Olvasási idő: 
7 perc
Photographer

A szakiskolai közismereti program

Gyökeres változásokra van szükség

A szakiskolai közismereti program (SZAKI) 2011-ben készült el, és az idei tanév volt az első, amelyben már e szerint kezdték meg a kilencedikes szakiskolások a tanulmányaikat. A programról, a közismereti kísérleti tankönyvről és a jövő feladatairól kérdeztük Mayer Józsefet, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) Tartalomfejlesztési és Módszertani Központ igazgatóhelyettesét.

A szakiskolai közismereti program más típusú tartalmakat és másképpen próbál átadni a diákoknak. Olyan tantárgyi blokkokat, „műveltségterületeket” alakítottunk ki, amelyekben a hagyományos tantárgyak tartalmi elemei integrált módon jelennek meg. Ilyen például az osztályközösség-építő program.

– Milyen koncepciója van a szakiskolai közismereti programnak? Miben különbözik a korábbi gyakorlattól?

– A szakiskolai közismereti program egyik alapja az a tény, hogy a szakiskolába felvételt nyerő diákok olyan háttérrel érkeznek, amelyre a korábbi gyakorlat nem tudott építeni, mert nem vette figyelembe a hátrányokat és kompetenciahiányokat. Erre kíván reflektálni az új program, amely más típusú tartalmakat és másképpen próbál átadni a szakiskolásoknak.

A korábbi négy évfolyamos képzésben a tanulók az első két évben többnyire közismereti tantárgyakat tanultak hagyományos tantárgyi struktúrában. A jelenlegi szerkezetben a képzés időtartama három (tan)évre csökkent. Mégis, szerintem nem ez a legjelentősebb változás, hanem inkább az, hogy a közismereti tantárgyak óraszámait heti 12 órában állapították meg, amelyből öt óra jut a testnevelésre, kettő az idegen nyelv(ek) tanulására. A többi tantárgy „osztozik” a maradék óraszámon.

– Három év alatt mi fér bele a közismereti tárgyakba?

– Az OFI-ban zajló fejlesztés egyrészt arra irányult, hogy olyan tantárgyakat, „műveltségterületeket” alakítson ki, amelyekben a hagyományos tantárgyak tartalmi elemei integrált módon jelennek meg. Ilyennek tekinthető elsősorban a természetismeret (kémia, fizika, biológia, földrajz) és az ún. KOMA-program, amely az irodalom, nyelvtan, kommunikáció és a művészeti ismeretek tartalmi elemeit foglalja magában. A tartalmi elemek kidolgozásakor a fejlesztőknek nem volt könnyű dolguk, hiszen az óraszámok adta keretekben kellett gondolkodniuk. Kulcseleme a közismereti tantárgyi blokknak az osztályközösség-építő program, amely egyrészt a tanulói és az iskolai közösség erősítésére irányult, másrészt az a szerepe, hogy erősítse a tanulókban a tanulással kapcsolatos motivációt, felkeltse az érdeklődést az egyes tantárgyak tartalmi elemei iránt. Rendkívüli mértékben megnő ebben a koncepcióban az osztályfőnök szerepe és felelőssége. Munkatársaimmal folyamatosan azt hangsúlyoztuk, hogy eredményes és hatékony munkát csak akkor tudunk elképzelni, ha az egy osztályban tanító pedagógusok szakmai együttműködése kiterjed a tervezéstől a megvalósításig.

– Készült a programhoz egy közismereti kísérleti tankönyv. Miben különbözik ez a hagyományos tankönyvektől?

