A tanároknak is kell a támogatás

Az iskolai közösségi szolgálatnak az a célja – és azért is tették kötelezővé –, hogy az élménypedagógia módszereinek segítségével a diákokat olyan pozitív élményekhez juttassa, amelyek formálják a személyiségüket, és gazdagítják az élettapasztalatukat. A program keretében a diákok olyan tevékenységeket próbálhatnak ki, amelyek során hasznosnak érezhetik magukat, ugyanakkor a pedagógiai cél, a szociális érzékenyítés is megvalósul. Ehhez azonban szükség van a támogató pedagógusi és intézményi háttérre. Akik koordinátorként szeretnének jobban megismerkedni a program pedagógiai céljával, szeretnének motivációt szerezni, ötleteket és valós segítséget kapni a programszervezéshez és az adminisztrációhoz, azokat többféle továbbképzés is várja országszerte. Az IKSZ-koordinátor motiváltsága alapvető fontosságú, hiszen elsősorban ezen áll vagy bukik a program hatékony megvalósulása.

Miért hasznos a képzés?

Az OFI által akkreditált 30 órás képzések elsődleges célja a szemléletformálás. Oktatóként sokszor találkozom olyan kollégákkal, akik rengeteg panasszal érkeznek a képzésekre: gondjuk van a dokumentációk naprakészségével; iskolai koordinátorként idő hiányában nincs energiájuk pontosítani a konkrét feladatokat a fogadó intézményekkel; sokszor tanácstalanok, és külön harcot kell vívniuk a fogadó intézményekkel. Talán a kollégák értetlensége és közönye a legfájdalmasabb a számukra. Sajnos még mindig akadnak olyan iskolák, ahol nem értették meg a közösségi szolgálat kötelezettségen túlmutató szellemiségét és valódi szerepét. Itt szeretném kiemelni az intézményvezető szerepét, aki támogató hozzáállásával segíthet túljutni a kezdeti nehézségeken.

A képzés további célja, hogy bemutassuk azokat a módszereket, szervezési módokat, ötleteket, gyakorlati praktikákat, melyek segítségével sikeresen és hatékonyan szervezhető, kiépíthető, működtethető, lebonyolítható ez a „kötelezően végrehajtandó feladat”.

A képzés lehetőséget biztosít a tapasztalatcserére is, hogy az iskolák kapcsolatokat építsenek, megismerkedjenek más intézmények jó gyakorlataival, nehézségekre adott válaszaival, és így lássák, miként tud jól működni a program, aminek eredményeként talán nagyobb kedvvel, a diákok örömére végzik majd a munkájukat.

A képzés a fogadó intézmények pedagógiai végzettségű szakemberei számára is sok segítséget nyújt. Általános iskolák pedagógusai is jönnek, hogy felkészüljenek fogadó szervezeti szerepükre.

Miről szól egy képzés?

A képzésen a kollégák részletes tájékoztatást kapnak a hatályos jogszabályokról, amelyek alapján kell az iskolai közösségi szolgálatot megszervezni. Igényként merült fel, hogy a praktikusan bevált dokumentumokat részletesen mutassuk be – ezt be is építettük a képzésbe, ezzel is segítve a koordinátorok munkáját. Előadóként igyekszem a résztvevőkkel olyan programokat megismertetni, amelyek könnyen és jól működtethetőek, és adaptálhatóak más intézmények számára is. A képzésen mindenki a saját iskolája számára dolgoz ki érzékenyítő foglalkozást, tervez programokat, majd ezeket közösen megvitatjuk. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy az iskolák profiljának és a kollégák érdeklődési körének megfelelő, az iskola életébe integrálható programokat ajánljunk, ezekre hívjuk fel a koordinátorok figyelmét. A legfontosabb, hogy a kollégák megértsék a reflektálás, az események feldolgozásának szerepét és fontosságát. Terepgyakorlatként fogadó intézményeknél is látogatást tesznek, hogy a „másik oldalt” is megismerjék, és azokkal a feladatokkal, problémákkal is tisztában legyenek, amelyekkel a fogadó intézmények küzdenek. Szeretnénk a teljes folyamatra rálátást biztosítani, így a szervezés is hatékonyabb lesz. A terepgyakorlat hozza meg általában az igazi áttörést, a résztvevők szemléletváltását, mert közvetlen tapasztalatuk lesz a közösségi szolgálat értelméről, hatásáról. Már nem kötelezettségként tekintenek rá, hanem hasznos, embert formáló feladatra, amihez nekik nemcsak szervező tanárként, hanem állampolgárként is közük van.

