencsés, hogy március 16-ától a magyar iskolarendszer átállt a tantermen kívüli digitális munkarendre, s gyors ütemben kellett bevezetnünk az NKP új szolgáltatásait. Nem túlzás kijelenteni, hogy az elmúlt időszakban a portál jól vizsgázott, hiszen a százezer fős napi látogatottságot rendszeresen elérjük a digitális munkarend bevezetése óta. Kifejezetten örömteli, hogy a pedagógusok és a diákok hétvégente is használják az oldal szolgáltatásait; ezeken a napokon is napi tízezer látogatója van az NKP-nak.

Milyen további feladatok várhatóak az elkövetkezendő időszakban?

Az 1., 5. és 9. évfolyamos tankönyvek fejlesztésének a tapasztalatait meg kell vizsgálnunk, illetve már folyamatban van a 2., 6. és 10. évfolyamos könyvek fejlesztésének előkészítése, ez a munka pedig folyamatosan zajlik felmenő rendszerben. Emellett végezzük a Nemzeti Köznevelési Portál üzemeltetését, további okostankönyvek fejlesztését, a tankönyvek digitális változatának elkészítését, illetve le kell zárnunk a nemzetiségi és SNI-s fejlesztéseket.