A tanárok szakmai fejlődésének irányvonala

Milyen fő célkitűzésekkel és tervekkel vette át az alelnöki pozíciót a Nemzeti Pedagógus Karnál?

A Nemzeti Pedagógus Karban megalakulása óta aktív tagként tevékenykedem. Személyesen is részese/alakítója voltam 2014-től szervezetünk fejlesztésének, a területi elnökségek és a szakmai tagozatok megszervezésének. A legfontosabb feladatomnak továbbra is a Nemzeti Pedagógus Kar szervezetfejlesztését tekintem, minél több pedagógus aktív bevonását a szakmai munkába, melyre alkalmassá tesz köznevelésben szerzett négy évtizedes szakmai és harminchárom éves magasabb vezetői tapasztalatom, valamint a Karon belül végzett, három cikluson átívelő elnökségi tagságom alatt elsajátított jártasságom.

Lényegesnek tekintem, hogy a Kar hatékonyan támogassa az oktatásirányítás fejlesztési céljainak megvalósulását, melyet szükség esetén szakmai tapasztalatunkkal, javaslatunkkal eredményesebbé tehetünk, rámutatva annak hatásaira. E mellett fontosnak tartom, hogy minden szakmai érdekképviseleti egyeztetésen képviseljük a pedagógustársadalmat és közvetítsük a tőlük érkező jelzéseket.

Intézményvezetőként milyen tapasztalatokat szerzett, amelyeket alelnökként is kamatoztatni kíván a pedagógusok érdekében?

Alelnöki munkámban is jól kamatoztathatom az oktatásban elsajátított ismereteimet és intézményvezetőként a szervezetirányításban szerzett tapasztalatomat. Vezetőként intézményem érdekében is sok egyeztetésen, innovációs fejlesztésben vettem részt, melyet alelnökként is hasznosítani szeretnék az elkövetkező időszakban. Megfelelő rálátással rendelkezem a pedagógusokat foglalkoztató legfontosabb oktatási kihívásokra, melyekre a Kar vezetésével és az aktív pedagógusokkal megfelelő javaslatokat, válaszokat, megoldásokat is tudunk adni.

Márciusban tartottak egy szakmai fórumot Kaposvárott, ahol a Nemzeti Pedagógus Kar a köznevelés aktuális kérdéseit taglalta. Ön milyen kihívásokat lát jelenleg a magyar közoktatásban, és milyen lehetőségeket tart fontosnak a közeljövőben a pedagógusok és a diákok számára?

A legfontosabb kihívás, hogy oktatási rendszerünk minden tanuló számára hasznosítható elméleti és gyakorlati tudás megszerzéséhez biztosítson tanulási utakat. Egyben olyan kompetenciákat adjon a diákok számára, amely felkészíti őket a munkaerőpiac kihívásaira, változásaira. Ez csak úgy érhető el biztonsággal, ha az oktatásban részt vevő tanulók képességeire, készségeire fókuszál a pedagógus és ennek megfelelően alakítja nevelési-oktatási módszereit.

Ennek megvalósítása csak jól felkészült, szakmánk megújítására, fejlesztésére hivatott pedagógusokkal együtt lehetséges, akik a megfelelő szakmai és anyagi elismerésben részesülnek. Remélhetőleg ezen célokat segíti a pedagógus-teljesítményértékelés és a pedagógus-továbbképzési rendszer átalakítása is.

A szakmai fórumon szó esett a mesterséges intelligencia szerepéről is. Milyen lehetőségeket lát ennek alkalmazására az oktatásban? Ön szerint hogyan érdemes implementálni az AI-t?

A mesterséges intelligencia megfelelő ellenőrzés mellett segítséget jelent, mind a pedagógusok, mind a tanulók számára. A megfelelően „paraméterezett”/ irányított mesterségesintelligencia-programok segítséget nyújthatnak vizuális feladatok összeállításánál, adminisztrációs feladatokban, elemzések megjelenítésében, nyelvtanulásban, tesztek készítésében és értékelésében. A legfontosabb azonban megjegyezni: az AI segítség az oktatás folyamatában, de nem pótolja a pedagógust és nem pótolja a tanulás tanítását sem, mivel a kritikus gondolkodás megtartásában, a problémamegoldó gondolkodás fejlődésében a mesterséges intelligencia csak kiegészítő elem.

Hogyan értékeli a pedagógusok béremelését, és milyen hatással van ez a tanári pálya vonzerejére, különösen a fiatalok körében?

Régen várt, példaértékű béremelést kaptak a pedagógusok, ami nagy vonzerőt jelent a fiatalok számára, hogy a tanári hivatást válasszák. Látható a pedagógus karokra való jelentkezések számottevő emelkedéséből is, hogy egyre többen látják biztosítva sikeres életpályájukat a pedagógushivatásban. E mellett a hosszabb ideje pályán lévő pedagógusok is kiemelkedő bérnövekedést értek el a januári fizetésemelésnek köszönhetően, melynek eredményeként egy visszaáramlás is megfigyelhető a pályaelhagyó pedagógusok körében. Ez a kettős hatás együttesen pozitív befolyással lehet a szakos ellátottság javulására is.

Milyen változásokat hoz az új teljesítményértékelési rendszer a pedagógusok mindennapi munkájában, és hogyan járulhat hozzá a szakmai fejlődésükhöz?