Kiknek ajánljuk?

A képzésekre általában a koordinátori feladatokkal megbízott pedagógusok és osztályfőnökök jönnek el. Véleményem szerint azonban – mivel a közösségi szolgálat szervezése intézményszintű feladat – egy középfokú oktatási intézmény minden pedagógusának (beleértve az osztályfőnököket, gyógypedagógusokat, ifjúságvédelmi felelősöket, szociálpedagógusokat is) és a vezetőjének is helye lenne a képzésen.

Ahhoz, hogy a tanulók megérezhessék a közösségi szolgálat élménypedagógiai jellegét, nélkülözhetetlen a motivált, elhivatott és felkészült pedagógus, aki szívesen végzi ezt a feladatot, és rendelkezik az iskolai közösségi szolgálat céljainak megvalósításához szükséges kompetenciákkal, készségekkel. Az elhivatott pedagógust nem lehet túlbecsülni. Az ilyen pedagógus szán időt arra, hogy személyesen figyelemmel kísérje, „koordinálja” a diákokat, aminek köszönhetően nő a diákok biztonságérzete, érzik, hogy megbecsülik őket. Akaratlanul is magukévá teszik a koordináló pedagógus értékrendjét, és a közösségi szolgálathoz is másképpen viszonyulnak. A közösségi szolgálat teljesítését immár nem kötelességként, hanem lehetőségként élik meg.

Kedves pedagógusok, amennyiben tehetik, éljenek a képzés adta lehetőséggel! Kedves intézményvezetők, Önök pedig támogassák, segítsék a koordinátorok mindennapi munkáját!

Tanácsaim intézményvezetőknek:

• Első lépésben a tantestületet kell érzékennyé tenni a közösségi szolgálat iránt, nem egy amúgy is túlterhelt kollégára rálőcsölni a feladatot.
   
• A közösségi szolgálat megszervezése kapcsán mindenki tud a saját önkéntes élményeiből táplálkozni. A tanári kar együtt is önkénteskedhet (pl. egy közösségi tér kifestése kapcsán), rögtön érteni fogják, hogy mi a célja az IKSZ-nek.
   
• A kollégák mindenre képesek, ha a hobbijukkal összeegyeztethető a feladat. A kutyabarátokat kell kérni az állatmenhellyel való kapcsolattartásra, a testnevelőt a sportversenyeken való részvételre az IKSZ-esekkel, az informatikatanárt az idősek informatikaoktatásának felügyeletére…
   
• A rendszeres tevékenységeken túl szükség van egész iskolát megmozgató akcióprogramokra is. Ez hírét viszi az iskolának, és az iskolán belül is erősíti, hogy ez egy hasznos feladat. Pl. a TeSzedd! akcióknak köszönhetően az iskola környezetében élők megtapasztalhatják, hogy a környékbeli diákok nemcsak zajosak, de hasznossá is tudják tenni magukat a környezetük rendbetételéért.
   
• Meg kell találni az eszközöket a diákok elérésére. Csak az a jó recept, ami náluk is működik. Például létre lehet hozni egy zárt Facebook-csoportot minden osztály egy-egy diákjának a részvételével, aki az osztályfőnöki órán kap három percet, hogy az IKSZ-es új feladatokról informálja társait. Van, ahol más működik, érdemes kísérletezni!
   
• El kell ismerni a szervező IKSZ-koordinátor erőfeszítéseit, akár az egész iskola előtt.