– Elsősorban abban, hogy egy kötetben kaptak helyet – az idegen nyelv és a testnevelés kivételével – a közismereti tantárgyak tartalmi elemei. Eredetileg a fejlesztés során nem gondolkodtunk tankönyvben. Két évvel ezelőtt elkészítettünk egy tananyagot, amelyet feltöltöttünk a szaki.ofi.hu honlapra. Ez minden közismereti órára tartalmazott tananyagot, módszertant, és a tanulók számára munkalapokat is a tanórákra. 2012 nyarán, amikor ezt az ország több pontján bemutattuk, az volt a pedagógusok véleménye, hogy ez „nagyon jó”, de szerencsésnek tartanák, ha tankönyv is készülne. Több dolog is a pedagógusok rendelkezésére áll tehát. Az azonban kétségtelen, hogy ebben az iskolatípusban sem lehet már hagyományos módon tanítani. Mi arra törekedtünk, hogy fejlesztéseink eredményeképpen változzon a tanári szerep és bővüljön a módszertár.

– Milyen visszajelzések érkeztek eddig a könyvről? Készül a további évfolyamoknak is tankönyv?

– Ebben a félévben zajlik számos iskola bevonásával a kötet „tesztelése”. Ezt a kutatást Kerber Zoltán vezeti az OFI-ban. Célunk, hogy a következő tanévben olyan tankönyvet kapjanak kézhez a diákok, amelybe már beépítettük mind a pedagógusok, mind a diákok észrevételeit. Mindez természetesen megkönnyíti a tizedik évfolyam számára készülő kötet elkészítését is, amely jellegében hasonló lesz, mint ez a tankönyv.

„Szakiskolások középiskolája”
Azok számára, akik elvégezték a szakiskolát, de szeretnének eljutni az érettségiig, terveztünk egy iskolatípust. Ebben az iskolában különösen azoknak a tárgyaknak lesz magas az óraszáma, amelyekből a tanulóknak érettségizniük kell. Most egyeztetjük ennek a kétéves iskolának a programtervezetét.

Tanulói kudarcok a szakiskolában

– A SZAKI mellett elindultak a HÍD-programok is. Ezekhez a programokhoz is készül tananyag?

– Igen. Eddig a HÍD I-II. programok nevelési-oktatási programjai készültek el, amelyekben moduláris szerkezetben tananyag is található. Ezek támogatására ebben az évben „tantárgyanként” munkatankönyvek készülnek, amelyek nemcsak az említett programokban, hanem az ebben a félévben fejlesztendő HÍD III. programban is használhatók lesznek. (Ez a program a tervek szerint azok számára készül, akik nem végezték el az általános iskolát, de már átlépték a tankötelezettség időhatárát.)

– Mi a véleménye arról a vélekedésről, hogy ez az iskolatípus „zsákutca-jellegű” lenne?

– Arra törekszünk, hogy azok a tanulók, akik az általános iskolát követően szakiskolákba lépnek, ha elvégezték ezt az iskolát, tovább tudjanak lépni, ha akarnak. Ezért terveztünk a számukra egy olyan iskolatípust, amelynek a „munkacíme” az, hogy szakiskolások középiskolája. Ennek a kétéves iskolának, amely az érettségihez vezethetné el a tanulókat, most egyeztetjük a programtervezetét. Ebben az iskolában különösen azoknak a tárgyaknak lesz magas az óraszáma, amelyekből a tanulóknak érettségizniük kell.

– Összességében hogyan értékelné ma azon fiatalok helyzetét, akik a szakiskolát választják?

– Az általános iskolából többnyire azok a tanulók kerülnek a szakiskolákba, akiknek gyenge a tanulmányi eredményük. Sok tanulóval egyéb probléma is van, amely nem könnyíti meg a pedagógusok munkáját. Tény azonban, hogy az elmúlt évtizedben a szakiskolákban nagyon magas arányban fordultak elő tanulással kapcsolatos kudarcok, sok tanuló a végzettség megszerzése előtt már elhagyja az iskola, a tanulás világát. Ezeket a tényeket fontos tudni, mert ezek nélkül nem lenne érthető az a fejlesztői szándék, amely ezt az iskolát tekintve a gyökeres változtatások igénye mellett tette le a voksát.