Pozitív változás várható az új teljesítményértékelési rendszertől, amelynek a bevezetését a pedagógusok többsége támogatja. A 2024/2025-ös tanévben indult pedagógusértékelésben a többletteljesítmény pénzbeli elismerést is tartalmaz a legjobban teljesítő kollégák számára. Emellett azt is megtudják, szakmailag hol tartanak, vagyis mik az erősségeik és melyek az esetlegesen fejlesztendő szakmai területeik. A teljesítményértékelés az intézmények működésébe is visz egy kis színt, hiszen a pedagógusok a vállalásaikkal javítani tudják a munkájuk hatékonyságát, motiváltabbá válhatnak.

Az új továbbképzési rendszer bevezetésével milyen konkrét lépéseket terveznek a pedagógusok szakmai tudásának frissítése és gyakorlati alkalmazása érdekében?

A hamarosan induló új továbbképzési rendszerben a pedagógusoknak ötéves ciklusonként 120 óra kreditet kell teljesíteni. Ennek egyik felét az intézményvezető jelöli ki, ezek a tartalmi megújító képzések, melyek a pedagógusok szakképzettségének megújításához, kiegészítéséhez járulnak hozzá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezésében. A másik, választható hatvan kreditet pedig a pedagógusok határozhatják meg nevelő-oktató munkájukhoz szükséges ismeretek bővítésére, fejlesztésére, melynek szervezését az Oktatási Hivatal látja el. A gyógypedagógus, konduktor, fejlesztőpedagógus vagy óvoda-, iskolapszichológus szakképzettségek tekintetében a pedagógus-továbbképzést kizárólag választható továbbképzéssel teljesíthetik, ahol szakterületük ismereteit bővíthetik és pedagógusi munkájuk fejlesztésére szolgáló továbbképzésekből választhatnak.

Az új továbbképzési rendszer azért is fontos, mert a szakmai tudást folyamatosan meg kell újítani és a pedagógiai gyakorlatba beépíteni, kamatoztatni szükséges. Az itt megszerzett ismeretek nemcsak elméleti, hanem gyakorlatorientált képzéseket is jelentenek. Lényeges továbbá az is, hogy amikor a képzésekről visszatérnek, tovább tudják adni a megszerzett tudást a saját oktatói közösségükben, mivel szükség van a belső tudásmegosztásra is a pedagógusok körében.

Ez a változtatás a továbbképzési rendszerben egyszerűsítheti az intézményvezetők és pedagógusok számára a képzések kiválasztását, hiszen az Oktatási Hivatal honlapján nyilvánosságra hozza az összes továbbképzést, úgy rendszerezve, hogy tartalmi megújító képzésről, választható képzésről vagy hitéleti képzésről van-e szó. A honlap pedig minden érdekelt számára közvetlenül, rendszerezett formában elérhető.

A kormányrendelet célja az is, hogy egységesen megfogalmazott szakmai követelmények szerint kidolgozott képzések kerüljenek fel az OH felületére, melyek pontosan és egyértelműen fogalmazzák meg a továbbképzés elvárható eredményét, és hogy mely szakterületen foglalkoztatott pedagógusoknak ajánlják a képzés elvégzését.

Mi indokolta a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) jogi tanácsadó szolgáltatásának elindítását, és milyen segítséget nyújt ez a pedagógusok számára?

Az elmúlt időszakban is lehetett etikai kérdésekben a Karhoz fordulni, de sok esetben kaptunk tagjainktól egyéb jogi kérdésekben is megkeresést. Ennek a jelentkező igénynek a kielégítése céljából a pedagógusok számára új szolgáltatás indult – a jogi tanácsadás.

Az érdeklődők úgy vehetik igénybe, hogy az NPK jogi előadója minden hónap második keddjén – 14.00 órai kezdettel – fogadóórát tart, melyre előzetes bejelentkezés szükséges. A Kar tagjai számára a jogi szaktanácsadás jelenléti formában érhető el, 30 perces konzultáció keretében a Kar központi irodájában (1085 Budapest, Könyves Kálmán körút 40).

Milyen lépéseket tervez a Nemzeti Pedagógus Kar a pedagógusok szakmai fejlődésének támogatása és érdekeik hatékony képviselete érdekében?

A Kar minden fontosabb oktatási kérdésben, törvényi változáskor a pedagógusok tájékoztatására konferenciákat szervez vármegyei és tagozati szinten is. Előadónak a témák szakavatott képviselőit kérjük fel, ahol a résztvevők hasznos információkat kaphatnak – a kérdéseikre pedig válaszokat. A konferenciák vármegyei szinten általában jelenléti formában történnek egy-egy közérdekű témában, míg a szakmai tagozatok tanácskozásai egy-egy speciális témakörben, online formában szerveződnek, melyre az ország teljes területéről bekapcsolódhatnak az érdeklődő pedagógusok.

Hogyan kívánja elősegíteni az oktatási intézmények magas színvonalú működését és a diákok minőségi nevelését?

Alelnöki munkám során fontosnak tartom, hogy meglévő szakmai tudásom, információs és kapcsolati hálóm felhasználásával és kibővítésével elősegítsem az oktatásban dolgozó kollégáknak a Kar felé irányuló szakmai igényeinek teljesítését.

A saját munkámat és a Kar munkáját is akkor tekintem sikeresnek, ha a pedagógusok visszajelzései alátámasztják a szervezetünk és alelnöki munkám szükségességét és szervezetünk fejlődését.

Egyben fontosnak tekintem az oktatásirányítással való folyamatos konzultációt és konstruktív egyeztetéseket az oktatás fejlesztése érdekében, melynek megvalósulása esetén munkámmal is hozzájárulhatok az oktatás magasabb színvonalú működéséhez és a minőségi neveléshez.