A taliándörögdi óvodában jártunk

– Általában hogyan értesülnek a rendelet- vagy törvénymódosításokról?

– Leginkább az internetről, ahonnan mindig le lehet tölteni az aktuális számokat, vagy pedig hírlevelekből. A közlöny és a különféle folyóiratok mind nagyon drágák, nem tudjuk őket megfizetni, egyedül az Óvodai nevelés jár. Továbbá kapcsolatban vagyunk a környéken a többi óvodával, megosztjuk egymással a tudnivalókat. Veszprémben például a Vadvirág Óvoda rendszeresen szervez továbbképzéseket, melyeken részt szoktunk venni. Ezek egy-egy témához kapcsolódnak, általában fizetősek, de nagyon hasznosak, mert megküldik az anyagot is hozzá, ami alapján valóban lehet dolgozni. De ha van valahol ingyenes képzés, oda is igyekszünk elmenni. Ez egy kis óvoda, kevés pénzből működünk, ezért meg kell gondolni, hogy min akarunk részt venni.

– A 10 nap igazolt hiányzást a valóságban hogyan fogják számolni, mi számít majd bele?

– Az orvosi igazolást el kell fogadnunk. A doktor úrtól külön kértem, amellett, hogy ráírja a gyerek papírjára: „egészséges, közösségbe mehet”, írja rá a pontos dátumot is, mert az néha lemarad. A szülői igazolást is el kell fogadnunk, ha a szülő előre jelzi a hiányzást, de ez nem azt jelenti, hogy egy tanköteles gyerek, aki az 5 éves kort betöltötte, hetekig-hónapokig hiányozhat szülői igazolásokkal. Ha például az egész család elutazik a nagymamához, vagy hasonló esemény történik, akkor azt elfogadom. Az 5 éves kor felett gyerekek esetében arra szoktam kérni a szülőket, hogy egy nyomtatványt töltsenek ki, amelyre odaírják, hogy családi ok, betegség vagy bármi más miatt hiányzik a gyerek.

– A szülők hogyan fogadják a változásokat?

– Elmondom nekik, hogy mit ír elő a jogszabály, és azt tudomásul veszik, elfogadják. De kell is a rendszer szerintem.

– Mit fog csinálni, ha mégis előfordul igazolatlan hiányzás?

– Úgy szól a törvény, hogy igazolatlan hiányzás esetében először a szülőnek kell szólni, kétszeri (sikertelen) felszólítás után pedig a kormányhivatalhoz kell fordulnia az óvodának. Szerencsére azért ilyen notórius hiányzások nálunk nincsenek. Volt ugyan egy kislány, akit télen három hónapra kivettek, mert pici testvére volt, és mindig hazavitte a betegségeket, de ő még csak most lesz 4 éves. Úgy gondolom, hogy ilyen esetben lehet engedélyezni a hiányzást.

– A tankötelezettséggel, illetve a gyermekek érettségével kapcsolatban milyen tapasztalatai vannak?

– Eddig úgy volt, hogy aki június 1. után született, azt a kisebb csoportba tettük. Most változtattunk: van például egy gyerek, aki júniusban lesz 5 éves, és betettük a középső csoportba. Látjuk azonban, hogy van elmaradása, mert még éretlen. És van két olyan gyerek, aki most nyáron lesz 6 éves, viszont a szülők már év elején azt kérték, hadd maradhassanak az óvodában. A gyerekeket tehát nem csak életkoruk szerint kell nézni, hanem értelmileg is. Például, hogy mennyire tud összpontosítani, odafigyelni dolgokra, megvárja-e a választ, ha kérdez tőlünk valamit.

– Várható-e idén Dörögdön, hogy több gyerek jelentkezik, mint tavaly?

– Sajnos nem. Sőt, most kevesebben is lesznek.

– Van-e annyi hely, hogy a 6. életévüket betöltöttek is tudnak maradni az óvodában igény esetén, vagy korlátozott a befogadóképesség?

– Nálunk nincs ilyen probléma, van hely. Sőt, volt olyan, hogy még mi kértük a nevelési tanácsadó véleményét, mert szerettük volna néhány gyerek esetében, ha itt maradnának: okosak, értelmesek, de fáradékonyak, elkapkodják a dolgokat. A nevelési tanácsadóban azt mondták, ha szeretné a szülő iskolába vinni a gyereket, akkor hadd menjen, de azt is aláírják, hogy maradjon. Tehát a szülőre van bízva a döntés.

– Volt-e mostanában felújítva, korszerűsítve az óvoda, illetve terveznek-e bármilyen jellegű felújítást?

– Az elmúlt időszakban több dologra is pályáztunk. A 8/2013. (III. 29.) BM rendelet egyes önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó fejlesztési támogatás keretében: óvodai, iskolai és utánpótlás sport infrastruktúra-fejlesztésre, felújításra írt ki pályázatot. Ennek keretében szeretnénk egyrészt a belső korszerűsítést megvalósítani, a bútorokat, berendezéseket kicserélni, bővíteni, másrészt a külső szigetelést és nyílászárócserét megoldani, és úgy néz ki, tetőcsere is lesz végre. A fűtési rendszert néhány éve pályázati pénzből már felújítottuk, egy nagyon modern kazánunk lett, amely gázzal és fával is üzemeltethető. Most a további korszerűsítéseket szeretnénk megvalósítani. 1977-ben adták át az óvodát, azóta belső felújítás nem nagyon volt. Például a délutáni alvásra ugyanaz a vaságy szolgál, ami akkor volt, s bár huzatot már cseréltünk rajta, de szeretnénk ezt is modernre cserélni. Öltözőszekrényt is szeretnénk a gyerekeknek, valamint egy fa galériát a kiscsoport játszószobájába, amihez már el is készültek a Kapolcsi Ilona-malom Műhely tervei is, akiknek a kinti játékok nagy részét köszönhetjük, melyek gyakorlatilag társadalmi munkában készültek. Csak reménykedni tudok, hogy nyerünk a pályázaton, és valóra válhatnak a terveink.